2020. augusztus 4., kedd

Őriszentpéteri hímes tojás a hieroglifikus "Lyukó úr a zsenge isten" mondattal

Körmendiné Tarrósy Piroska készítette Őriszentpéteren az alábbi hímes tojást, amelynek központi, nyolcágú csillag alakú hieroglifája és a nyolcágú ligatúra (jelösszevonás) alkotásának szokása igen régi párhuzamokkal rendelkezik (1. ábra). A tojáson lévő ligatúra olvasata: Lyukó szár a zsenge "isten" (mai magyarsággal Lyukó úr a zsenge isten). E mondatból az utolsó szó, a nyolcágú csillag alakú hieroglifa "isten" jelentése ismert, de a hangzósítása még további kutatást igényel (1). A hímes tojásra írt ligatúra mondanivalóját ismerjük. Eleink a bőséget biztosító Lyukó napistent tekintették évenként feltámadó, újjászülető istennek s e gondolat illik is a tojáshoz. 

A nyolcágú ligatúrának több párhuzama is van. Mindegyik más-más mondatot jelent, közöttük a nyolcágú csillag jelenti a fő összekötő kapcsot. Ezek közül a párhuzamok közül - a rovológiai szempontokat tekintve - a zamárdi avar temetőből került elő a legközelebbi (1/c. ábra). 

Az őriszentpéteri ligatúra alapját képező nyolcágú csillag alakú szójel magyar hangzósítása egyelőre megoldatlan. Két úton is elindulhatunk a hangalak tisztázása érdekében:

- A magyar számjel-hagyományban a nyolcágú csillag az ezer jele, amiről korábban azt feltételeztük, hogy az ősúr szóösszetételből alakult ki (2/c. ábra), Az ősúr szóösszetételt a zamárdi korong nyolcágú csillagának sugár irányú mondatában szójelekkel kifejtve el is olvashatjuk (1/c. ábra). E körülmény az ezer szó ősúr-ból való kialakulását illető feltételezésünket támogatja. Megengedi annak feltevését, hogy a hímes tojás nyolcágú csillagát ősúr alakban is hangzósíthatjuk, ám ez további ellenőrzést igényel. 

- Egy lehetséges másik magyarázatot a színezéssel is elhatárolt, kereszt alakú "d" (Dana) jelre alapozhatunk, ami "isten" jelentésű, akár a sumér nyolcágú csillag is (2/b. ábra).  

Lehetséges, hogy egy jelhasadásról van szó és mindkét fenti olvasat helyes a megfelelő környezetben. A számjel-írásunkban ezernek (ősúrnak) kell olvasni, a népi hieroglifikus mondatokban pedig Dana alakban, ami a sumér dingir tövével genetikusan is összefügghet (2). Feltételezhető, hogy a hun-avar korban  még ismert volt a nyolcágú csillag alakú jel mindkét neve és használták a Dana ősúr mondatot is. 
 


1/a. ábra. Körmendiné Tarrósi Piroska hímes tojása egy nyolcágú ligatúrával



1/b. ábra. Újkígyósi honfoglalás kori bronzgyűrű hasonló, nyolcágú ligatúrával



1/c. ábra. Gyulai honfoglalás kori bronzkorong hasonló, nyolcágú ligatúrával



1/c. ábra. Zamárdi avar bronzkorong hasonló, nyolcágú ligatúrával, sugár irányban a Lyukó ós sar (mai magyarsággal: Lyukó ősúr) mondat olvasható



2/a. ábra. A hímes tojás "isten" jelentésű jele (balra) és az ezen belül színezéssel kiemelt Dana szójel (jobbra)



2/b. ábra. A sumér-akkád írás "isten" szójelének két alakja: a nyolcágú képírásos sumér dingir és a későbbi kereszt alakú ékírásos változat (Labat/18 alapján)  



2/c. ábra. A magyar számrovás "1000" (ezer "ősúr") jele és a székely írás "d" (Dana) jele




3. ábra. A hímes tojás nyolcágú, csillag alakú világmodellében sugár irányban elolvasható Lyukó szár zsen (mai magyarsággal: Lyukó úr a zsenge) mondat (balra, lentről felfelé) és a ligatúra elemeinek mgfelelő székely "ly", "sz" és "zs" betűk (jobbra)


Jegyzetek

(1) A nyolcágú csillag alakú szójel jelentése a sumér dingir "isten" alapján ismert, a hímes tojáson lévő magyar változat hangalakját azonban csak feltételezhetjük. A mondatjel közölt olvasatának utolsó szava talán Dana hangalakú (az Erdélyben máig használt Dana is "isten" jelentésű). 

(2) Az utóbbi években egyre nagyobb körben válik nyilvánvalóvá, hogy a sumér nyelv - ahogyan azt mi alternatívok eddig is tudtuk - nem rokontalan szigetnyelv. 

Rokontalan szigetnyelv elvileg sem létezhet, mert a Homo sapiens sapiens egyetlen családból alakult ki s ennek megfelelően a ma ismert nyelvek is egyetlen ősnyelvből különültek el. A sumért csak azért nyilvánították rokontalan szigetnyelvnek a nyelvészek, mert az akadémikus "tudomány" nem rendelkezik olyan módszerekkel és célkitűzésekkel, amelyek a valódi nyelv- és írástörténet feltárásához szükségesek lennének. Politikai görcsök által meghatározott prekoncepciók miatt érzik szitokszónak némelyik "nyelvész szalonban" a sumér népnevet (a ZMTE elnöke például megtiltotta sumér szó használatát).

Ismert írástörténeti jelenség, hogy minél korábbi írás- és jelrendszert tanulmányozunk, annál több párhuzamát találjuk a székely írás és általában a magyar jelkészlet jeleinek. A legkorábbi jelek (például a 15 000 éves Mas d' Azil-i, a 6000 éves Tordos-Vincsa, a legkorábbi sumér, vagy az amerikai indián népi jelkészlet jelei felismerhető rokonságban vannak a székely jelkészlettel.  Ugyanez a helyzet a nyelvekkel is: a legkorábbi nyelvmaradványok (például az antik vallások kőkorból származó istenennevei) mutatják a legtöbb párhuzamot a magyar nyelvvel. Hasonló tanulsággal szolgálnak a hieroglifikus szövegek olvasatai is, például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor olvasata is magyar, vagy magyarral rokon nyelvről tanúskodik.

Nincs tehát okunk kételkedni a sumér és a magyar írásrendszer közös gyökereiben, hogy a két írásnak rokon jelei vannak, amely rokonság nem csak a jelformára, hanem a jelentésre és a hangalakra is kiterjed. Esetünkben ez azt jelenti, hogy nem csupán a nyolcágú csillag alakú jelforma és ennek hasadása, egyszerűsödése (nyolcágúból négyágúvá válása), hanem az "isten" jelentése, valamint a "d", dingir, Dana hangalakja is összefügg.


Irodalom






2 megjegyzés:

  1. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de talán említésre méltó annak a számára akit érdekel:
    Feltehetőleg nem véletlenül, a meghúzott sávok árpádsávra hasonlítanak.
    A jobb felső szár sávozása minden esetre teljesen szabályosan megfelel neki.
    A tojás mintázatába ezek szerint bele lehet költve a négy szent folyó magyar megfelelője a Duna, Tisza, Dráva, Száva, ahogy azt mondani szoktuk.
    Magyarázatul, vagy inkább kiegészítésül szolgáljon V. Géza barátunkon kívül a másik ősvallást faggató tudósunk, Pap Gábor.
    https://www.kethollos.hu/pdf/dobogo_2014_5-6.szam.pdf

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az X alakú "b" rovásjel (a Bél hieroglifa) szárai valóban az Éden négy szent folyójának térképszerű ábrázolásai, a Halüsz, Arakszész, Tigris és Eufrátesz jelzései. Ezek adaptációja a Kárpát medencében a Duna, Tisza, Dráva és Száva. Meglepő, de létező egyezés, hogy ezeken a szárakon szerepelnek az Árpádsávok. Köszönöm a kiegészítést!

      Törlés