A 2026-os dobronaki kiállításon fényképeztem le az alábbi hímes tojást (1. ábra).
1. ábra. A Lyukó él olvasatú dobronaki hímes tojás
A Lyukó hieroglifa a hunok és az avarok által is használt istenjelkép, amely azóta is megmaradt a magyar népi jelhasználatban. Legkorábbi ismert változata a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelkészletben fordul elő. Ebből a szójelből alakult ki a székely írás "ly" betűje az akrofónia során. A finnugrista emlőkön nevelkedettek némelyike azzal a kifogással próbálja elutasítani ezt a magyarázatomat, hogy a nyelvészeti adatok szerint a lyuk szavunk eredetileg luk, vagy hasonló volt. Ezek a nyelvészek azonban sohasem próbálták meg rekonstruálni a székely betűk akrofóniáját. Ezért aztán bennük fel sem merülhetett, hogy a "ly" rovásbetű csak a lyuk szóból rövidülhetett le, azaz léteznie kellett ilyen szónak is az akrofónia idejében is.
Lyukó napisten jellemzését a bodrog alsóbűi rovásemlék Nagyon nagy Lyukónak olvasatú szövege és a hieroglifikus írásemlékek (például egy kazahsztáni lelet) kellőképpen támogatják, ám a kritikusaim ezeket sem ismerik. Ezért el kell könyvelniük a tudomány szükségszerű gyarapodását.
A hímestojás másik, csíkozott jele a székely írás "l" betűjének archaikus változatával és az árpádsávokkal egyeztethető.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak
Varga Géza (2020): Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése