E cikkben egy Andronovo edény hieroglifáit mutatom be. A jelek a magyar hieroglif írás jelei, amelyekből később a székely írásjelek kialakultak. Ez a széles körben elterjedt jelkészlet az ősvallás jelképrendszereként szolgált a kőkortól, ezért nem lepődhetünk meg rajta, hogy ezen az edényen is ősvallási tartalmat rögzítenek.
1. ábra. Andronovo edény a magyar hieroglif írás jeleivel
Az edény nyakán a székely írás "l" betűjének megfelelője látható, amelynek előzménye az andronovoi kultúra korszakában az élő szójeleként szolgált. Az edény derekán az Ak "patak, Heraklész" hieroglifa ismétlődik, az edény alján pedig egy vízszintes hullámvonal, a tenger jelképe fut körbe. (1)
2/a. ábra. Az Andronovoi kultúra Él, élő hieroglifája
2/b. ábra. A székely "l" rovásbetű két alakja
2/c. ábra. A hettita "város, település" szójel (balra) és a filipovkai szarmata szarvas hieroglifája (jobbra)
A legfelső (székely "l"-hez hasonló) jelnek két alakváltozata is van (2. ábra). Az eltérést az írástechnológia okozta, ugyanis vízszintes vonalakat kőbe is lehet vésni és aranyból is meg lehet formálni, ám a rovástechnológia ezek helyett ferde vonalakat követel meg (mert egy pálcába nem lehet vízszintes vonalakat róni).
Az "l" rovásbetű akrofóniáját még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, azaz nem tudjuk biztosan, hogy milyen szójelből keletkezett. A hettita hieroglif írásban megtalálható párhuzama "város, település" jelentésű, tehát olyan szót is kereshetünk, aminek a jelentése "település", ám a hangalakja "l" hanggal kezdődik, vagy az első mássalhangzója "l". Kézenfekvő arra gondolni, hogy az egymással rokonságban lévő magyar falu és görög polisz szavak második szótagja rejti a magyarázatot, de ez is további kutatást igényel és korántsem bizonyosság.
Az eddigi rekonstrukciók alapján azt is várjuk, hogy a keresett szó egyszótagos és vallási jelentőséggel bír.
Az "l" rovásbetű akrofóniáját még nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, azaz nem tudjuk biztosan, hogy milyen szójelből keletkezett. A hettita hieroglif írásban megtalálható párhuzama "város, település" jelentésű, tehát olyan szót is kereshetünk, aminek a jelentése "település", ám a hangalakja "l" hanggal kezdődik, vagy az első mássalhangzója "l". Kézenfekvő arra gondolni, hogy az egymással rokonságban lévő magyar falu és görög polisz szavak második szótagja rejti a magyarázatot, de ez is további kutatást igényel és korántsem bizonyosság.
Az eddigi rekonstrukciók alapján azt is várjuk, hogy a keresett szó egyszótagos és vallási jelentőséggel bír.
Az eddigi dolgozatokban felmerült a ló, élő, lélek, lak szó is, mint kiinduló szójel (2). A kutatás a rendelkezésünkre álló leleteken lévő hieroglifikus szövegek elolvasásával léphet előre, mert a sok szövegből esetleg leszűrhetők további tapasztalatok. Azt is tudjuk, hogy az archaikus díszítésű edények a Teremtésre, meg a Teremtőre emlékeztetnek és az Édent idézik fel.
A fentiek alapján a fent felsorolt szavak közül kiselejtezhetjük a ló-t. Nehéz ugyanis olyan értelmes mondatot elolvasni ezen az edényen, ahol a ló ezeknek az összefüggéseknek megfelelne. Azaz a megmaradt élő, lélek és lak szavak közül választhatunk.
Az edény és az Éden szavak genetikus kapcsolatban vannak egymással. Az Éden ugyanakkor az isten lakhelye is volt, ezért kézenfekvőnek tűnik az edényen is hasonló értelmű mondat feltételezése (amely szerint az Isten - képletesen - az edényben lakik, az edény az Isten jelképe). Ennek az Élő Ak, esetleg az Ak laka mondatok felelnek meg.
3/a. ábra. Az Andronovo edény Ak (patak, Heraklész) hieroglifája azért függőleges hullám alakú, mert vizre utal s az égi patakot ábrázolja
3/b. A székely írás Ak szójele
Jegyzet
(1) Az ősvallási teremtéstörténet szerint a Teremtés során a víz és az ég elvált egymástól, mert a világoszlop kiemelkedett a tengerből és azóta is tartja a fejünk felett az eget. Az edényen lévő Ak hieroglifa a Tejúttal (égig érő fával, égi folyóval) azonos isten jelképe, akit a görögök Heraklész (her Ak) néven tiszteltek s akiről azt állították, hogy tőle származnak a szkíták.
(2) E szavakat rokonságban lévőnek, egy közös ősből kialakultnak is gondolhatjuk. Azaz a felsorolt szavak nem feltétlenül zárják ki egymást. A nyelvészet eszközeivel - sajnos - nem lehet olyan időbeli mélységekbe bepillantani, mint amilyen régen ezek a szójelek keletkeztek. A nyelvészeti módszerek nem teszik lehetővé a 4-6 ezer évnél korábbi nyelvi viszonyok rekonstruálását. Addig is csak bizonytalan (inkább politikai, mint tudományos) alapozású axiómákra épített következtetésláncokkal, prekoncepciókkal és dogmákkal "jut el". Ezzel szemben a magyar hieroglif írás jelkészlete kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki és már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, e tények figyelembe vételéhez azonban a szakirodalom tanulmányozására és megértésére lenne szükség. Az intelligens ember képes a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggések felismerésére.
Veres Péter nemzetközi kitekintéséből azonban azt tudjuk, hogy a kutatóknak is csak négy százaléka kreatív, azaz nem számíthatunk szakmai értékű reakcióra a "tudományos konszenzus" részéről egy olyan felfedezés esetében, amely gondolati frissességet és intelligenciát követel meg.
A Sándor Klára, Püspöki Nagy Péter és I. J. Gelb megállapításai alapján az írástan alapfogalmait sem ismerő, a nagy kérdések vizsgálata elől elzárkózó akadémikus "tudomány" lehetőségeit meghaladja e jeltörténeti összefüggések megértése és hasznosítása. Ezért egyelőre kevés hajlandóságot mutat a ránk maradt hieroglifikus írásemlékek hasznosítására.
Ezt illusztrálja a 2024-ben történt kirekesztésem egyrészt a kovásznai Kőrösi Csoma konferencia, másrészt a Magyarok Világszövetsége által szervezett írástörténeti konferencia előadói sorából, holott korábban mindkét konferencián többször előadtam már.
A 2024-es kovásznai konfrencia szervezője elutasítja a jelentkezésemet
A kovásznai elutasításom arra utal, amit nagyjából eddig is sejteni lehetett: magasabb "tudományos körökben" a pénz beszél, az írástani tények meg nem számítanak. Létezhet egy törekvés, amelyik meg kívánja akadályozni, hogy a hazai értelmiség és a világ tudományos közvéleménye értesüljön a hun írásemlékek magyar olvasatáról? Kőrösi Csoma Sándor igazát (a hun-magyar azonosságot) nem szabad bebizonyítani sem a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor konferencián, sem a kínai és magyar közös szervezésben mostanában megrendezésre kerülő hun kiállításon?
Irodalom
Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p.
Benkő István: Az eurázsiai sztyeppövezet és a magyarok
Varga Géza: A filipovkai szarmata szarvas jelei
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Varga Géza: Andronovo tartalom
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten)
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése