A Soros-alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködéséről tanúskodó dokumentum került a kezembe a napokban (1. ábra). E szerint az MSZMP Politikai Bizottsága és személyesen Kádár János tudomásul vette a Soros-alapítvány és a Magyar Tudományos Akadémia között kötött együttműködési szerződést. Ez az irat nem árulkodik az együttműködés tartalmáról, tehát, hogy miben és milyen feltételekkel működnek együtt a felek. A Soros-alapítvány. az MTA és az MSZMP teljesítményének ismeretében azonban nem lehetnek eltúlzott reményeink. Az aláírása idején, 1984-ben már javában zajlott a gengszterváltás előkészítése (1). Ez elsősorban gazdasági és politikai célokat szolgálhatott.
Ezek mellett, az OSZK nyelvemlék-kiállításának rendezési szempontjai (2) és az MKI alapításakor kitűzött célok hiányos volta (3) alapján - következtethetünk egy sajnálatos tudománypolitikai célkitűzésre is.
- Az OSZK nyelvemlék-kiállításának szervezésekor ugyanis az MTA kérésére csak a latinbetűs nyelvemlékeket állították ki, a rovásírással írottakat nem létezőnek tekintették.
- Az MKI egyébként rokonszenves feladatlistájából pedig hiányzik a legfontosabb, a magyar nemzeti írás (a székely írás és a magyar hieroglif írás) kutatásának megemlítése. Amikor ezt javasoltam az MKI nemrég menesztett főigazgatójának, Horváth Lugossy Gábornak, akkor azt a meglepő választ adta rá, hogy nem tud és nem is kíván ezzel foglalkozni. Ezt a hozzáállását magyarázhatja az, amit az MKI megbízottaival e tárgyban folytatott beszélgetésünk során elsőként közöltek velem, miszerint az intézet nem kíván konfrontálódni a tudományos konszenzussal.
Ezt, a rovológiai téren valójában nem is létező tudományos konszenzust elsősorban az MTA és a sorosista érzékenyítés szellemében nevelt rovásgyűlölő "szakembergenerációk" képviselik. Az effajták arról ismerhetők fel, hogy ha tehetik, barbár módon lereszelik a karmaik közé került rovásírásos emléket (mint az történt a Magyar Nemzeti Múzeumban letéti szerződéssel elhelyezett budapesti jelvénnyel). Ez persze csak egy kirívónak tekinthető példa. Azonban - a jelek szerint - az "átlagos szakember" is a zsigereiben érzi, hogy a székely írás nem lehet a kutatás tárgya egy magára valamit is adó akadémikus kutató esetében. Szerencsére ez az informális tilalom oldódni látszik (ma már nyelvemléknek tekinthetők a rovásírásos szövegek). A tilalom csak néhány részterületre korlátozódik. Például jobb szalonokban a székely írás még mindig nem lehet szkíta-hun eredetű (a szkíta és hun leleteken lévő jeleket kötelező puszta díszítésnek tekinteni). Nem lehetnek szójelei a székely írásnak (akkor sem, ha a források is tanúsítják s a szemünket veri ki pl. az "us" és "nt/tn" szójel, meg a "tprus" mondatjel). Nem használhatjuk a hieroglifikus jelzőt a vallásos jelentőségű szójeleinkre (akkor sem, ha ez a szó a nemzetközi tudományos gyakorlatban alkalmazott). A székely írás (vagy annak valódi arca) az amatőrök vesszőparipája volt és maradt. Pedig azt várnánk, legalább az MKI-tól, hogy elvégzi a rendszerváltást a rovológia terén is.
1. ábra. Az MTA és a "tudományos konszenzus" rovásírással kapcsolatos magatartásának lehetséges magyarázata?
Jegyzetek
(1) A budai Várban korábban (1976. december 31-én) már átadták a jezsuita kollégium és iskola romjait és megmaradt szárnyát is magába foglaló Hilton szállodát. Felépítését Aczél György erőltette, aki a magyar titkosszolgálatokat évtizedekig irányította. Nyilván azért, mert a Hilton szállodalánc az egész világon a Moszad fedőszerve. Szükségük volt rá az "elmaradt rendszerváltás" megszervezése és irányítása érdekében.
(2) Az OSZK nyelvemlék-kiállításának kudarcáról Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról c. cikkben számoltam be. Hiller István kultuszminiszter ennek hatására hozott adminisztratív intézkedéseinek köszönhetően azóta - tessék lássék módra - az MTA, az ELTE és az MKI is nyelvemlékként kezeli a rovásírással írt szövegeket. Persze - a szójelek létének el nem ismerése miatt - egyetlen rovásírásos nyelvemlékünket sem képesek helyesen elolvasni. Szót sem ejtenek a szójeleinkről, ezért a hieroglifikus szövegeinket nem tudják hasznosítani, pedig ezek az őshonosságról, meg a szkíta-hun-avar-honfoglaló magyar nép identitásáról jelenleg is folytatott vitákat döntenék el. Lásd erről: A legkorábbi magyar nyelvemlékek!
(3) Az MKI honlapján ma is olvasható az alapítók célkitűzése.
"A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza ...
A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését. ...
Az Intézet a következő feladatokat látja el:
a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása,
az V–IX. századi sztyeppeközösségek kutatása,
a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos interdiszciplináris kutatások,
a kelet-európai térség egyes részeinek VIII–X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója,
a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás,
vallástörténeti kutatások,
néprajzi és népzenei kutatások,
oktatási és képzési tevékenység, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében,
angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása,
archeogenetikai kutatások,
a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosság-tudatban,
középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és felügyelete,
a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása, és eredményének alkalmazása a köznevelésben,
nyelvtörténeti kutatások végzése, nyelvi adattárak fejlesztésének ösztönzése,
a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek, terminológiák tudatos fejlesztésének koordinálása, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása,
szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás és a közmédia részére,
a magyar nyelvi tankönyvprogram fejlesztésében való részvétel, nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen a gyermekbarát, az otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése kidolgozásának összehangolása a magyar kultúra egészével,
a magyar szórványok, magyar nyelvjárások, rétegnyelvek, határon túli nyelvváltozatok, kisebbségben élő nyelvrokon népek helyzetének vizsgálata,
a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a Kormány számára,
szakmai és nemzetközi kerekasztal-megbeszélések, nyári kurzusok és – kiemelten határon túli magyaroknak – nyári egyetemek szervezése, nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben, együttműködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,
a magyar nyelv digitális, hálózati térben való fennmaradásával összefüggő kutatások szervezése,
a fordítás, a többnyelvűség és az ezzel összefüggő lokalizációs tevékenységgel kapcsolatos programok tanulmányozása, ösztönzése, kidolgozása,
a nyelvművelő tevékenység ösztönzése,
az 1–23. pontok szerinti feladatok tekintetében maradandót alkotó jeles kutatók hagyatékának, szellemi örökségének gondozása, a kutatási anyagok digitalizálása,
a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból,
hagyományőrző események, konferenciák, rendezvények, alkotások, médiumok támogatása, valamint
a Kormány által normatív határozatban meghatározott egyéb, a tevékenységi körébe tartozó feladatok."
Ez megfelel a torz "tudományos konszenzus" kebelében szocializálódott szakma világnézetének (a legjobbjaik által elképzelt feladatlistának), ám az őstörténeti, írástörténeti és nyelvészeti rendszerváltásra éhes nemzeti értelmiség számára feltűnően hiányos.
Irodalom
Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése