2023. október 26., csütörtök

A moszkvai régió XI századi bronzkeresztjének hieroglifikus mondatai

Budai László írja a közösségi hálón: "A Pinteresten találtam az alábbi keresztet a következő felirat kíséretében: 11. századi régi orosz kereszt, amelyet a moszkvai régióban találtak krumpliásás közben 2021-ben. (Древнерусский крест 11 века Найден в подмосковье при копке картошки в 2021 году.) Érzek a leírásban némi anakronisztikusságot. A kereszt viszont szép a jelrendszerével együtt. ... ám gyenge találat adatok nélkül. Ezért gondolkodtam úgy, hogy a közösség esetleg többet tud erről a keresztről. Hátha valaki találkozott már az eredetijével."

Erre a felkérésre válaszként íródott ez a cikk. A kereszt ugyanis beleillik a honfoglalás kori és Árpád kori bronzkeresztek sorába, amelyek némelyikén székely rovásjeleket (pontosabban ezek szavakat jelölő párhuzamait) is megtaláltuk már. Ilyen a nagymácsédi kereszt (1) és egy Árpád kori ereklyetartó bronzkereszt (1/b. ábra) is. E moszkvai kereszt jelei is elolvashatóak a magyar hieroglif írás (a székely írás vallási kötődésű szójeleket használó változata) segítségével.

A tárgy kereszt alakú, vagyis azonos a székely írás "d" betűjének alakjával. Ez a "d" betű, pontosabban Dana hieroglifa már az ősvallás jelképrendszerében, a kőkorban is istenjelkép volt (3).

Krisztus fején is megjelenik a kereszt, ami szokatlan, de helyénvaló, mert a méltóságjelölőknek ott van a helye. E jelhasználatnak (a fejen viselt székely rovásjelnek) sztyeppi előzményei és párhuzamai vannak, például a kercsi hun diadémon, a nagyszentmiklósi kincsen és horezmi érmen is.



1/a. ábra. A moszkvai körzetben előkerült XI. századi bronzkereszt és a hieroglifáinak megfelelő székely jelek



1/b. ábra. Árpád-kori ereklyetartó bronzkereszt a hieroglifikus Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondattal (Archaeológiai Értesítő, 1908/384.), valamint a mondatjel párhuzama Énlakáról, egy hun ékszerről, a somogyvári leletek közül és a vizsolyi templomból 


Krisztus mellén a székely írás X alakú "b" (Bél) jele van, ami a fiúisten nevét rögzíti (1).

Erősíti ezt a feltételezést az X (Bél) hieroglifa alatt lévő függőleges egyenes, ami a székely írásban az "sz" betű, a magyar hieroglif írásban pedig a szár "úr" jele. Ezek együtt a Bél szár (Bél úr) kifejezést rögzítik, ami elolvasható honfoglaló magyar (2/a. ábra), avar (2/b. ábra) és hun (2/c. ábra) leleteken is. Közelálló íráskép (Bél isten emléke) maradt fent az Aquincum-Szőlő utcai avar kulacson is (2/d. ábra).



2/a. ábra. A Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrűBél szár "Bél úr" kifejezéssel



2/b. ábra. A zamárdi avar temető egyik csatjának nyelvén a Bél szár "Bél úr" mondatban a szár hieroglifa képszerűbb változatát látjuk



2/c. ábra. Hun csat a Bél szár "Bél úr" mondattal




2/d. ábra. Ragyogó Bél atya mondat a
z Aquincum-Szőlő utcai avar kulacsról, az alsó sorban jobbról balra a székely írás "r" (ragyogó), "b" (Bél) és "ty" (atya) jelei



2/e. ábra. A wittischlingeni meroving fibula Bél nagy szár (mai magyarsággal:  Bél nagyúr) olvasatú részlete


2/f. ábra. A tiszaalpári Árpád kori ezüstgyűrű jeleinek olvasata: Ragyogj, ragyogj Nagyságos Bél szár (mai magyarsággal a Ragyogj nagyságos Bél úr) Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál 


A moszkva környéki bronzkereszten a Bél szár megnevezés alatt lévő vízszintes vonal a ragyogó szójele. E kis vonal alakú szójel arról nevezetes, hogy igen sokféle dőlésszöge lehet. Ami annak köszönhető, hogy az istenidéző szertartások szövegkönyvei általában egy képet alkotnak, ahol a "ragyogó" hieroglifák csoportjai az égbolton elhelyezkedvén, nagyon különböző állásúak. Példa erre a zamárdi avar temető egyik szíjvégén lévő szembőlnézeti világmodell (3. ábra). Ugyanakkor a szár hieroglifának volt egy ágakat is ábrázoló, képszerűbb változata (2/b. ábra) s esetenként annak alkalmazásával elkerülhették a ragyogó és a szár jel összekeverését.



3. ábra. A zamárdi avar temető egyik szíjvégének részlete a ragyogó hieroglifák égbolton elhelyezett csoportjaival, a középen elhelyezett, gazdagon aranyozott Nagy jó sar (Nagy jó úr) mondat az Isten megnevezése

A Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondatában a ragyogó hieroglifa vízsszintes (4. ábra). A moszkvai kereszten a jelekből képeket alkotó jelhasználat eredményeképpen balra dőlő, jobbra dőlő és vízszintes változatát is megtaláljuk a ragyogó hieroglifának. Krisztus csuklóira azonban - bár ott az ábrázolás kívánalmainak egy függőleges vonal felelne meg - három ferde vonalat tettek. Ezek ugyanis a ragyogó szójelek, amelyeket így meg lehet különböztetni a szár hieroglifáktól (1. ábra).


4. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország olvasatú mondata


A moszkvai kereszt Krisztusán a köpeny alja egy szimmetrikus jelsort alkot. Ennek közepén a "zászlós s" (azaz a sar/szár "úr" hieroglifa) változatát látjuk (1. és 5/a. ábra). Előtte és utána is van egy-egy nagy hieroglifa. Ezt a szimmetrikus jelsort nagy sar/szár "nagyúr" alakban olvashatjuk el.


5/a. ábra. A Moszkva környéki bronzkereszt sar/szár "úr" hieroglifája az Istennel azonos világoszlop (a Tejút) jelképe


5/b. ábra. A Karos II. 29. sírból előkerült tarsolylemez sar/szár jele (balra), amely a székely írás "s" (sar "sarok, úr") és "sz" (szár "növényi szár, úr") jeleiből alkotott kép az istennel azonos világoszlopról


5/c. ábra. Hun szíjvég a hieroglifikus Bél a nagyon nagy úr mondattal Nyergesújfalu Sánc-hegyről a Moszkva környéki bronzkereszten is olvasható sar/szár "úr" hieroglifával a középpontjában



5/d. ábra. A honfoglalás kori anarcsi korong a világoszlopot (a Tejutat) ábrázolja fa képében


Istenidéző szertartási kézikönyv a bronzkereszten

A sztyeppi írásemlékek kevéssé ismert, pedig gyakran előforduló típusa az istent megidéző szövegek csoportja. Istenidéző szertartási kézikönyv vázlatának tekinthető jellegzetes írásemlék ez a Moszkva környéki bronzkereszt is. Az emlékcsoport ismerői számára feltűnő a Krisztus csuklóin lévő "vonalkázás". A köpeny ujjának lezárására elegendő lett volna egyetlen függőleges vonal is, itt azonban három ferde vonal van. Ez a ferde vonal a magyar hieroglif írás ragyogj, ragyog, ragyogtál szójele (a székely írás "r" betűje). E vonalak a képszerű hieroglifikus ábrázolásokon egy istenábrázolás, vagy az isten megnevezésének két oldalán szoktak csoportosan megjelenni (1., 3. és 6. ábra). Így jellemzően három jelcsoport alakul ki, ami az istenidéző szertartások hármas tagolásának felel meg. A kezdő (hívogató) és a befejező (búcsúztató) jelcsoport döntően ferde vonalakból áll, a középső pedig maga az epiphania, az Isten megjelenésének megörökítése.

Találunk hasonlót az 531 táján a szabírhunok számára a mervi oázisban készített Szent Korona pártájának Krisztus-zománcán is (6. ábra). A kezdő és befejező jelcsoportokban mindkét tárgyon három-három ferde vonalat találunk Krisztus két oldalán. S a két szövegben egyaránt megtalálható a Ragyogó sar (mai magyarsággal: Ragyogó úr) szövegrészlet.

E jelek hieroglifikus mondatokat alkotnak a moszkva környéki bronzkereszten. A sajátos alkalmazás beleillik a kor és a hely jelhasználatába:

Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Bél szár, ragyogó nagy sar/szár. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál.

Mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Bél úr, ragyogó nagy úr. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál.

A párhuzamok közül említésre érdemes a nagymácsédi bronzkereszt, amelynek jelei latin betűkkel és rovásjelekkel is értelmes olvasatot adnak.

Van egy további - a "szakma" által régen ismert, ám elolvasatlanul hagyott - Árpád kori ereklyetartó bronzkereszt is, amelyiken az Egy ten "Egy isten" hieroglifák olvashatók Krisztus arcán (1/b. ábra).

Azaz a sztyeppi hun-szabír-magyar kereszténység emléke, vagy hatása lehet ez a Moszkva környéki bronzkereszt is.



6. ábra. Istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata a Szent Korona pártájának Krisztus-zománcán


Jegyzet


(1) A nagymácsédi keresztet ábrázoló szlovák érmet kiadó Szlovák Nemzeti Bank honlapja szerint a galántai járásban előkerült nagymácsédi (Velka Maca-i) kereszt X-XI. századi. A kereszt felülete „vésett szimbólumokkal“ és figurális ábrázolással díszített. A „vésett szimbólumok“ azonban a székely rovásírás N, D, N, és R jeleivel azonosak. A vésett betűket páronként összefogja egy-egy föléjük rótt, szóhatárt jelölő vízszintes vonás. A mással-hangzókat magánhangzókkal kiegészítve a NaD iNRi (mai írásmóddal a „Nagy INRI“) szöveget kapjuk. A kereszteken az INRI felirat feltüntetése szokásos jelenség, a kereszt készítője ehhez csupán a nagy jelzőt illesztette. Nagy szavunkat ma nem „d“-vel, hanem „gy“-vel írjuk, de hogy ez nem volt mindig így, azt a nádor „nagyúr“ szavunk is alátámasztja. A „gy“ hang egyébként nem a „g“, hanem a „d“ lágy párja, amit a rovásírásos szöveg (amely a nádor előtagjához hasonló, még lágyulás nélküli alakot rögzít) helyesen érzékeltet. Nagy szavunk „nad“ alakját a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1372-ből említi. Bár erre vonatkozó konkrét adatom nincs, feltételezem, hogy ez a rovásírásos kereszt a honfoglaláskori magyar temetők egy részének besorolásával kapcsolatos véleményeltérések és a rovásírás kutatásának elhanyagolása miatt véletlenül került a szlovák éremre. Mivel a köztudomás szerint Árpád magyarjai pogányok voltak, ezért kézenfekvőnek látszhatott a keresztet valamivel későbbre keltezve, szláv emléknek tekinteni. 

Valójában már a hunoknak is volt három keresztény püspöksége. A 150 évig a hunoknak adózó mervi oázisban 531 táján készült a Szent Korona a szabírhunok (magyarok) számára. Ezekről a szabírokról írja Jordanes, hogy ők tartják a kezükben az északi erdős területek prémkereskedelmét. Azaz eleink régen otthon lehettek a szlávok által is lakott kelet-európai és nyugat-szibériai területeken, ahol később is érvényesült a hatásuk.

(2) Bél istent a krónikáink Nimród néven emlegetik. Bonfini szerint Nimród neve a zsidó krónikákból került a magyarok évkönyveibe. Egyúttal persze a ruha szíja, kötése is lehet ez az X. Ám a hasonló anyagi elemeket szándékosan szokták túlhangsúlyozni a hieroglifikus szövegeket hordozó képszerű ábrázolásokon a jelek megjelenítése érdekében. Tehát az ősvallás fiúistenének helyébe lépő Krisztus ábrázolására szándékosan tették hangsúlyosan ezt az X alakú jelet. A pogány tömegeket így csábították a keresztény templomba.  

(3) Erdélyben a székelyek ma is mondják néha: Dana verjen meg! A szóhasználat hun eredetű lehet (7. ábra).

7. ábra. Kölked Feketekapu avar lelőhelyen előkerült, az Al-Duna mentén továbbélő hun csoportok által készített veret a Nagyságos Dana mondattal


Irodalom

Archaeológiai Értesítő 1908/384. 
http://real-j.mtak.hu/335/1/ARCHERT_1908_uf_028.pdf

Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán 

Varga Géza: A Szent Koronaszületésének ideje, helye ésalkalma

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán 

Varga Géza: Tiszabezdéd Harangláb honfoglalás kori gyűrűjének hieroglifái



Varga Géza





Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése