A fészbuk Symbology csoportjában Sedat Onar két fényképet tett közzé 2022. április 13-án az alábbi jelmontázsról (1. ábra). Információt kért róla. Mint elmondta, ez a jeleket hordozó kőlap egy kastélyfalon van Kuşadasıban, Törökországban. (1) Ken Keeser szerint a kőlapot valahonnan távolabbról hozhatták, amikor a kastély falát építették. Nem lehet tudni - írta - hogy mit jelentenek a rajta lévő jelek.
Megszemlélve a kő fényképét, sikerült elhatárolnom az ismerős magyar hieroglifákat. Hamar el is olvastam a jellegzetes és szimmetrikus jelmontázst. Ez az olvasat persze nem a hangalak pontos ismeretét jelenti, inkább csak a jelentés megközelítését. A magyar szójelek és az ismerős jelszerkezet azonban megengedi annak feltételezését is, hogy a kövön rögzített szöveget egykor magyarul, vagy magyarral rokon szavakkal olvasták ki.
A jelmontázs jeleinek párhuzamát megtaláljuk a székely írásban. Használták őket a szkíták, a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is. Megtalálhatók a magyar népművészet jelkészletében, például a hímes tojásokon is. Jó lenne ismerni azt a történelmi kapcsolatot, ami a székely írást ehhez a különös anatóliai jelmontázshoz köti. Egyelőre azonban csak találgatni lehet, a biztosabb tudást a további kutatástól várhatjuk.
Arra azonban emlékeztethetünk, hogy a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írást 20 azonos alakú jel köti a székely íráshoz s azon belül 12 jelpár esetében a szemantikai kapcsolat is kimutatható. A hettiták a hattiaktól vették át a mitológiájukat is, meg a jeleiket is. Azoktól a hattiaktól, akik Kr. e. 3000 táján már ki is haltak, beolvadtak az őket követő népekbe, vagy elvándoroltak a sztyeppére. A hettiták készítettek szimmetrikus szövegeket is, ám istenidéző szertartásra utaló szöveget nem ismerek a hagyatékukban. A kusadasi jelmontázsban szereplő "magas kő" ábrázolási konvenciót használták a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is.
Az istenidéző szertartások Eurázsia-szerte, a kőkor óta előforduló jellegzetes szövegképe talán a sztyeppéről érkezhetett Anatóliába. Hozhatták a törökök is, amit egy XI. századi szeldzsuk tál elolvasható jelei valamelyest támogatnának. Azonban az Ibn Wahshiyyah X. századi kötetéből ismert jelmontázsok tömege korábbi időpontokat is megenged.
Jegyzetek
(1) Kusadas egy turizmus által érintett kisváros az Égei-tenger partján, Izmir tartományban. Az ókorban Anatólia egyik legfontosabb kikötője volt. A művészet és a kultúra központjaként ismerték. Ősidők óta számos civilizációnak adott otthont. Nem lehet tudni, hogy kik alapították. A feliratos követ a fal építésekor a környékről hozhatták, ahol talán egy szertartási helyen (szent ligetben?) szolgálta az ősvallási közösséget.
Irodalom
Varga Géza: XI. századi szeldzsuk tál "ős" hieroglifát viselő turulmadárral
Varga Géza: A magyar hieroglifákkal írt "Ragyogó Egy úr" mondatjel Ibn Wahshiyyah X. századi kötetéből
Varga Géza: Hímes tojások jelei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése