Az AI hívta fel a figyelmemet egy Arpacsijeh lelőhelyen előkerült agyag pecsétnyomóra, amelyet a British Múzeumban őriznek (1. ábra).
E cikkben a pecsétnyomó hieroglifáit értelmezem a magyar hieroglif írás szójelei segítségével. Az ovális pecsétnyomó mintája első pillantásra egy napábrázolásnak tűnik és emlékeztet a sumér dingir "isten" jel sokágú változatára. E napjelképnek népi és honfoglalás kori megfelelője a magyar jelhasználatban a "d" (Dana "isten") jel. A mintázat részleteit elemezve a köriratban további jelek bontakoznak ki. Az ovális mező végein két-két Él, a közepén pedig két-három ragyogj hieroglifát találunk. Ezek együttesen a Ragyogj, ragyogj, ragyogj Él dana! mondatot rögzítik több példányban.
Az olvasat jelhasználata és ősvallási mondanivalója hasonló a kőkori eredetű magyar hieroglif írással elolvasott több száz olvasathoz. A pecsétnyomón felismerhető három jel megfelelője megtalálható a mai napig használt székely írásban, a régészeti leleteken (közte a Halaf kultúra tárgyain) és a magyar népi jelhasználat írásemlékein.
E halaf pecsétnyomó jelhasználata - a magyar hieroglif írás emlékeinél már megismert módon - ismét elképeszti az olvasóját. A 7-8 ezer évvel ezelőtt élt emberek az ősvallási nézetrendszerüknek megfelelő, lenyűgöző intelligenciával alkották meg ezeket a pecsétnyomókat. A hasonlóképpen zsúfolt, több rétegű jelmontázsokkal élmény találkozni. A korszak kínál is ilyeneket. Persze az alkotóéhoz hasonló gondolati gazdagságra és tárgyismeretre a kiolvasáskor is szükség van. Ez az írásemlék a párhuzamaival együtt segít megérteni a székely írás ligatúraképző hajlandóságának és alakgazdagságának eredetét. Például illusztrálja, hogy miért van a székely írásnak - többek között - balra és jobbra néző "l" (Él) jele is.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2026): Halaf jelhasználat

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése