Nagy Zoltán közli Az őrségi fazekasság két arca a pártosfalvi összeírástól a magyarszombatfai fazekas háziipari szövetkezetig (1895–1950) c. tanulmányában Tóth Ferenc magyarszombatfai fazekas tányérjának fényképét. A tányér azért érdekes, mert minden részletében érthető, jórészt elolvasható hieroglifikus díszítést hordoz (1/a. ábra). E tányér alapgondolata talán Eschenbach Jenő keramikushoz, a „magyarszombatfai stílus” megteremtőjének munkásságához köthető, aki a régi Vas megyei mintakincs hasznosításával kísérelte meg a helyi agyagművesség felvirágoztatását.
Nagy Zoltán levélben pontosította ezt az adatot: "Az általad fényképezett "pohár" 1938 után készült, szerintem Magyarszombatfán. Helyben nincs korábbi előzménye ennek a díszítőelemnek az őrségi fazekasságban. Csak a katolikus lexikon írta azt, hogy Eschenbach régi díszítőelemeket használt volna fel a tanfolyamokon, sajnos ez nem igaz. Domanovszki pedig a megújított mintákat Czugh Dezső kutatásainak tulajdonította, de CD bevallása szerint 1902 előtt készült edényeket nem is látott. Az igazság az, hogy iparművészek hozták be ezt a mintát. Nem sok edényen látható kb 1936-42 között készülteken, ami 2-3 helyi fazekashoz köthető. Később nemigen használták ezt az általam jobb híján kötegelt száras-kottafejesnek elnevezett írókás mintát! A Kárpát-medencében 1700, 1713-as datált habán edényen található kizárólagosan, a népi, ólommázas kerámia ezt a díszítési elemet nem ismeri, sehol sem található, csak itt Magyarszombatfán, Kós Károly (1944) szerint "Iparművészektől fertőzött" területen."
Nagy Zoltán véleményét néhány gondolattal ki lehet egészíteni.
- Az iparművészek tevékenységét még jobban fel kellene tárni, mert ők is hozhatták a régi magyar mintákat. A régi minták korábban szolgálhattak más népi műfajban, például hímes tojásokon, vagy hímzéseken, festett ládákon, vagy akár a keresztény vallás és az uralom jelhasználatában is (3/c. ábra). Persze ezeket a feltételezhető előfordulásokat még kutatni kell.
- A "kötegelt száras-kottafejes" minta, azaz Nimród tamga az Orion csillagképet ábrázolja, amit az ősvallások sora tartott az ősatya égi megjelenésének. Ezért szerepelt több példányban a savariai Iseumban is vakolatra festve már a római korban (3/b. ábra). Tehát nem habán eredetű mintáról, hanem egy magyar népi díszítőelemmé vált nemzetközi jelről (hieroglifáról) van szó, ami egy kőkori ősvallási jelkészletből maradt ránk.
A jelen cikkben e tányér jeleit elemzem. Az olvasatuk négysoros imádságot ad, amelyben a Jóma szár "atya"(?) isten (mai magyarsággal: Jóma úr atya isten) mondat ismétlődik.
1/a. ábra. Madaras tányér Nimród tamgával Magyarszombatfáról, Tóth Ferenc munkája (középen), a tányér hieroglifái: Jóma szár (mai magyarsággal: Jóma úr), az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga és az Isten olvasatú tulipánszerű virág (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "j" (jó), "m" (magas), "sz " (szár "úr"), ős és ten jelek a székely írásból (jobbra)
1/b. ábra. A székely írás "f" (Föld) jele
1/c. ábra. A Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas nagyapja (1) által készített tál felülnézeti világmodellje a székely írás "f" betűjének képszerű változata az isteni középpont, a négy hegység (Kaukázus, Zagrosz, Elburz, Taurusz) meg a négy szent folyó (a Halüsz, az Arakszész, a Tigris és az Eufrátesz) jelölésével
A képszerkezet
A magyarszombatfai tányér jeleinek négyes osztása alapján ez a képszerkezet egy felülnézeti világmodell, amelynek legismertebb és legegyszerűbb képviselője a székely írás "f" (Föld) jele (1/b. ábra) . Ez a körbe zárt kereszt alakú jel az Éden térképe. Már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig, mert a Közel-Keletről kb. 50 000 évvel ezelőtt szétvándorló Homo sapiens sapiens csoportok magukkal vitték az őshaza (a Teremtés helyszínének) emlékeként. Ennek változata a kínai "föld" jel és az asztrológusok "Föld" jele is.
Az archaikus díszítésű edények rajzolatának az Eurázsiában és Amerikában is sok példával illusztrálható szokás szerint a Teremtést és a Teremtőt kellett felidéznie az ősvallás közös szójeleivel. Ez a magyarszombatfai edény híven követi ezt a kőkori jelhagyományt, amelyet a cserépedények feltalálása előtt kosarakon alkalmaztak az eleink. A különböző előfordulásokon a jelek felcserélhetősége és a jelszerkezetek változatai értő alkalmazásra, egy kőkori hieroglif (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) írásra utal.
Szokás szerint a felülnézeti világmodell közepén az Isten helye van s e tányér közepén valóban el is olvasható az Isten szó. A felülnézeti világmodell sarkain az égbe vezető út jele szokott szerepelni. E tányér peremén ezért jelenik meg a Jóma szár (mai magyarsággal: Jóma úr) mondatjel, amelyből a Jóma az égi folyó, a szár "úr" pedig az égig érő fa jelképe. Mindkettő azonos a Tejúttal.
Jóma szár
Jóma "jó ma(gas), jó má(gus)" egy kőkori isten neve. A finnek ma is jumalának mondják az istent, a magyar nyelvben pedig az ima szó őrzi az emlékét. Az iráni mitológia tud Jima istenről, aki az Özönvíz előtt (tehát legalább 50 000 éve, mert akkor kezdődött a jégkorszak leghidegebb periódusa) uralkodott. Ezért érthető, hogy az indiánok, akiknek ősei Szibériából vándoroltak az Újvilágba kb. 10-30 000 éve, igen gyakran használják a Jóma ligatúrát. Ez a ligatúra az égig csapó hullámtarajt ábrázoló jó "folyó" és a lépcsőt ábrázoló ma(gas) szójeléből áll. A jelek képi tartalma egy magasba vezető folyóra utal, ami az Istennel azonos Tejút. A ligatúra előfordul a sztyeppi népeknél és a magyarságnál is (2/d. ábra). Az Őrségből két változatát ismerem (1/a. és 2/c. ábra)
2/a. ábra. A Jóma szár (mai magyarsággal: Jóma úr) mondatjel a kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifából, a hegyekből rakott lépcsőt ábrázoló ma(gas) hieroglifából és az égig érő fát ábrázoló szár "úr" hieroglifa képszerű, ágakkal rendelkező változatából áll
2/c. ábra. Czugh Zsuzsa nagyapja által készített magyarszombatfai tál Jóma ligatúrákkal (középen), a tál sarkain az Istennel azonos Tejutat idéző Jóma ten "Jóma isten" mondatjel látható (balra), a mondatjel összetevőinek megfelelő székely "j" (jó "folyó"), "m" (magas) és "nt/tn (ten "isten") rovásjelek (jobbra)
2/d. ábra. Azték tál, a köriratában Jóma "Jó magas, Jó mágus" ligatúrákkal (középen), a tál jelei: a lyuk/Lyukó hieroglifa és a Jóma ligatúra (jobbra, fentről lefelé), valamint az azték jelek megfelelői a magyar jelkészletben: a székely írás "ly" betűje és Jóma ligatúra egy hímes tojásról (jobbra)
2/e. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojás (középen), a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten ligatúra a tojásról (balra lent), valamint a székely "j" (jó "folyó") és "m" (magas) jelek (jobbra fent), továbbá a "zs" (zsenge) és ten "isten" jelek (jobbra lent)
Nimród tamga
A Nimród tamga az Orion csillagképet ábrázoló jelcsoport összefoglaló neve. A kőkori ősvallás az ősatyát látta az Orion csillagképben. Ez a jel előfordul több, egymástól távoli írás- és jelrendszerben is. Két alapvető alakváltozata van.
Az egyik formai változat az X alapra épül - ilyen a székely írás "ty" (atya), valamint a kínai írás fu "atya" jele is. A sumér írás ada szójele homokóra alakú és kettős: "atya" valamint "Orion csillagkép" jelentést is rögzít.
A másik formai változat jelöli az Orion öve csillaghármast is egy vízszintes vonallal (3/a. ábra). A két alakváltozat között nehezen elhatárolható átmeneti alakok is léteznek.
3/a. ábra. A Nimród tamga az Orion csillagképet (az ősatya égi megjelenését) ábrázolja, ennek a változatnak a jelentése "atya", vagy hasonló lehet, a hangalakját nem ismerjük
3/b. adat. A Savaria-i (szombathelyi) Iseum területén hiteles ásatáson fellelt vakolatdarabokon több példányban előkerült a Nimród tamga római kori (szabírhun) változata
3/c. ábra. Zalavárott előkerült Nimród tamga
3/d. A preszlávi bolgár Nimród tamga azt bizonyítja, hogy ez a jel a hun, szabír, avar, bolgár és magyar urakodó dinasztia legitimitását szolgáló (az isteni származásukat, vagy megbizatásukat alátámasztó) hieroglifa volt
3/c. ábra. III. Béla ezüstdénárja Nimród tamgával a jobb felső és a bal alsó negyedében, a pénzen lévő Nimród tamga jelöli az Orion övét is
3/d. ábra. XII. századi ezüstdénár Nimród tamgával
3/e. ábra. Szentgyörgyvölgyi csupor a Nimród tamga rontott változatával, mellette a függőleges hullámvonal a Tejút jelképe
3/f. ábra. Az Orion csillagkép
3/g. ábra. Az Orion csillagkép különféle grafikai értelmezése a csillagokra rajzolva: a homokóra alak a sumér és a tatárlakai változat, az X alakú rajz a székely és a kínai ábrázolások alapja, az Orion övének megrajzolása pedig a Savaria-i és magyarszombatfai változatnak felel meg
Isten
Az isten szó a magyar identitás jelzője, mert lényegében csak a magyarság és a véle rokon, vagy kapcsolatba került népek használják. A magyar hieroglif írásban az ős + ten ligatúra jelöli, amelynek legkorábbi előfordulása 6000 éves (4/b. ábra). Megtalálható az amerikai indiánok népi jelkészletében is.
4/a. ábra. A magyarszombatfai tányér Isten ligatúrája
4/b. ábra. Amur menti sziklarajz Isten ligatúrával Kr. e. 4000 tájáról (balra), krími szkíta aranykorona Isten hieroglifája (középen) és a nagykörűi honfoglalás kori szíjvég Isten ligatúrája (jobbra)
4/c. ábra. A kölkedi avar aranykorong hieroglifikus Nagyságos isten földje mondata
Jegyzet
(1) Nagy Zoltán szíves tájékoztatása szerint Czugh Géza (1918-2001) fazekas 1936-ben 18 éves, 1941-1942-ben a tanfolyamon élenjáró Zsohár János segédje, 1951-ben belépett a Fazekas Háziipari Szövetkezetbe, ahol még a manufakturális keretek között is a fazekasok saját műhelyeikben dolgozva hordták össze a szövetkezetben a már 1941-42 között Zsoháréknál dolgozva a Hangyaszövetkezet számára díszített edényeket, elsősorban dísztányérokat.
Irodalom
Nagy Zoltán: Az őrségi fazekasság két arca a pártosfalvi összeírástól a magyarszombatfai fazekas háziipari szövetkezetig (1895–1950)
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése