Simo Parpola kérdésére válaszolva az asszír világfa szabír eredetéről

Manfred Bundschuh tett közzé egy cikket az alábbi cím alatt: Részlet Simo Parpola: Az asszír életfa: A zsidó monoteizmus és a görög filozófia eredetének nyomában című művéből. A cikkében megismétel néhány kérdést, amelyre Simo Parpola is kereshette a választ. A kérdések némelyikére válaszolni tudunk, mert a bemutatott asszír világfák némelyike jól olvasható a magyar hieroglif írás szójeleivel. Erre mutatok példát az 1. ábrán s ennek adom meg a magyarázatát az alábbi cikkben. Ezzel a jól elolvasható asszír fával már foglalkoztam egy korábbi cikkemben. Most azért térek vissza rá, mert az academia.edu felhívta a figyelmemet Manfred Bundschuh cikkére. Az abban foglalt kérdésekre - mivel ezt a fát a jelek szerint egyedül tudom elolvasni - nekem kell válaszolnom.

1. ábra. Simo Parpola 104-es sorszámú asszír világfája

Az 1. ábrán látható asszír elolvasható világfa felső része a székely írás tprus (tapar ős "szabír ős") hieroglifa. A jel alsó részén lévő, hegyekből összeállított, magasba vezető lépcsők pedig a magas és a kő hieroglifákkal azonosak. Az asszír világfa olvasata Szabír ős magas köve. Ezt az olvasatot a korábbi cikkemben már közöltem és bemutattam a legfontosabb párhuzamokat is. Az olvasat (a szabír népnév előfordulása) arra utal, hogy az asszírok az elődeiktől, a hurritáktól (másik nevükön a szabíroktól) vették át a jeleiket és a világfa képzetet. A jelek azért maradhattak használatban a mai napig is a magyarságnál, mert Bíborbanszületett Konstantin szerint a magyarok régi neve a szabír (nála: szavartü aszfalü).

Manfred Bundschuh így tolmácsolja Simo Parpola kérdéseit:  

"Egy stilizált, nyilvánvaló vallási jelentőségű fa már megjelenik művészeti motívumként a negyedik évezredben Mezopotámiában, és az i. e. második évezredre már mindenhol megtalálható az ókori közel-keleti oikumené pályáján, beleértve Egyiptomot, Görögországot és az Indus civilizációt. A motívum jelentése nem világos, de összkompozíciója feltűnően a későbbi keresztény, zsidó, muszlim és buddhista művészet Életfáját idézi fel. A kérdés az, hogy vajon az Életfa koncepciója valóban létezett-e az ókori Mezopotámiában? Azonban vita tárgyát képezi, ezért ma sok tudós a semlegesebb „szent fa” kifejezést részesíti előnyben, amikor a mezopotámiai fáról van szó.

A második évezred közepén új fejlemény történt az ikonográfiában. A fa láthatóvá válik, ami az úgynevezett késő asszír fa megjelenéséhez vezet. Tukulti-Ninurta I. Az Újasszír Birodalom felemelkedésével a Fa ezen formája elterjedt az egész Közel-Keleten, és egészen az első évezred végéig látható. A birodalmi ideológia szempontjából betöltött fontosságát a királyi táblákon való megjelenése is alátámasztja. ruhák és ékszerek, hivatalos pecsétek, valamint a királyi paloták falfestményei és szobrai, akárcsak II. Assurnasirpal kalah-i tróntermében, ahol ez a központi motívum." 

Az alábbi fejezetekben a szerzők által megfogalmazott kérdésekre válaszolok.

A motívum jelentése

Az asszír faábrázolások az Istennel azonosított Tejút jelekből összeállított ábrázolásai. E most tárgyalt fa felső része az égig érő fa (világfa, életfa, szent fa stb.) szabír ős olvasatú változata, az alsó része pedig a hegyekből rakott világoszlop, a magas kő rajza. A többi asszír fa is hasonló gondolatkört képvisel, amennyire ezt az elolvasható példányok alapján meg tudom ítélni.

Az Élet fája

2/a. ábra. Asszír cilinderpecsét lenyomat a British Múzeumból, közepén a világfa ábrázolásával, amelyen kétszer is megjelenik a ten "élet, isten" hieroglifa

2/b. ábra. A fenti asszír faábrázolás központi részét foglalja el ez a Ragyog, ragyog, ragyog Lyukó ten olvasatú ligatúra

A ten "élet, isten" hieroglifa ismételten előfordul az asszír és más nemzetiségű világfákon is. A világfát (életfát) ábrázoló ten hieroglifa legkorábbi változatát a 15 000 éves Mas d' Azil-i jeles kavicsokról ismerem. Eurázsiában és Amerikában is elterjedt már a kőkorban. A Nemetz Tiborral elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján a jelek hasonlósága a jelrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhető. Ebből következően a hieroglifa jelentése és hangalakja is azonos, vagy hasonló lehetett a fenti területeken. Ezért egyezik meg Tin etruszk főisten neve, a sumér tin "élet" szó és a kínai tien "ég, isten" szó is a magyar teng, tenyész szavak tövével, ahol "élet" jelentésű. Ez a szó rejtőzhet Tenocstitlán nevében is. A különböző faábrázolásokban megjelenő ten hieroglifa arra utal, hogy általánosan elterjedt lehetett az életfa értelmezés. Ez megengedi a világfák életfa elnevezését Mezopotámiában és szükségtelenné teszi az óvatoskodó szent fa elnevezés alkalmazását.  

Új fejlemény az ikonográfiában 

Az asszír faábrázolások a régiekhez képest (1. ábra) valóban felvettek egy jellegzetes és újnak ható grafikai képet (2/a. ábra). Eközben azonban megőrizték a legkorábbi időkből való hieroglifákat is (2/b. ábra), jelezve ezzel az értelmezés és az ősvallási háttér folyamatosságát.

Irodalom

Manfred Bundschuh: Részlet Simo Parpola: Az asszír életfa: A zsidó monoteizmus és a görög filozófia eredetének nyomában című művéből (academia.edu)

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2018): Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza (2019): A Mas d' Azil-i jeles kavicsok 

Varga Géza (2024): A világfa vita

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!