Bevezetés
A Sindümúzeumban tartott tárlatvezetéseim során gyakran felteszik a kérdést a látogatók, hogy mi a Tudomány álláspontja a nézeteimről (1). Az alábbi esetben egy történész próbál válaszolni erre a kérdésre.
Kaptam ugyanis egy levelet SF barátomtól (2), aki egy írástani és őstörténeti kérdésekben tájékozott műszaki értelmiségi. Igen szomorú tényállás cím alatt elküldte egy beszélgetés szövegét, amelyet egy ismert történésszel az egyik cikkemről (3) és a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemről folytatott. A történész nevét kegyes dolognak gondolom a BL betűkkel helyettesíteni. A barátom által választott cím találó, mert BL néhány, alább olvasható mondata valóban szomorú képet ad az írástani felkészületlenségéről. Ez persze nem csak az ő egyéni jellemzője, hanem általában a "szakmáé" is. Évtizedek óta tapasztalom, hogy a régész, történész és nyelvész társadalom képviselői nem tudnak két bekezdésnyi hibátlan szöveget sem írni a székely írásról. Most is ez történt.
1. ábra. A lépcső a veleméri Sindümúzeum állandó kiállításához vezet és a Magyar hieroglif írás c. könyvem friss példányait védi egy váratlanul feltámadható futó zápor elől
Kaptam ugyanis egy levelet SF barátomtól (2), aki egy írástani és őstörténeti kérdésekben tájékozott műszaki értelmiségi. Igen szomorú tényállás cím alatt elküldte egy beszélgetés szövegét, amelyet egy ismert történésszel az egyik cikkemről (3) és a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemről folytatott. A történész nevét kegyes dolognak gondolom a BL betűkkel helyettesíteni. A barátom által választott cím találó, mert BL néhány, alább olvasható mondata valóban szomorú képet ad az írástani felkészületlenségéről. Ez persze nem csak az ő egyéni jellemzője, hanem általában a "szakmáé" is. Évtizedek óta tapasztalom, hogy a régész, történész és nyelvész társadalom képviselői nem tudnak két bekezdésnyi hibátlan szöveget sem írni a székely írásról. Most is ez történt.
2. ábra. A kötet borítója
SF barátom és BL történész párbeszéde
SF BL-nek: Érdekel
Varga Géza válasza a cikkéről írt véleményedre? Ha igen, akkor továbbítom a
leveledet, és megkérem Varga Gézát, hogy válaszoljon az észrevételeidre. Engem
érdekelne a válasza.
BL:
Összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból
következtetéseket von le. A tudományos megközelítésnek először azt kellene
bizonyítania hogy a különböző helyekről gyűjtögetett formák írásjelek. Az nem
bizonyíték, hogy hasonlítanak egy másik kultúra valamilyen formájára. Másodszor azt kellene bizonyítani, hogy a
sumer, a kínai, meg pl. a Gizella kereszt műformáinak bármi köze van egymáshoz.
(A Kubán vidéki írásjelek egyébként nem hunok). Ha bebizonyítottuk, hogy írásjelekről
van szó és bebizonyítottuk, hogy a világ egymástól a lehető legtávolabb
elhelyezkedő kultúráiban előforduló hasonló formák is azonos jelentésű
írásjelek, akkor kezdhetnénk hozzá annak vizsgálatához, hogy milyen típusú írásról
beszélhetünk. Itt bizonyítás helyett csak légből kapott állításokat találunk,
amire aztán hatalmas légvárak épülnek.
SF:
Varga Géza a könyvében sok fontos felismerést mutat be, amelyekről korábban így
senki nem írt, ezek magukért beszélnek, nyilvánvalóan létezők, nem
fantazmagóriák. Persze aki nem akarja, az nem veszi észre, nem vesz róla
tudomást, és képzelgésnek minősíti. Sajnálom. Azért kukkants bele az
alábbi cikkbe: https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/10/
BL:
Sajnos olvastam. Elpazarolt idő volt.
SF: Miért mindig a prekoncepciód alapján állítasz
valamit, ahelyett, hogy elolvasnád a más véleményen lévők érveit? (Pl. Varga
Géza oldalán olvasható cikkeit?)
BL: Ebben teljesen igazad van. Nem tudom, illetve nem
értem, hogy hogyan lehet ilyen következtetésre jutni. Csak sejtem: olyan adatok
felhasználásával, amelyek nem vonhatók ide, olyan következtetések segítségével,
amelyek vagy logikailag vagy tudományos módszertan szerint nem elfogadhatóak.
SF: Szerintem fogalmad sincs arról. hogy mi alapján
jutott Varga Géza (egy élet munkája eredményeként) arra a következtetésre,
melyet képvisel, és amelyet Te csípőből elvetsz az akadémiai sémának
megfelelően. Javaslom, hogy olvasgasd az oldalát, vagy a könyveit, mielőtt
efféle megállapításokat teszel! ("A
magyar hieroglif írás " c. könyv)
BL: Teljesen légből kapott, fantáziáláson alapuló
állítás, hogy a székely rovásírás eredetileg szó- és mondatjeleket???
tartalmazott volna.
SF: Szerintem Varga Gézának van igaza.
3. ábra. Néhány szó- és mondatjelünk
Válasz BL történész véleményére
BL: "Összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le."
VG: A tudományos kutatás számára megengedett, esetenként kötelező is a "mindent mindennel" való összehasonlítás. Ennek alapja az a filozófiai tétel, hogy minden mindennel összefügg. Ha pedig ez a helyzet, akkor a tudományos kutatásnak joga van erre az alapra helyezkednie és az összefüggéseket vizsgálnia. Nemetz Tibor matematikussal például elvégeztünk egy matematikai valószínűségszámítást annak tisztázására, hogy az elvileg képezhető jelformák tengeréhez képest az ismert jelformák körében felbukkanó hasonlóságok a véletlennek köszönhetők-e, vagy a genetikus kapcsolatnak. Egy effajta vizsgálat akkor is tudományos, ha "összevissza mindent mindennel összehasonlítgatunk". Éppen azért végezzük a vizsgálatot, hogy az adatok között esetleg létező, de első ránézésre nem nyilvánvaló összefüggésekre fény derülhessen. Azaz BL vádja arról, hogy összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, a helyzet tökéletes félreértéséről tanúskodik. Ez egyébként nem is lehet vád, hiszen ugyan miért ne hasonlítgathatnék össze mindent mindennel? Nincs olyan szabály, ami ezt tiltaná.
Azt is a fejemre olvassa BL, hogy "aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le". Ezek a hasonlóságok azonban tőlem függetlenül léteznek, a felismert hasonlóságokból pedig levonhatók következtetések. Ez egy ismert és alkalmazott tudományos módszer. Az intelligens ember felismeri a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. Ennyi erővel akár vállon is veregethetne, amiért észrevettem és a tudományos haladás érdekében meg is magyaráztam az eddig észre sem vett hasonlóságokat és kapcsolatokat. BL számára az lehet elfogadhatatlan, hogy az általam vizsgált új szempont (a távoli jelkészletek összefüggése) rámutat az egyetemen tanult világképe megalapozatlanságára.
Amikor BL "önkényes" kiválasztásról beszél, akkor tulajdonképpen nem is fogalmazza meg tudományos igényességgel a kifogását, csak egy jelzőt oszt ki, ami egy tudományos vitában nem érv (4).
VG: A tudományos kutatás számára megengedett, esetenként kötelező is a "mindent mindennel" való összehasonlítás. Ennek alapja az a filozófiai tétel, hogy minden mindennel összefügg. Ha pedig ez a helyzet, akkor a tudományos kutatásnak joga van erre az alapra helyezkednie és az összefüggéseket vizsgálnia. Nemetz Tibor matematikussal például elvégeztünk egy matematikai valószínűségszámítást annak tisztázására, hogy az elvileg képezhető jelformák tengeréhez képest az ismert jelformák körében felbukkanó hasonlóságok a véletlennek köszönhetők-e, vagy a genetikus kapcsolatnak. Egy effajta vizsgálat akkor is tudományos, ha "összevissza mindent mindennel összehasonlítgatunk". Éppen azért végezzük a vizsgálatot, hogy az adatok között esetleg létező, de első ránézésre nem nyilvánvaló összefüggésekre fény derülhessen. Azaz BL vádja arról, hogy összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, a helyzet tökéletes félreértéséről tanúskodik. Ez egyébként nem is lehet vád, hiszen ugyan miért ne hasonlítgathatnék össze mindent mindennel? Nincs olyan szabály, ami ezt tiltaná.
Azt is a fejemre olvassa BL, hogy "aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le". Ezek a hasonlóságok azonban tőlem függetlenül léteznek, a felismert hasonlóságokból pedig levonhatók következtetések. Ez egy ismert és alkalmazott tudományos módszer. Az intelligens ember felismeri a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. Ennyi erővel akár vállon is veregethetne, amiért észrevettem és a tudományos haladás érdekében meg is magyaráztam az eddig észre sem vett hasonlóságokat és kapcsolatokat. BL számára az lehet elfogadhatatlan, hogy az általam vizsgált új szempont (a távoli jelkészletek összefüggése) rámutat az egyetemen tanult világképe megalapozatlanságára.
Amikor BL "önkényes" kiválasztásról beszél, akkor tulajdonképpen nem is fogalmazza meg tudományos igényességgel a kifogását, csak egy jelzőt oszt ki, ami egy tudományos vitában nem érv (4).
BL: "A tudományos megközelítésnek először azt kellene bizonyítania hogy a különböző helyekről gyűjtögetett formák írásjelek."
VG: Nincs ilyen szabály. Bármilyen grafikai formakészlet képezheti egy tudományos megközelítés tárgyát. Ha pedig az a kérdés, hogy e formák közül melyik írásjel, akkor azt meg lehet válaszolni a vizsgálat elején, közepén és a végén is. Amennyiben BL szó nélkül elviseli, hogy a tudományos igényű munkák a barlangrajzokkal szokták illusztrálni a legkorábbi írásszerű próbálkozásokat, akkor az esetemben sem kellene külön mérce felállításával próbálkoznia.
Nincs szükség minden forma esetében külön-külön bizonyítani annak írásjelről voltát. Elegendő, ha írásjelekkel van genetikus kapcsolatban. Azonban nem reménytelen egy-egy jelforma írásjel voltának a bizonyítása sem. Az írás a gondolat rögzítése jelekkel. Ha sikerül belátni, hogy a forma eredetileg ugyanazt az ősvallási jelentőségű képet ábrázolta s egy hasonló összetételű jelcsoport része, akkor kiosztható rá az írásjel cimke - ha ez BL-nek annyira fontos.
BL: "Az nem bizonyíték, hogy hasonlítanak egy másik kultúra valamilyen formájára."
VG: De igen. Mellesleg éppen arról van szó, hogy a magyar hieroglif írás közös használata miatt a távoli kultúrák összefüggése, rokonsága is belátható. Hasonló alapon tudjuk elolvasni a latin betűkkel írt ókori szövegeket is (és olvasnak a mai ausztrálnégerek latin betűs újságokat). Ha az ókori latin A betű hasonlít arra az A betűre, amire a tanító néni megtanított bennünket kisgyermek korunkban, akkor mindkettőt az "a" hang jelének tekinthetjük és elolvashatjuk az ókori szövegben szereplő A betűt is. Ezért a jelek hasonlósága, vagy nem hasonlósága igen fontos szempont az írástudomány számára.
BL: "Másodszor azt kellene bizonyítani, hogy a sumer, a kínai, meg pl. a Gizella kereszt műformáinak bármi köze van egymáshoz."
VG: Az elvégzett valószínűségszámításunk szerint már a jelforma hasonlósága is a genetikus kapcsolat jele, vagyis annak bizonyítéka, hogy "bármi közük van egymáshoz". Ezen felül - természetesen - hasznos lehet az említett népek közötti történelmi kapcsolatok tisztázása is, de ez legyen a történészek feladata. Ha eddig képtelenségnek gondolták pl. a magyar és kínai írástani kapcsolatot, akkor ideje újragombolniuk a mellényt (megsúgom: a magyarul beszélő hunokból álló Xia dinasztia lehet az egyik magyarázat). Új adatok és összefüggések merültek fel (a magyar hieroglif írás), amire új világtörténetet kell írniuk.
4. ábra. Ötven magyar és kínai jel, amely hasonlít egymásra
BL: "Ha bebizonyítottuk, hogy írásjelekről van szó és bebizonyítottuk, hogy a világ egymástól a lehető legtávolabb elhelyezkedő kultúráiban előforduló hasonló formák is azonos jelentésű írásjelek, akkor kezdhetnénk hozzá annak vizsgálatához, hogy milyen típusú írásról beszélhetünk."
VG: Nincs ilyen követelményrendszer és nincs szükség ilyen sorrendre sem.
Ha például a székely "ty" betűt, a sumer "Orion" és a kínai "atya" szójeleket hasonlítom össze, akkor eleve tudott, hogy írásjelekről van szó, azaz nem kell bibelődnöm az írásjelségük bizonyításával.
Ugyan miért kellene az összehasonlított jelek jelentésének azonosnak lennie? Az eltelt évezredek alatt változások következhettek be a jelformában, a jelentésben és a jel típusában is. Az is előrelépést jelent a tudományos megismerésben, ha felismerjük a jelentések közötti összefüggést. Például ha találunk egy hatezer éves sziklarajzot valahol Szibériában, amelyik a fenti írásjelekhez hasonlóan az Orion csillagképet ábrázolja, akkor szükségtelen annak bizonyítása, hogy ez a sziklarajz írásjel (valamilyen ismeretlen szibériai írásrendszer része azonban lehet). Az is eredmény, ha az írásrendszerek összefüggései alapján megközelítjük a sziklarajz mondanivalóját.
A Nemetz Tiborral elvégzett valószínűségszámításnak köszönhetően tudjuk, hogy a formai hasonlóság elsősorban a jelek genetikai kapcsolatának tudható be. Ha ismerjük az ősvallást, akkor a jelentések összefüggése is megérthető az alábbi gondolatmenettel. Eleink az Orion csillagképet az atyaisten égi megjelenésének tartották Eurázsiában és Amerikában is. Azaz létezett egy általánosan ismert kőkori atya szójel, ami az Orion csillagképet ábrázolta. A székely "ty" betű ebből az atya szójeléből rövidült le az akrofónia során.
BL: "Nem tudom, illetve nem értem, hogy hogyan lehet ilyen következtetésre jutni."
VG: Ez hiba, ami a tudományos igényű értékelést megakadályozza. Illene ismernie azt, amiről tudósként véleményt mond. A komolyan vehető vélemény megalkotásához előzetesen el kell olvasni és meg kell érteni a tankönyvszerűen megírt Magyar hieroglif írás c. kötetemet. Azaz nem átlapozni kell, hanem megérteni, ami esetleg ismételt és figyelmes elolvasást igényel. Ahogyan egy angol szótár lapjainak egyszeri végigpergetése sem jelenti azt, hogy az olvasó megtanult angolul, ugyanúgy szükséges e kötet állításainak megértése, eredményeinek memorizálása is. További segítséget jelent a cikkeim elolvasása is, ám azok csak egy-egy részletkérdéssel foglalkoznak.
5. ábra. A kőből kifaragott somogyvári Ten hieroglifa és párhuzamai
Jegyzet
(1) Ha fáradt vagyok és nagyképű, akkor röviden csak annyit mondok, hogy mivel - ezen a rovológiai szakterületen - én vagyok a Tudomány, természetesen egyetértek magammal. Ez a rövid válasz ugyan megbotránkoztató lehet a látogatók számára, ám könnyen érthető és emlékezni is fognak rá. Ha jól lenne megkötve a nyakkendőm (sohasem viselek), akkor talán el is fogadnák.
Amennyiben komolyan vehető választ adok, akkor gyanús elméleti fejtegetésekbe kell bonyolódnom.
Például hogy nem attól lesz egy nézet tudományos, ha a legmagasabb tudományos fórumokról vállveregetéssel jutalmazzák az alkotóját (hanem a bizonyítottságától). Egy nézet lehet a Tudomány csúcsteljesítménye akkor is, ha a "tudományos konszenzus" nem hagyja jóvá. S ennek az ellenkezője is igaz: az ünnepelt sztártudós elfogadott nézete is lehet ostobaság. Az egyetemek a rovológia területén ellenségképzőként működnek és butaságokat tömnek a diákok fejébe, ezért a rovológia terén hozzáértők nem is léteznek. Amit annyira gyűlölnek a "tudós" urak és elvtársnők (a rovásírásunkat), hogy nem is hajlandók kézbe venni (vagy csak azért veszik kézbe, hogy meghamisítsák), azt nem is ismerhetik igazán. Például az ELTE tanszékvezetője lehetett az a Horváth Iván, aki szerint a székely írás a humanisták kitalációja. Ha a hazai "tudományosságot" ilyen képtelen, mert könnyen cáfolható nézetek képviselik, akkor kár róluk szót is ejteni.
Aztán meg szoktam említeni azt is, hogy a tudományos tétel bizonyítása és cáfolata nem a tudósok körében tartott népszavazással történik, még csak jelzőosztogatással sem, hanem a megismételhetőség módszerén alapul. Ez azt jelenti, hogy az értékelőnek előbb meg kell ismernie az értékelendő tételt, végig kell mennie az adatain és a megfontolásain (ez eleve olyan súlyos feltétel, aminek a teljesülésére nem nagyon van példa). Ha a tétel helytálló, az értékelő meg becsületes (sokszor ez is túl kemény feltételnek bizonyul), akkor neki is azonos végeredményre kell jutnia. Amennyiben adatszerű, vagy logikai hibát talál az érvelésben, netán újabb adat és gondolatmenet alapján jobb megoldást tud ugyanarra a kérdésre, akkor van szó tudományos igényű cáfolatról.
(2) SF: Kedves Géza! Mellékelem a Magyarságkutató Intézet kutatóinak írt cikkedről, és a "Magyar hieroglif írás" c. könyvedben bemutatott felfedezésedről levelezőpartneremmel, - egy hivatásos történésszel (BL-lel) - folytatott levelezésemet. Ha nem tartod méltatlannak értékelni a sommás - szerintem elhamarkodott, sablonos - véleményét, örülnék, ha reagálnál az általa felhozottakra, melyeket továbbítani szeretnék neki, és tanúságos lehet mások számára is. Üdv.: Feri
Kedves Feri! Annak dokumentálására ez is jó lesz, hogy ebből a körből - sajnos - csak sommás, elhamarkodott, sablonos és komolyan nem vehető véleményre számíthatunk. Köszönöm a megküldését!
(3) A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak https://
6. ábra. A sumér és magyar jelkészlet néhány egyezése
(4) Például kifejthette volna, hogy nincs alapom a székely és a sumér jelek összehasonlítására, mert - mint tudjuk - a sumér rokontalan szigetnyelv. Valami hasonlót elmondhatott volna a székely és indián, vagy a székely és a Mas d' Azil-i kőkori jelek összevetéséről is. Hozzátehette volna, hogy a tudományos konszenzus szerint az ilyen jellegű (távoli kultúrákkal való) hasonlítgatások eleve tudománytalanok, hiszen Róna-Tas András régen meghatározta már, hogy a magyar őstörténet csak az általa megadott földrajzi szélességek és hosszúságok között (az Urál vidékén) kutatható. Ha ilyen és hasonló indoklást adott volna BL, akkor elárulta volna, hogy a kifogásainak nem a tudományossághoz, hanem a dogmákhoz és a presztizsféltéshez van köze. Hogy jön ahhoz a bihari puszták egyszerű gyermeke, hogy leleplezi az akadémikus áltudomány megalapozatlan prekoncepcióit? A távoli jelrendszerek között észrevett létező hasonlóság és az arra adott magyarázatom ugyanis letörli a térképről az írás eredetéről és a magyar őstörténet kezdeteiről az egyetemeken eddig tanítottakat. BL nem fejti ki tudományos igénnyel a kifogásait, csupán jelzőt osztogat, amivel a témában való járatlanságát és a tudományos vitára való felkészületlenségét dokumentálja. A jelek hasonlósága egy tudományos érv, amit a történészeknek figyelembe kellene vennie, mert akkor is cáfolja az őstörténetünkkel kapcsolatos megalapozatlan dogmáikat, ha ezt nehéz megemészteniük.
BL: "Itt bizonyítás helyett csak légből kapott állításokat találunk, amire aztán hatalmas légvárak épülnek."
VG: Ez ismét csak egy jelzőosztogatás, aminek egy tudományos igényű vitában nem lehetne szerepe. Ezzel szemben a valószínűségszámítás egy tudományos módszer. A matematika alkalmazásának minden tudomány területén van létjogosultsága s az eredménye történészi lárifárival kétségbe nem vonható bizonyíték (másik valószínűségszámítást kellene elvégeznie, ha pontosítani szeretné). Az új szempontú kutatási eredményünknek valóban hatalmas jelentősége van, ám nem a légvárépítésben, hanem az írás keletkezésével, a kultúrák közötti kapcsolatok kezdetével, közös eredetével, a Föld benépesülésével foglalkozó tudományterületen. Olyan adatokat és összefüggéseket sikerült feltárnom, amelyekkel kb. 50 000 éves folyamatokba pillanthatunk bele.
BL: "olyan adatok felhasználásával, amelyek nem vonhatók ide, olyan következtetések segítségével, amelyek vagy logikailag vagy tudományos módszertan szerint nem elfogadhatóak".
VG: A kritikusom semmi konkrétumot nem említ. Ugyan miért ne lennének ide vonhatók az adataim? Miféle logikai hibákat tulajdonít nekem s azokat miért nem mutatja ki pontosan? Miért hivatkozik tudományos módszerre, ha arról - a jelek szerint - fogalma sincs? Ennyiből azt sem lehet tudni, hogy az érzékelhető elégedetlensége szélgörcsből ered-e, vagy valami másból. A puszta dohogása nem vehető komolyan, tudományos igénnyel válaszolni sem lehet rá (mert nincs mire). BL megbecsülhetné saját magát azzal, hogy előbb elolvassa azt, amit bírálni szeretne s azután - ha talál benne hibát - megpróbál konkrétabb kifogást emelni. Minden értelmes ellenvetésére tudok válaszolni.
BL: "Teljesen légből kapott, fantáziáláson alapuló állítás, hogy a székely rovásírás eredetileg szó- és mondatjeleket??? tartalmazott volna."
VG: Amikor BL végre valamilyen konkrét kifogást emel, akkor azonnal bebizonyosodik, hogy nem ismeri a saját szakterülete irodalmát s olyasmibe kotyog bele nagy mellénnyel, amiről fogalma sincs. Ugyanis Németh Gyula 1934-ben közölte Veit Gailelnek az 1500-as évekből származó feljegyzését, miszerint a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak. Ezek létéről egyébként több más bizonyítékunk is van. Például a nikolsburgi ábécé "nt/tn" (ten), "us" (ős) és "tprus" (tapar us "szabír ős") jelei is ide tartoznak. Bizonyítja szó- és mondatjel létét az énlakai kettős (alfabetikus és hieroglifikus) rovásemlék is (7. ábra). Vannak továbbá olyan szó- és mondatjeleink, amelyeket a mai napig használunk. Például a címerünk hármas halma és kettős keresztje Egy országa olvasatú mondatjel. Hasonló hieroglifákat találunk a fazekasedényeken és a hímes tojásokon, vagy a korai templomaink faragványain és freskóin.
Kedves SF barátom! Köszönöm a felvilágosító munkádat! Vállvetve sorra lyukra futtathatjuk ezt az öntelt, de - rovológiai téren - hiányos tudású finnugrista társaságot.
7. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetták kétféle írásmóddal (betúzve és szójelekkel is) ki van írva az unitáriusok kedvenc bibliai idézete: Egy (az) Isten
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához
Varga Géza: Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza: Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Varga Géza: A Mas d' Azil-i jeles kavicsok
Varga Géza: Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza: Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza
Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.
A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
János István Rácz a fészbukon: "Tisztelt Varga úr! Megértést onnan várni, ahol nincs tudás, nem is lehet! A Tisztelt B L-től megértést, vagy újfajta látásmódot fölösleges erőltetnie bárkinek is, mert az ő véleménye csak eddig terjed. Ugyanis nincs semmi a tarsolyában, ami alapján tudna érdemben, legalább érdemi vitát folytatni! Ez neki nagyon ciki, csak ha már nem tud hozzászólni, legalább amit nem ért azt miért nem kérdezi meg? Tudom, nehéz kimondani hogy nem tudom, vagy nem találkoztam még vele, de nem jobb lenne a számára? Legalább nem lenne kínos neki, mindezt megspórolná magának! Tudom, tudományos körökben az nem érv, hogy azt szajkózza, hogy összehasonlítgat, meg hogy nincs feltüntetve honnan származik! Így egy vita sem, de főként nem egy értekezés, nem végződhet eredménnyel! Ez nem szolgálja részéről, már mint B L részéről, a tudományos értekezést, tájékozódást! Egy szóval parttalan vita ez egy olyan emberrel aki nem hogy a miértjét nem fogja föl, hanem azt sem, mi a cél, mi a feladat vele! Őszintén sajnálom, de vele a tanult úrnak, kár volt rápazarolni az időt a győzködésére! Nem értem, hogy lehet hogy a tudományos körökben nem bukott még meg? Mert sokáig a szerencse ajtaja neki sincs nyitva!!! B L-nek ajánlanám: kezdjen beszélni valakinek erről, aki tud is ezekről a dolgokról! Nem szégyen ez. Az a szégyen, ha tévhitekhez ragaszkodunk foggal körömmel. Tájékozódjon, hogy ne kerüljön ilyen helyzetbe, hogy tudjon építő jellegű vitát, diskurzust lefolytatni akárkivel! Tanulni nem szégyen!! Legyen kellemes napja! Tisztelettel maradok J,I,R,!"
VálaszTörlésVarga Géza: BL azért nem bukott meg a tudományos világ szemében, mert ez a "tudományos konszenzus" ilyenekből áll. A tudást nagy mellénnyel pótolják.
Kőnig Adrienn a fészbukon: "Sajnos ismételten beigazolódott az a mondás, miszerint mindenki saját magából indul ki ... S nyilván fel sem merül BL-ben annak még a gyanúja sem, hogy ez esetenként másképpen is lehet. Hiszen ezt szokta meg, valószínűleg pont így végzi a mindennapos tevékenységét: olyan adatok felhasználásával, amik nem vonhatók ide, olyan következtetésekkel amelyek logikailag sem elfogadhatók ... Ez az ő jellemét tükrözi, nem is akarja felfogni, megérteni ezt a témát ... Tőle több eredményre nem is számíthatunk ! Üdv !
VálaszTörlésGéza Varga: Nekik van néhány ingoványra épített dogmájuk, miszerint pl. a sumér rokontalan szigetnyelv és az indiánok népi jelei nem lehetnek rokonságban a székely jelekkel. Teszik ezt a megalapozatlan következtetésláncokra épített és így is csak 4-6 ezer évre visszatekintő "eredményeik" alapján. Miközben akár 30 000 éves jeleink is vannak, a következtetéseinkkel pedig az 50 000 éves múltba is megalapozottan tekinthetünk vissza.
Nagy Csaba: BL történésznek igaza van: (VG) "Összevissza mindent mindennel összehasonlítgat, aztán az önkényes kiválasztott hasonlóságokból következtetéseket von le. A tudományos megközelítésnek először azt kellene bizonyítania hogy a különböző helyekről gyűjtögetett formák írásjelek. Az nem bizonyíték, hogy hasonlítanak egy másik kultúra valamilyen formájára. Másodszor azt kellene bizonyítani, hogy a sumer, a kínai, meg pl. a Gizella kereszt műformáinak bármi köze van egymáshoz."
VálaszTörlésGéza Varga: A matematikának joga van csak a formákat összehasonlítani. Ezt lehet önkényesnek nevezni, de pontosabb lenne autonóm döntésnek nevezni. Mert a matamatikai kutatás független a történelemtől és a nyelvészettől is. Egy nyelvész miért tiltja meg a matematikusnak, hogy a saját tudományterületén szokásos módon járjon el? S a matematikus ugyan miért ne vonhatna le következtetéseket a munkája alapján? De igen, az bizonyíték, hogy hasonlítanak más kultúrák jeleire. Miért ne lenne az? A hasonlóság minden tudományterületen a rokonság bizonyítéka. Ezt jelenti az írásjelek hasonlósága is. Sok sumér, kínai és avar jel esetében bizonyítottuk, hogy közük van egymáshoz. Olvasd el a könyvemet és a cikkeimet s azt követően kérdezz!
Nagy Csaba: Kedves Géza, ugye ír-olvas és beszél sumérül, ahogy az ősi főniciai, kínai, vietnámi, hindi és azték nyelvben is otthon van? Ha igen, akkor elnézést, hogy kétségeimet felyeztem ki a gondolataival szemben. Ha viszont ezeket a nyelveket nem ismeri, nem tudja napi szinten használni, kezelni - addig javaslom, hogy NE tényként, hanem csak egy gyenge lábakon álló FELTÉTELEZÉSKÉNT publikálja a gondolatait. Amúgy, Ön tette nyilvánossá BL történész véleményét, így lehetőséget adott számunkra is megismerni e jogos kritikákat. Véleményem szerint BL történész nagyon lényegretörően foglalta össze a lényegét a könyveinek, posztjainak, ami bennem is minden egyes alkalommal megfogalmazódik, amikor erőt veszek magamon, hogy elolvassam az újabb irományát. Nem megbántani akarom, csak jelzem a véleményem, ezért is kérem, hogy ne sértődjön meg! Végül is egy székláb és egy kardántengely között is felismerhető hasonló kapcsolat, ahogy ezt az Ön logikai levezetései alapján évek alatt megtanultam Öntől. Viszont fontos pontosítani, hogy e kapcsolat a viszonylagos egyenes formában ki is merül. Azaz, nincs jogunk határozottan állítani, hogy a kardántengely a széklábból alakult volna ki, ahogy azt sem, hogy a széklábat egy kardántengelyről mintázták eredetileg. Ahogy a székláb és a kardántengely között nincs közvetlen kapcsolat, úgy az Ön által összevont formák között sem vélek ilyet felfedezni a legnagyobb akaratom ellenére sem. Az Ön által publikált formák között időnként lehet hasonlóságot felismerni, mint akár alma és labda között is, de olyan határozottan párba állítani, úgy ahogy Ön ezt folyamatosan teszi - csak megerőszakolva lehet. Akkor valóban van értelme ennek? Nyitott vagyok Ön gondolatainak megértésére, ezért havonta bele szoktam olvasni az irományaiba, fellapozom a tévedésból megvett könyvét - és csalódottan állapítom meg újra és újra, hogy egyetlen egy tényadattal sem tudja igazolni a homályos és sokszor zavaros fejtegetéseit. Ahogy azért Ön sem, úgy én sem adom fel. Talán egyszer előáll egy olyan bizonyítással, melynek valódi alapja lesz, nem pedig egy magányos "meg nem értett zseni" kusza és zavaros magyarázata.
VálaszTörlésVarga Géza: Kedves Csaba! Nem tudom, hogy a tucatnyi könyvem közül melyiket vette meg, de az az érzésem, hogy nem sikerült megértenie. A cikkeim csak egy-egy részkérdéssel foglalkoznak, nem adnak átfogó képet. Nem érzem magamat meg nem értett zseninek, mert egyrészt a tudományos bizonyítás nem népszavazással történik, másrészt vannak velem egyetértők is - vagyis ez a megközelítése nem tudományos igényű. Ne akadjon ki azon, ha nem érti, amit olvas. Próbálja meg jobban odafigyelve megismételni. Angolul sem lehet megtanulni az angol szótár szimpla átpörgetésével. Ha semmiképpen nem sikerül megértenie a gondolataimat, akkor adja fel. Alacsony IQ-val nem fog menni, de azért még lehet hasznos tagja a társadalomnak.