2023. március 13., hétfő

A hvg.hu nehezen viseli a ballib áltudomány veszteségét, Kásler Miklós kinevezését

A magyar- és tudományellenes világnézetéről ismert dollármédia nem hazudtolja meg magát. A hvg.hu - a Soros Alapítvány MTA-val kötött szerződésének megfelelő szellemben - csak ilyen önleleplező módon (tudományos igényű érvelés helyett jelzőosztogatással) képes értékelni a Magyarságkutató Intézet élén történt örvendetes személycserét: "A 73 éves Kásler Miklós onkológus, volt miniszter és hobbitörténész ezzel megérkezett: nyugdíjas éveiben élhet a hobbijának, ami valahol az ezoterikus tanok, a keresztény hit és az okkult tudományok Bermuda-háromszögében létezik. A saját ötletére a kormánnyal 4 évvel ezelőtt létrehozatott, és nemrég általa elfoglalt intézmény élén azzal foglalkozhat (ál)tudományos szinten, amit szeret – még ha ennek létjogosultságát rajta kívül legfeljebb csak egy nagyon szűk kör ismeri el."  Tudott dolog pedig, hogy egy tudományos igényű vitában sem a jelzőosztogatás, sem a népszavazás nem szempont. Tudományos értéket, a vitát eldöntő erőt csak a tudományos igényű érvek (például az MKI genetikai eredményei) jelentenek. A hvg.hu azonban - tudományos érvek híján - kénytelen volt megmaradni a finnugrizmus régi jelzőosztogató stílusánál. 



1/a. ábra. Ha a veleméri rajzos sindü az égig érő fát ábrázolja s annak csúcsán ott van a székely írás "us" (ős) szójelének népi párhuzama (mert karácsonykor a Tejút hasadékában kél a Nap), akkor azt a "tudományos konszenzus" nem veheti észre


1/b. ábra. Ha a veleméri rajzos sindük virágai elolvashatók a székely írás rekonstruált szójeleivel, akkor azt a "tudományos konszenzus" nem veheti észre, az olvasat: Egy Lyukó, vagy Egy Lyukó Nap 



1/c. ábra. Ha a veleméri rajzos sindü égig érő fája feltűnően hasonlít a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelére, akkor arra a "tudományos konszenzus" nem figyelhet fel s nem tudhat arról, hogy szibériai mítoszok szerint az ágak vége azért hajlik vissza, mert az égbolt súlya ránehezedik



1/d. Ha egy veleméri rajzos sindün a székely írás "b" (Bél) és "f" (föld) jeleivel azonosítható és Bél földje alakban elolvasható mondat szerepel (amelynek pontos megfelelőjét Hoppál Mihály mutatta be a nepáli magarok jelkincséből), akkor arról a "tudományos konszenzus" szemérmesen elfordítja a tekintetét, hogy ne kelljen róla tudomást szereznie 



1/e. ábra. Ha a veleméri rajzos sindün az égig érő fa kettős kereszt alakú és így Egy-nek olvasható, alatta pedig a sarok hegye a székely írás "s" (sar "sarok, úr") jelével azonosítható és így a két jel (mai magyarsággal) az Egy úr mondat jele - akkor ez nem érdekli a "tudományos konszenzust" és arra hivatkozik, hogy ez díszítés (mert a csökkent értelmi képességűek nem tudják, hogy vannak szép jelek és díszes írásmutatványok is, az írás meghatározása pedig nem tiltja a díszítő hatású jelek írásként való hasznosítását)

Évtizedekkel a rendszerváltás előtt is kívánta a nemzeti értelmiség, hogy a magyar őstörténet és írástörténet kutatásának legyen egy önálló intézménye, amelyik a ballib MTA tudattorzító hatásától független kutatásokat végezhet. Hogy ez mennyire jogos volt, azt egyrészt a "tudományos konszenzus" téves nézetrendszere indokolta, amit finnugrista hazugságáradatként lehet legjobban jellemezni. E métely legfontosabb célkitűzései közé tartozott a hun-magyar azonosság tagadása és a székely rovásírás kutatásának megakadályozása, nemzeti írásunk valódi jellemzőinek (például szójeleinek) letagadása. E jogos nemzeti követelést próbálta meg kielégíteni a kormányzat, amikor Kásler Miklós javaslatára létrehozta a Magyarságkutató Intézetet. Az Intézet a rövid működése alatt is világraszóló eredményeket tett le az asztalra, például az Árpádház genomjának és a hun-magyar genetikai kapcsolatoknak a kimutatásával, vagy a régészeti kutatások eredményeivel. 


2. ábra. A hvg.hu szerinti "nagyon szűk kör" éppen a feje fölé emeli az Egy országa mondatjelünket, amit a hun-avar kor óta tisztel a nemzet



3. ábra. Kettős kereszt és hármas halom a Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulájáról

 


4. ábra. Ten országa (mai magyarsággal: isten országa) mondatjel a kunbábonyi avar kagán csatján


A székely írás kutatása azonban - talán a "tudományos konszenzus" nemzetpusztító hazugságainak hatására - nem szerepelt az Intézet kiemelt kutatási területeinek felsorolásában. Ennek megfelelően mérsékeltek azok a sikerek is, amit a szakterület elért (1). Pedig a magyar őstörténet kutatása csak akkor lesz eredményes a lehetséges és szükséges mértékben, ha egyre jobban feltárjuk és hasznosítjuk a székely írás szójeleket használó előzményét, a magyar hieroglif írást. Ugyanis százszámra vannak a múzeumok polcain magyarul elolvasható szarmata, hun, avar, alán, párthus és kusán írásemlékek. Nem is beszélve ezek párhuzamairól a hazai népi (1. ábra), uralmi (2. ábra) és vallási jelkészletben. Az MKI eddigi gyakorlatát - sajnos - az jellemzi, hogy a fészbukos csoportjukból kizártak, az írástörténeti konferenciájukra hallgatóként sem mehettem el, a rovológusuk pedig futóbolondnak nevezett, mert szakmányban olvasok el díszítéseket. Mindezt akkor, amikor a hun-magyar azonosság kérdésében jelzőosztogatásig fajuló vita bontakozik ki a genetikusok és a nyelvészek, régészek között s a vitát kézenfekvően döntené el a hun hieroglifikus nyelvemlékek elolvasása. 

Helyesen határozta meg Kásler Miklós az MKI új tevékenységének vezérlő gondolatai között, hogy a hun filológiának rendkívül nagy jelentősége van. Azaz tudományos célt jelölt ki és az Intézet várhatóan valódi érveket fog letenni az asztalt. Ehhez képest a hvg.hu jelzőosztogatása önleleplező és erőtlen. 

Van tehát mit javítani az MKI rovológiai tevékenységén és ehhez méltán kívánhatunk sok sikert az új főigazgatónak! A hvg.hu pedig maradhat azon a mélyponton, amelyiken eddig is volt, legalább illusztrálja a sajtószabadságunk létét és a dollárbaloldal szellemi-etikai csődjét. 

 


5. ábra. Az MTA és a "tudományos konszenzus" rovásírással kapcsolatos magatartásának lehetséges magyarázata?


Jegyzetek

(1) Példa erre a rótt nyelvemlékek kezelésének sorsa. A 2009-ben az OSZK által rendezett nyelvemlék-kiállításon még (az MTA-ra hivatkozva) nem voltak hajlandók rovásírással írt nyelvemlékeket bemutatni. A botrányról írt cikkeim és Hiller István miniszter adminisztratív utasításainak hatására azóta az MTA, az ELTE és az MKI is nyelvemlékként kezeli a bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka szövegét. Csak elolvasni nem tudják, mert a szójeleket nem lehet betűként elolvasni. Azaz a "tudományos konszenzus" nevelését nem hagyhatom abba, mert hülyeséget hülyeségre halmoznak a közpénzen kiadott köteteikben.   


Irodalom

Varga Géza: Milyen hatással van a Soros-alapítvány által érzékenyített MTA a Magyarságkutató Intézetre

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve


Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írásÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika

Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást? 

Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza: Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról






Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


2 megjegyzés:

  1. Krisztina Szűr
    Sólyom Ferenc en is ugy latom, de Geza vmi miatt hisz Kaslerben. Kasler tradicionalis pofa, müvelt ember, de semmi köze orvoskent a temahoz. Es imad - kenyelemböl is - igazodni. Majd ha a kormany kiadja az ukazt az iranyhoz, arrafele megy minden. 🙂

    Géza Varga
    Krisztina Szűr Orvosként van köze a genetikához, amely területen már eddig is nagyot alkottak. Ehhez csak gratulálhatunk és ezért hálásak lehetünk neki és a munkatársainak is. Gondolom, ebben egyetértünk.

    Géza Varga
    Krisztina Szűr Én azonban rovológiai téren végzem a munkámat, itt szeretnék sikert elérni. Azt gondolom, hogy ezt már - ami a kutatást illeti - el is értem. Az évszázad írástörténeti felfedezését tettem le az asztalra, ezért akár hátra is dőlhetnék a karosszékemben. Természetesen, a kutatás sincs még befejezve, intézetek tucatjának maradt száz évekre is elegendő munkája. Ezt a munkát is végzem, de persze nem fejezhetem be, mert az emberi élet véges.

    Az ismeretterjesztés már egy másik műfaj, nem azonos a kutatással. Ezt valamilyen szinten a kutatónak is kötelessége elvégezni, de én nem érzem ezt igazi feladatomnak, mert a "tudományos konszenzus" véleményét nem tartom sokra. Inkább arról van szó, hogy kötelességem közreadni azt, amire jutottam. Ha ennek a nagyszerű nemzetnek vagyok a gyermeke, ha Magyarországnak köszönhetem mindenemet, akkor ezért egy életen át adósa is vagyok. És a legkevesebb, amit tehetek, ha a magyar íráskultúra kezdeteiről megtudottakat közzéteszem. Mindenki kezdjen vele azt, amire a szakmai és etikai lehetőségei képessé teszik.

    VálaszTörlés
  2. Sólyom Ferenc
    Sebaj. A puccsos új vezetés már azonnal bejelentette hogy finnugor génjeink vannak... a hun eredet sztornó. Mondom, minden rendben.
    Elárulom, Géza, ez a brancs sem lesz vevő a hun hieroglifákra. Pláne nem.

    Varga Géza:
    Sólyom Ferenc Kedves Ferenc! Én semmit, még hun hieroglifákat sem akarok nekik eladni. A hun kiállítás rendezésének, minőségbiztosításának felelőssége nem az enyém, hanem az övék. Én most sem azért figyelmeztetem őket az elkövethető hibákra, mert azt remélem, hogy értelmes és becsületes tudósok módjára fognak viselkedni. Ez lenne ugyan az elvárható, de - sajnos - minden előremutató kezdeményezésük és minden botor reményünk dacára ezt az előre megjósolható hibát újra el fogják követni. Ezeket a figyelmeztetéseket csak azért sulykolom az értelmiség fejébe, hogy világos legyen, ki követte el a hibát. Világos lesz.

    VálaszTörlés