Varga Géza írástörténész: A sumér dingir hieroglifa magyar megfelelője egy dobronaki hímes tojáson

2026. március 22., vasárnap

A sumér dingir hieroglifa magyar megfelelője egy dobronaki hímes tojáson

Az alábbi dobronaki hímes tojást a 2026-os hímestojás-kiállításon vásároltam meg (1. és 2. ábra). Jelenleg néhány társával egyetemben a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg. Itt fényképeztem le és írtam róla ezt az ismertető cikket. Ez része ama cikksorozatnak, amelyben a magyar hímes tojások jelhasználatát tárom fel. Az eddigi kutatási eredmények alapján a hímes tojásokon túl a veleméri rajzos sindük, a kovácsok, a fazekasok, az ácsok és a bútorfestők jelhasználata is a székely írás rokona. Azaz lényegében azonosak a népi és a székely jelformák, miközben a jelentések közötti kapcsolat is nyilvánvaló. Ezekről az összefüggésekről a Magyar hieroglif írás c. kötetben és a Varga Géza írástörténész blog 1300 cikkében számoltam be. Míg a székely írás mai használata már csak betűző és a napjainkig létező szó- szótag- és mondatjeleinkről még a "szakértők" is elfeledkeznek, addig a népi jelhasználatban szinte kizárólag csak hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) szövegeket találunk. A hímes tojás képszerkezete egy világmodell, amely végső soron az Éden térképét ábrázolja, egy ilyen, jelekből összeállított térképre megy vissza. A bemutatott honfoglalás kori és hun párhuzamok alapján a hímes tojás világmodelljének szerkezete is igen régi hagyományt képvisel.

1/a. ábra. Dobronaki hímes tojás világmodellel (középen), az ábra bal szélén fentről lefele a Dana és a sar hieroglifák, az ábra jobb szélén a székely írás "d" és "s" rovásbetűje

1/b. ábra. A gyulai aranyozott bronzjelvény (középen), a jelvény ragyogó, ős és Dana hieroglifái (balra, fentről lefele) valamint a székely írásban ezeknek megfelelő "r" (ragyogó) rovásbetű, ős szójel és "d" (Dana) rovásbetű, a jelvény olvasata: Ragyogó ős Dana

1/c. ábra. Késő szarmata, vagy korai hun világmodell (Szergej Botalov nyomán), amelynek közepén az Istent a magyar hieroglif írás Dana szójele (a székely írás "d" betűjének előképe) jelképezi, sarkain pedig a sar "sarok, úr" hieroglifa (a székely írás "s" betűjének előzménye) található

Az 1/a. ábrán látható dobronaki világmodell közepén a nyolcágú csillag alakú sumér dingir "isten" szójel magyar megfelelője látható (3. ábra). Ez egyúttal a székely írás kereszt alakú "d" (Dana) jelének az elődje, vagy változata is (1/b. ábra). A sumér és a magyar jelkészlet - a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján - genetikusan összefügg. Ez alátámasztja Simo Parpola megállapítását, aki a sumér nyelvet az 5000 egyező etimon alapján a nyelvtani eltérések ellenére is besorolta az uráli nyelvcsaládba, azaz a magyar nyelv rokonságába. A jelek összefüggései alapján lehetségesnek gondolom, hogy nem a sumérekkel, hanem a suméreket kibocsátó elődeikkel, a szabírokkal vagyuk közelebbi rokonságban.

2. ábra. A dobronaki hímes tojás oldalnézete

3. ábra. A hímes tojás Dana hieroglifája

A tojáson lévő nyolcágú csillag a sumér dingir "Isten" szójellel azonos gyökerű (3. ábra). Ennek egyik változata kereszt alakú, ami a magyar hieroglif írás Dana szójelével azonosítható. (Erdélyben ma is mondják, hogy Dana verjen meg!) E szójelből lett a székely írás kereszt alakú "d" betűje. Ha egy keresztet látnak a régészeink egy régészeti leleten, akkor rögvest kereszténységet emlegetnek - mert nem ismerik a jeleinket.

4. ábra. A hímes tojás sar "sarok, úr" hieroglifája

A hímes tojás másik jele a hegyet ábrázoló sar "sarok, úr" hieroglifa (4. ábra). Ez a székely írás "s" betűjének az őse.

A két jel együtt Dana sar (mai magyarsággal Dana úr) olvasatú. Ezt a mondatot feltehetően egy ősvallási imádság során ismételgették, amelyet e világmodell előzményéről olvastak el.

Irodalom