Szabó Géza tette közzé az academia.edu-n a Tamási-Csikólegelő késő rézkori lelőhely c. dolgozatát, amelyben az ott végzett ásatások eredményéről számol be. A leletek a Kr. e. 3350 - 3000 közötti időszakból valók, tehát közel egyidősek a legkorábbi, vitathatatlanul sumér időszakkal, az Uruk korral (Kr. e. 3500–3000). "A település feltárt része a badeni komplexum korai, bolerázi korszakában kezdődött, és a klasszikus badeni fázisokban ért véget. A kb. 800 m²-es területen, ásóval kapart felszínen hatvanöt új régészeti lelet (gödrök, gödörkomplexumok, kemencék és kemencecsoportok) került elő."
1/a. ábra. Tamási-Csikólegelő késő rézkori edényén a pontok a Lyukó istennevet rögzítik, az alatta lévő függőleges hullámvonal pedig a székely írásban "ü" betűként, a magyar hieroglif írásban pedig az ügy "folyó" szójeleként szolgál, az olvasat: Lyukó ügy (mai magyarsággal: Lyukó folyó)
Az ásatási területen talált cseréptöredékeken elolvasható díszítés van. Ezek egyikét az ásató régész így jellemzi: "fazék peremtöredéke tagolt plasztikus bordával és a peremvonal alatt kettős beböködéssorral." Másutt bekarcolt rács- és zegzugmintát, farkasfogat, ferde bevagdosást, függőlegesen bevagdosott díszítést, többszörösen egymásba csúsztatott háromszögeket említ.
1/b. ábra. A kínai jóslócsont-írás "eső" jele: folyót jelző vonalak és esőt jelző csíkocskák, ugyanebbe a nemzetközileg elterjedt jelszótárt alkalmazó körbe tartozik Tamási-Csikólegelő késő rézkori edényeinek jelhasználata is
A Kárpát-medence ekkor már több, mint 2000 éve dokumentáltan írást használó terület, ezért a feltárt jeleket érdemes összevetni a kor általánosan használt írásjeleivel (1). E cikkben ezzel az összehasonlítással egészítem ki a Szabó Géza által írt leletismertetést.
A rézkor jelhasználatát a neolitikumé alapozta meg, amire példa többek között a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a kb. 7000 éves tatárlakai táblák jelhasználata. Ezek összefüggenek a Tordos-Vincsa kultúra és a Halaf kultúra jelhasználatával. Számunkra kiemelt jelentősége van e jelfolyam vizsgálatának, mert az előzővel 49, az utóbbival 32 közös jele van a magyar hieroglif írásnak, a kőkortól napjainkig használatban maradt székely írás szójeles változatának.
A felsorolt írás- és jelrendszerek egymással és a székely írással való genetikus kapcsolata a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás eredményeképpen bizonyított tény. A késő rézkori fazekasok nem csak székelyazonos jeleket, hanem a magyar hieroglif írásban megszokott módszereket (ábrázolási konvenciókat, kép- és szövegszerkesztési eljárásokat) is használtak. Világnézeti tételeik is a nagy távolságokra virágzó kultúrák nézeteivel voltak azonosak.
A jelhasználatuk alapján a Kárpát-Balkán térség és Kína egyaránt a neolitikus forradalmat elindító és képviselő szabírok ősvallási nézeteit képviselte. A kínai orvosi és természetbölcseleti művek (például a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve) úgy értékelték a vizet, mint az élet alapvető esszenciájának (Csing) hordozóját a testen belül is. A nézetek közös eredete érthetővé teszi a jelhasználatban mutatkozó párhuzamokat. A Xia dinasztia idején Kínát uraló hun-magyarok és a vélük rokon korabeli Kárpát medencei népek jelkészletében az esőt és folyókat ábrázoló kínai jel megfelelője rögzíti az Él, élő szavakat (1/b. ábra).
Az olvasatok alapján például az ősvallás itt is előírta a fazekasok számára, hogy az edényekre írják fel a Teremtő nevét, vagy jelzőjét/jelzőit. Erre azért volt szükség, hogy az edényből ételt-italt fogyasztó halandóban tudatosuljon, miszerint az élet lehetőségét jelentő élelmiszert az Istentől kapja.
A további aprómunka annak további kutatásához és leírásához szükséges, hogy ez a folyamat milyen részmozzanatokból tevődik össze, miképpen valósult meg.
2. ábra. A cserépdarabon látható hullámos jel a magyar hieroglif írás Ak "patak, Heraklész" jelének megfelelője (hosszabb hullámvonal esetén rokona)
A 3. ábrán lévő hullámvonalak feltehetően egy kiemelkedő vonallal határolt területet töltöttek meg. Amennyiben a hullámvonal jobbra folytatódott, akkor hegyek sora is lehet, ám valószínűbb, hogy a víz (folyó, vagy óceán) hullámzó felületét ábrázolja és az Él szójele.
Az 5. ábrán látható rajzolat kapcsán is elmondható az, amit fentebb a 3. ábra leírásakor elmondtunk, hogy az ismétlődő, hármas halomnál hosszabb hullámvonalak, különösen, ha egy jól körülhatárolt területet töltenek meg, vizet ábrázolnak és az Él istennevet rögzítik.
9. ábra.
12. ábra.
13. ábra.
20. ábra. A szokásosan benyomkodott lyukak és a vonalak a Lyukó Él mondatot rögzítik
. ábra.
. ábra.
. ábra.
. ábra.
. ábra. Tamási-Csikólegelő késő rézkori edényének Él isten nevét rögzítő hieroglifája
Jegyzetek
(1) A ma hivatalos NAT tankönyvek írás- és nyelvemlék nélkülinek minősítik a honfoglalás és a Kr. e. 1000 közötti ősmagyar nyelvtörténeti korszakot - ám ezt a fentebb bemutatott írástörténeti tények cáfolják.
Irodalom
Varga Géza (2019): A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái
Varga Géza (2020): A tatárlakai táblák "atya" és "szár" szójelének hangzósítása
Varga Géza (2026): Halaf jelhasználat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése