A nuraghe kultúra Szardínia bronzkori (kb. Kr. e. 1900–730) őslakos kultúrája, amely a sziget jelképévé vált, több mint 10 000 rejtélyes, habarcs nélkül épült kőtorony (nurág) révén. Az erődítményként, lakhelyként vagy szentélyként funkcionáló kúp alakú építmények mellett a kultúra "óriássírokról" és bronzszobrocskáiról is ismert.
1/a. ábra. A nurághé kultúrából ránk maradt ólomjelvény uralmi jelkép (jogar) lehetett, erre utal az, hogy a sar "sarok, úr" jellel díszítették, Marina di Arbusnál találták és a Sardara Régészeti Múzeumban van kiállítva
1/b. ábra. Magyar fejsze ugyanannak a Tejúttal (világoszloppal) azonos istennek az elolvasható jelképével, az olvasat: Magas kő szár (mai magyarsággal: Magas kő ura)
A nurághék hatalmas kőtömbökből, habarcs nélkül épített, körkörösen szűkülő kupolával készült tornyok (3. és 4. ábra). A központi hatalom nélküli, egymástól függő falvakban élő társadalom főként állattenyésztéssel, valamint földműveléssel foglalkozott. A vallási szertartásaikak szent kutaknál végezték. Temetkezési helyeik a bikafej alakú, megalitikus "óriássírok". Fejlett bronzművességről tanúskodnak a fennmaradt kisméretű bronzszobrok, amelyek a mindennapi élet jeleneteit, harcosokat, áldozatot bemutató alakokat ábrázolnak. A hieroglifikus írásemlékeket puszta díszítésnek gondoló akadémikus "tudományos konszenzus" úgy tudja, hogy a nurághék építői nem hagytak hátra írott emlékeket, így eredetük és hirtelen eltűnésük a bronzkor végén máig kutatások tárgya. Szerencsére nem ennyire írás nélküli ez a kultúra. Az ólomjogaron ránk maradt egyetlen sar "sarok, úr" jel alapján is le lehet vonni néhány következtetést a magyar hieroglif írás segítségével.
2. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor minden jele megfeleltehető a székely írás valamelyik jelének
A sar "sarok, úr" jel értelmét megközelíthetjük a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor segítségével (2. ábra). A Kárpát-Balkán térség nem csak a jelhasználat, hanem a bronzművesség terén is megelőzte a világ bronzkori kultúráit. A tehénszobor térbeli világmodelljében az eget tartó négy sarokoszlopon láthatók ezek a hegyet ábrázoló jelek. A világmodellek szokás szerint a Teremtés helyszínére, az Édenre emlékeztetnek, amiből tudható, hogy a négy sarokoszlop (a tehén négy lába) az Édent szegélyező négy hegység jelképe.
Ha az ólómjelvényen csak egy sar "sarok, úr" jel van, akkor az a központi hegyet (kezdetben az Ararátot, később az északi sarkot?) jelezhette, illetve a fölötte magasodó, a Sarkcsillagig vezető, istennel azonos Tejutat (hegyekből rakott világoszlopot) is. Az istenre utaló jel azt jelezhette, hogy az ólomjelvény gazdája (talán egy törzsfő?) a Tejúttal azonos isten nevében jár el, az ő megbízásából viseli a méltóságát. A trialeti kultúrán lévő jelek (négy hegyet és négy folyót hieroglifa) szintén a Teremtés helyszínét, az Édent idézik, ahol ezek a hegyek és folyók a természetben megtalálhatók.
4. ábra. Az eszéki VI. századi fibulán két példányban is megjelenő Sar ten, vagy Sar isten, mai magyarsággal: Úr(is)ten olvasatú mondatjel a sztyeppi népeknél széles körben elterjedt "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája, a sarok hegyén álló, istennel azonos világfát ábrázolja
A bronzkorban elterjedt volt a székely jelek előzményeinek, a magyar hieroglif írásnak a használata s ezt dokumentálják a jelen cikkben bemutatott, írásjeleket hordozó tárgyak. Ez azzal függhetett össze, hogy a Termékeny félhold presumér (szabír/hurri) kultúrája a neolitikus forradalommal nem csak a földművelést, hanem a magyaros jelkészletet is elterjesztette Eurázsiában.
5. ábra. Egy nurághe távolról
6. ábra. Egy nurághe kupolája belülről
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2023): Eszéki VI. századi fibula Isten hieroglifával
Varga Géza (2022): A trialeti kultúra aranypoharának magyar vonatkozásai
Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése