Az alábbi cserépedények az Alsólendvai Vármúzeumban láthatók. Ebben a cikkben a rajtuk lévő jeleket olvasom el a magyar hieroglif írás (a székely írás szójeleket alkalmazó előzménye) segítségével. Ennek a végső soron kőkori eredetű és széles körben elterjedt s az ősvallás szolgálatában kialakult írásrendszernek a leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre 2017-ben.
1. ábra. A lendvai Vármúzeum cserépedénye
Az 1. ábrán lévő lendvai cserépedényen két sor írásjel látható, amelyek a magyar hieroglif írás szójeleivel vannak megírva. A két sor irányultsága ellentétes, ami talán a bustrofedon sorvezetés hatása lehet. Hasonló jelenséget a hieroglifikus jelhasználatban többször is tapasztalhattunk.
A edényen lévő felső jelsor két elem ismétlődéséből áll.
- A függőleges hullámvonal a Tejút jele, amelyből két székely rovásjel, az Ak "patak, Heraklész" és az ügy "folyó" keletkezett. A függőleges hullámvonal felső vége alapján ez az Ak jele lehet.
- A fenyőfához hasonló jel a szár "növényi szár, úr" szójelének képszerűbb változata, amelynek tetején egy kerek jel látható, ami a napisten Lyukó nevét, vagy jelzőjét rögzíti. Ez a név arra utal, hogy a napisten minden jó forrása.
A felső sor szójeleinek olvasata: Ak Lyukó szár, mai magyarsággal: Ak Lyukó úr.
Az edény alsó jelsora egy ligatúrának látszó, fejjel lefele lógó elem ismétlődéséből áll. Ez az égboltot középen alátámasztó világfa rajza. Előfordul a pécsi (szajki) avar szíjvégen, meg az egyik zalavári avar szíjvégen is. A székely írásban ilyen ligatúra nincs, de mindkét összetevője megtalálható. Az ív a nagy hieroglifa, a világfa kereszt alakú rajza pedig a Dana istennév. A két jelből alkotott ligatúra a hettita hieroglif írásban a "király" jele. Az eltérőnek látszó jelentéseket az az ősvallási nézet kapcsolja össze, hogy a világfával azonos istentől származik a királyi hatalom.
Az edényen lévő szöveg értelmét ezekből az adatokból kell, vagy lehet(?) összeállítani. Azért van lehetőségünk e távolinak tetsző jeleknek a felhasználására, mert az elvégzett valószínűségszámítás alapján az írás monogenezissel jött létre. Vagyis az írásrendszerek egymás rokonai, ami lehetőséget ad a jelentések megközelítésére.
2. ábra. A lendvai Vármúzeum cserépedénye
A 2. ábrán látható cserépedényen a magyar hieroglif írás szár "növényi szár, úr" jelének lineáris változata látható. Ugyanez a jel a hettita hieroglif írásban és a legkorábbi sumár jelek között is "fa" jelentésű. A jel az istennel azonos világfa szárát ábrázolja. Ebből keletkezett a székely írás "sz" betűje.
Mindkét edény díszítése az Istenre utal, ami az archaikus díszítésű edényeknél szokásos követelménynek megfelel. Az edényeknek ugyanis a Teremtőre, a Teremtésre és a Teremtés helyszínére kellett utalniuk. Ezzel nevelték az elmúlt évezredek halandóját arra, hogy az edényből elfogyasztott étel a Teremtő ajándéka s az ételért végzett munka Istennek tetsző cselekedet.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése