Nagy Margit adja közre az alábbi népvándorlás kori aranyozott ezüstfibula fényképét és rajzát az Óbuda a népvándorlás korban c. tanulmányában. Az ezüstfibula szinte teljes felületét elborítják a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak az aranyozott szójelei. Ezek segítségével azonban, az ősvallási jelhasználati és ábrázolási hagyománynak köszönhető ismétlődések miatt, csak két rövid magyar mondatot olvashatunk el. A jelen cikk célja ezeknek, a tárgy előállításakor keletkezett rövid mondatoknak az elolvasása (1. ábra). E germán stílusú(?), ám a szövege alapján hun/szarmata(?) írásemlék érdemes lehet arra, hogy a kínai-magyar közös szervezésben most készülő hun kiállításon bemutassák. A fibula hátoldalán van ezeken kívül egy másodlagos bekarcolással keletkezett germán rúnaszöveg is, amely aligha a tárgy keletkezésére, inkább a későbbi történetére vet fényt (2. ábra).
1/a. ábra. Az aquincumi fibula Óg ten földje "Óg isten földje" mondatának két előfordulása (fotógrafika), az ábra jobb szélén az aquincumi hieroglifáknak megfelelő székely "o/ó", ten és "f" rovásjelek
1/b. ábra. Az aquincumi fibula Jó ügy "Jó folyó" mondata, az alsó sorban az aquincumi hieroglifáknak megfelelő székely "j" (jó "isteni, folyó") és "ü/ű" (ügy "folyó") szójel
A szembőlnézeti világmodellek szokásos témája az ég boltozatát alátámasztó, istennel azonos Tejút (égig érő fa, folyó, világoszlop) jelképes ábrázolása. Az 1/c. ábrán az égbolt íve alatt olvasható Jó ügy "jó folyó" mondat e követelménynek megfelel.
2. ábra. Az aquincumi aranyozott ezüstfibula rajza (Nagy Margit nyomán)
Jel- és szövegpárhuzamok
Az aquincumi fibula hieroglifáinak (ősvallási kötődésű szójeleinek) párhuzamai kivétel nélkül megtalálhatók a hun eredetű székely írás jelkészletében, ám ott (a ten "Isten, élet" kivételével) már egyetlen hangot jelölő betűként szolgálnak. Szójelként a hun és avar leleteken találkozunk velük leggyakrabban. Az ügy a 3. és 4., a ten a 6-9., a föld a 10., a jó az 5. és 6. ábrán található meg.
Akad párhuzama az aquincumi szövegeknek is. Az 1/a. ábrán lévő Ten földje mondatnak megfelel a 10. ábrán lévő Nagyon nagy Lyukó ragyogó Földje mondat és az Árpád kori karcagi csatkarika ... magas égi kő földje szövege is. Lényegét tekintve hasonló ősvallási mondanivalót közöl a Dana ten országa "Dana isten országa" olvasatú zamárdi avar szíjvég jelsora is (8. ábra).
3. ábra. A zamárdi avar szíjvég hátlapjára írt jelek olvasata jobbról balra (a csillagig): Ős, ragyogó ügy szár, nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Ősi, ragyogó folyó úr, nagyon nagy úr), fotógrafika
4. ábra. Apahidai hun csat hieroglifikus mondatokkal, a csatnyelven a Nagy ügy szár "Nagyságos folyó úr" mondattal (kiemelve az ábra bal felső sarkában)
5 ábra. A zamárdi temetőből előkerült avar szíjvég részlete, közepén a Nagy jó sar (mai magyarsággal Nagy jó úr "Nagyságos folyó úr") olvasatú szembőlnézeti világmodellel ("eget tartó folyó" ábrázolási konvencióval)
6. ábra. A mongóliai hun szőnyeg jelekből alkotott felülnézeti világmodelljének szélén körben ismétlődik a jó "folyó" és a ten "isten" hieroglifa, amelyek olvasata: Jóisten "a folyó istene"
7. ábra. A romániai Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula (középen) a szójelekkel írt Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten nagyúr! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Isten nagyúr!) mondattal, balra a hun nagy, szár "úr", ten, ős szójelek, jobbra a megfelelő székely "n", "sz", ten és ős rovásjelek
8. ábra. A székelyderzsi Dana ten "Dana isten" mondatjel (az ábra bal szélén), a Nagy Károly által az avar kincstárból elrabolt Dana ten országa "Dana isten országa" olvasatú conquesi mondatjel (középen) és egy hun ékszer Dana Isten magas köve olvasatú részlete (Magyar Nemzeti Múzeum)
9. ábra. A bojnai avar idol olvasata: Dana ten ragyogó sar (mai magyarsággal: Dana isten a ragyogó úr), az ábra jobb szélén a bojnai hieroglifák székely megfelelői: a "d" (Dana), "nt/tn" (ten), "r" (ragyogó) és "s" (sar "úr") rovásjelek (lentről felfele)
10. ábra. Hun jelvény a Nagyon nagy Lyukó ragyogó Földje mondattal a British Museum-ból (fotógrafika, középen), balra a nagy, Lyukó, ragyogó és Föld hieroglifák, jobbra a nekik megfelelő székely "n", "ly", "r" és "f" rovásbetűk
Következtetések
Nem első ízben fogalmazható meg, hogy hieroglifikus írásemlékeik alapján a hunok magyarul beszéltek és a székely írás szójeleket alkalmazó előzményét használták rövid ősvallási vonatkozású közlendőik rögzítésére. Az aquincumi aranyozott ezüstfibula esetében belátható, hogy germán(?) stílusa ellenére hun igényeknek felelt meg és hun tartalmat közöl.
Irodalom
Nagy Margit: Óbuda a népvándorlás korban, BudRég XXX (1993) 353-395.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Andronovo edény az "Élő Ak" mondattal
Varga Géza: Elolvasható hun jelvény a British Museum-ban
Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai
Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata
Varga Géza: A bojnai idolok hieroglifikus mondatai
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: Szarmata tartalom
Varga Géza: Szarmata régészeti leletek magyar mondatokkal
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő nyaralni vágyók aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése