Kedves Z. Karvalics László, hogy is volt azzal az állóvízbe dobott kővel?

Morgolódva olvasom Darai Lajos írását s benne az alábbiakat Varga Csaba nevezetes kötetéről: 

1. ábra. A vízbe dobott kövek időrendben, előttük még állt a víz, de közben már nem

"Z. Karvalics László fülszövege szerint – „Varga Csaba könyve évszázados állóvízbe dob követ. A konstrukció, az elmélet olyan erejű, hogy mihamarabbi bekerülése a kérdéssel foglalkozók szellemi vérkeringésébe több, mint indokolt. Ettől kezdve pedig nyílt a játéktér: tessék megoldani a sok-sok nyitva hagyott kérdést, ha feltételük nyugtalanságot okoz!” És ugyanitt Diurnus így nyilatkozik: „Varga Csaba e meglepő, új művéről sok szó esik majd az egész XXI. században – és azután is, sokáig. Ahogy más új földrészeket – ő a szellem régi, elfeledett világrészeit tárja fel. És megmutatja, hogy egyetlen szempillantás alatt megértjük őket, mintha visszaébrednénk egy régi álomba. Értjük a hatezer, a tízezer, a húszezer éves betűket és számokat is – gyorsabban, könnyebben, mint az első elemiben az első O betűt. Meglepő logikával ránk bizonyítja, hogy tudtunk írni már 30.000 évvel ezelőtt.” Az azóta eltelt közel két évtized azonban nem volt elegendő arra, hogy életművét méltó módon feldolgozza korunk magyarsága, miközben ő eltávozott közülünk."  

Azért morgolódok, mert történészeknek illene megemlíteniük, hogy abba a vízbe addigra már beledobtunk néhány követ s a víz felszine korántsem volt sima. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a szakirodalmat nem böngésző Z. Karvalics Lászlóhoz és a véleményét idéző Darai Lajoshoz máig nem értek el a legkorábbi hullámgyűrűk. 

Varga Csaba kötete 2001-ben jelent meg. Előtte Berényi Lászlóval 10 éven át szerveztük az általunk alapított Írástörténeti Kutatóintézet megbízásából az Első szombati írástörténet névre keresztelt előadássorozatot a Bp. XII. Kerületi Önkormányzat által biztosított Böszörményi úti teremben. E sorozatban előadott Simon Péter, Forrai Sándor, Püspöki Nagy Péter, Veres Péter, Szekeres István és még sokan mások. Az előadássorozat meghirdetett célja a magyar írástörténet kezdeteinek tisztázása volt s e törekvésünket siker koronázta. Az előadók által, esetenként a saját könyvsorozatunkban közre is adott dolgozatok hatására (1) az akadémikus "tudomány" legismertebb képviselői 1994 és 1996 között feladták a száz éven át hangoztatott álláspontjukat a székely írás ótürk eredetéről. Ezeket követően, 2001-ben jelent meg Varga Csaba első kötete, amelyben a székely írás eredetéről ír. Ebben világosan leírja, hogy az egyik könyvemet olvasván kapott kedvet a témához. Azaz Varga Csaba méltán nagy hatású kötete az általunk keltett hullámzás része, a munkánk termése és továbbgondolása. 

Jegyzetek

(1) Amennyiben azokat a dolgozatokat soroljuk fel, amelyek alapvetően eltértek a finnugrista prekoncepciótól (az ótürk eredeztetéstől és az alfabetikus tárgyalástól), akkor azt kell megállapítanunk, hogy a szerzőik kivétel nélkül fontos szerepet játszottak a műhelymunkánkban: előadóként részt vettek az előadássorozatban és/vagy szerzőként a könyvsorozatunkban.  

- Forrai Sándor (a Küskarácsontól sülvester estig, 1985., valamint Az írás bölcsője és a magyar rovásírás, 1988., Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, 1994. kötetek szerzője) több előadást is tartott. Az alaposabban ki sem fejtett, a jelek és a földrajzi nevek hasonlóságára alapozott álláspontja szerint a székely rovásírás ókori eredetű s azon a tájon és akkor alakulhatott ki, ahol és amikor a föníciai írás is kialakult.

- Püspöki Nagy Péter (A rovásírás írástani helye és szerepe. Magyar Herold I. 1984. tanulmány szerzője) írta le, hogy még a tudományosság szándékával írt művek is csak arról tanúskodnak, hogy a szerzőjüknek fogalma sincs sem az íráselméletről, sem az írástörténetről. Feltételezte, hogy a magyar királyi udvarban a humanisták egy könyvtárban megőrződött avar írást eleveníthettek fel. A Szent Istvánnak tulajdonított hamis rovásüldöző rendeletről tartott előadásának a szövege a könyvsorozatunkban jelent meg.

- Simon Péter (A magyar „rovásírás” történelmi jelentősége és eredete, 1984. c. tanulmány szerzője) mondta ki elsőként, hogy a székely rovásírás (ma ismert, alfabetikus formája - VG) egy hieroglif írásból alakult ki a Kaukázustól délre, a Kr. e. II. évezredben. 

- A Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal közösen írt Bronzkori magyar írásbeliség c. kötet 1993-ban jelent meg 6500 példányban. A székely rovásírás eredete c. kötetem 1999-ben jelent meg 4000 példányban, a kötet angol változata további 1000 példányban jött ki a nyomdából. Ezekben kifejtettem és a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelpárhuzamokkal bizonyítottam is, hogy a kőkorszakban már létezett a székely írás elődje. Leírtam azt is, hogy a jeleket egy preírás, az ősvallás jelképek iránti igényének kielégítésére hozták létre. 

- Varga Csaba a 2001-ben közreadott Jel, jel jel ... c. munkájának 13. oldalán maga is leírja, hogy a köteteim hatására kezdett el foglalkozni a magyar írástörténettel. Ezt írja: "számomra legkiemelkedőbbnek (s leginkább inspirálónak) tűnik időbeli sorrendben: Sebestyén Gyula, aztán Forrai Sándor és végül Varga Géza munkássága. (Műveiket lásd a forrásmunkák jegyzékében.) Varga Géza a magyar nyomon indulva igazi Kolumbuszként tízezer esztendő messzeségébe jutott el sikerrel. (S ha munkám közben ötlet híján éppen elakadtam, Varga Géza könyveibe lapozgattam bele - szinte mindig sikerrel.) Más anyanyelvű kutatók meg sem közelítették a fent említettek és sok más magyar tudós teljesítményét, sehol a világon." 

Varga Csaba három könyvemet adja meg az irodalomjegyzékében és a köteteiben több oldalnyi szöveget és képet vett át tőlem, amit többnyire jelzett is a szövegben. 

Z. Karvalics László figyelmét ezek a korántsem lényegtelen részletek elkerülhették, amikor az állóvízről írt. Pedig az akkor már régen nem volt állóvíz, mert a száz éven át hangoztatott ótürk eredeztetéselmélet terjesztőit a "fogalmunk sincs" beismerésére kényszerítettük. A négy akadémikus szerző közül kettő a tanulmányában ismerte el, hogy előzőleg olvasta a könyvünket, a harmadikról pedig tudom, mert tőlem kapott egyet ajándékba. Vagy 10 éve dolgoztunk az állóvíz megmozdításán és az akadémikus "tudományos konszenzus" képviselői az eredményeink hatására, Varga Csaba könyvének megjelenése előtt 5-7 évvel már fel is adták a korábbi nézeteiket. Azaz siker koronázta a törekvésünket. Szó sem volt állóvízről, inkább gyökeres és történelmi jelentőségű fordulatról beszélhetünk. Más dolog, hogy akadémikusék nem siettek nagy dobra verni a székely írás eredetéről korábban állítottak feladását (hogy száz éven át bizonyítatlan téveszmével etettek bennünket), ezért a beismerésük csak a kis példányszámú szakkönyvekben jelent meg, a sajtóban nem. Így aztán a szakirodalmat nem ismerő nagyközönség jó része az áttörésről esetleg csak Varga Csaba rokonszenves kötetéből értesült. Egy történésztől azonban elvárható lenne az események pontosabb ismertetése, de legalább Varga Csaba kötetének alapos elolvasása és pontos ismertetése - ha arról beszél. 

Annál is inkább, mert Varga Csaba álláspontja nem teljesen azonos az enyémmel. Szerintem a székely írás elődje legkésőbb kb. 50 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten alakult ki, míg Varga Csaba szerint kb. 30 000 éve a Kárpát-medencében. 

Irodalom

Darai Lajos: Az ősi magyar állam (II/20.) Árpád Atila örökén – a magyarok őseikútjánI. Atila és utódai

Varga Csaba: JEL, JEL, JEL, avagy az ABC 30000 éves története Fríg Kiadó, Pilisszentiván, 2001.

Varga Géza: Írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti dolgozataim jegyzéke

Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"