2022. augusztus 5., péntek

A dallasi beszéd rovológiai tanulságai

Orbán Viktor miniszterelnök úr dallasi beszédét éppen e sorok írása közben értékelik a kül- és belföldi értékelők. Lesz azonban valami, amiről rendre elfeledkeznek majd. Feltehetően nem fognak szót sem ejteni a dallasi beszéd és a rovológia kapcsolatáról. Ezt pótolja az alábbi cikk. 



Orbán Viktor miniszterelnök úr Dallasban


Feltűnést kelt, hogy egy kis ország vezetőjét ilyen nagy tisztelettel fogadják Amerikában. Aminek az a magyarázata, hogy a hozzánk hasonlóan kicsi országoknak is lehet valamilyen értéke, amivel le tudják nyűgözni a világot. Nem a katonai és nem a gazdasági erőnk számít, mert az nincs is, vagy elhanyagolható. Van azonban valami, amivel rendelkezünk s amire néha mintha igény is mutatkozna. A piacképes erőforrásaink közé tartozik ugyanis a valós világnézet és az igazmondás. Ezzel - a tapasztalat szerint - könnyen lehet feltűnést aratni a politika világában. 

Ahhoz ugyanis, hogy egy kis ország eligazodjon a világ dolgai között, szüksége van egy megbízható világképre. A szakadék szélén már nem engedhetünk meg magunknak hibás lépéseket. Azaz meg kell ismernünk a világ valódi arcát és jól kell meghatároznunk a követendő célokat. Ugyanerre szüksége lehet az amerikai vendéglátóknak is, ami indokolja a kiemelt figyelmet a magyar miniszterelnök mondanivalója iránt. A magyar jobboldal politikai sikerének titkáról, a progresszív liberalizmus jelentette veszélyről, a keresztény értékekhez való ragaszkodás fontosságáról beszélt a miniszterelnök az Egyesült Államokban, a CPAC-en.

Talán sokakat meglep, hogy egy politikai beszédnek bármi köze lehet a rovásírás kutatásához, vagy bemutatásához. Van pedig, csak a népek a rovásírással kapcsolatos elmélet-módszertani kérdésekkel olyan ritkán foglalkoznak, hogy az összefüggés lehetősége fel sem merül. Pedig a Dallasban elmondottak között akad olyan gondolat, amit a hazai tudományos (a bennünket érdeklő rovológiai) kutatás és tömegtájékoztatás során szem előtt tarthatunk. Aki ismeri a rovológia jelenlegi problémáit, az észreveheti a párhuzamot. A hazai írástörténeti kutatást ugyanis ugyanaz a liberális métely rágja, mint ami a politikai tisztánlátást is megakadályozza. S ugyanazzal az inkorrekt eljárással él mindkét esetben. Például egyedül akarja meghatározni a szabályokat, amit követnünk kellene. A rovológia világában is megpróbálja döntőbíróként működtetni a "tudományos konszenzus" és a "tudományos fórum" fogalmát, holott ezekről belátható, hogy a tudományos módszertanhoz semmi közük, ráadásul valójában egyik sem létezik. Mégis, ezekre hivatkozva hallgatják agyon a legjelentősebb írástörténeti felismeréseket, megakadályozva ezzel a magyar őstörténetkutatás legnagyobb kérdéseinek (a szkíta-hun-avar-magyar azonosságnak, a legkorábbi őshazák lokalizálásának) a megválaszolását. 

Ha meg akarjuk oldani ezt a helyzetet, akkor hasonlóképpen kell eljárnunk, mint amit a dallasi beszéd kínál. Csupán be kell helyettesíteni a kínált egyszerű képletbe a megfelelő fogalmakat. Az ellentmondást a rovológia területén is meg kell szüntetni s ahhoz ugyanerre van szükség. A magyar írástörténeti kutatás jelentős kutatási eredményeket könyvelhet el (például a hieroglifikus szkíta, hun, avar stb. nyelvemlékek százaira mutattunk rá) ám a tudományos közvéleményben és a tömegtájékoztatásban ugyanez a siker nem jelenik meg, egyelőre nem mondható el. A dallasi beszéd kínálja a megoldást. Orbán Viktor józan paraszti ésszel is felfogható iránymutatását a rovológiában és a tájékoztatásban is követhetjük. A finnugrizmussal (a "progresszív liberalizmus" megjelenési formájával) szemben a valódi tudományos értékeket kell képviselnünk (a "keresztény értékek" fogalma ugyanis nem a finnugrista hazudozással, hanem a tudományos igényű eljárással helyettesíthető be). 

Hogyan működhet ez a képlet a gyakorlatban?

A "tudományos konszenzus" vagy százötven éven át lódítja azt, hogy a székely írás ótürk eredetű. A hagyomány szerint azonban a székely írás a hun-szkíta írás leszármazottja s hozzátehetjük, hogy e sztyeppi népek régészeti letein meg is találtuk a székely jelek előképeivel írt magyar mondatokat. A dolog tehát - tudományos értelemben - el van döntve. Ám ezt az eredményt nem elég felfedezni és közzétenni, mert a finnugrizmus olyan játékszabályokat dolgozott ki és plántált a köztudatba, amivel megakadályozza a kutatási eredmények hasznosítását. Az akadémikus kutatók és újságírók - tisztelet a kivételnek - szakmailag tájékozatlanok és nem is mernek igazat mondani. 

Csakhogy a magyar miniszterelnök erre is javasolt egy használható megoldást: a saját játékszabályaink szerint kell harcolnunk. A rovológia nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy használaton kívül kell helyezni az akadémikus áltudomány kettős mércéjét, amit a tudományos felfedezések értékelésekor alkalmaz. 

Mit jelent ez a kettős mérce? 

- Egyrészt elmondják, hogy a tudományos viták és értékelések során a megismételhetőség jelenti a bizonyítottságot, amihez meg kell ismerni az értékelendő állítást. Ezzel egyetértünk, mert ez az egyedül használható módszer.

- Másrészt azonban hallgatással és jelzőosztogatással intéznek el jelentős tudományos felfedezéseket is csak azért, hogy az évszázados téveszmeterjesztésüket cáfoló kritikáról tudomást se kelljen venniük. Ennek elborzasztó, mert intézményesítettnek látszó példáját adja Vásáry István. Történt ugyanis, hogy Fehér Bence magyarul olvasta el a jánoshidai avar tűtartó jeleit. Tévesen ugyan, mert a szójeleket betűként próbálta meg hasznosítani, a megdöbbentő mégsem ez volt, hanem Vásáry István válasza. Azt üzente ugyanis a megfejtőnek is, meg a közvéleménynek is, hogy ha a megfejtését tudományos fórumon fogja előadni, akkor majd válaszolni is fognak rá. Mondanunk sem kell, hogy ilyen feltétel nincs és nem is lehet a tudományos bizonyítás módszertanában. A Tudomány célja a megismerés, azt pedig az effajta Vásáry-féle kikötések akadályozzák.  

A Dallasban elhangzottak rovológiai hasznosítása azt jelenti, hogy a saját szabályaink (a keresztény értékek, vagyis a valódi tudományos módszertan) szerint kell harcolnunk. Tudatosítanunk kell magunkban meg a közvéleményben, hogy a Vásáry István által is képviselt hamis feltételrendszer (valamiféle "tudományos fórum" kikötése) eleve tudományellenes. El kell felejteni az évszázados akadémikus téveszmerendszert, amelynek nincs köze a tudományos módszertanhoz, mert az elzárkózás csak a finnugrista hazugságok védelmét szolgálja. 

Eddig is tudtuk s a miniszterelnök beszéde most közvetve megerősítette, hogy valójában bárki elérhet jelentős tudományos eredményt, aki a hagyományos értékekre támaszkodik, aki az állítását tudományos igénnyel alátámasztja. Az eredmények komolyan vehető értékelése csak az állítás megismerése alapján, tudományos igényű érveléssel lehetséges. A szokásos finnugrista jelzőosztogatás nem több az ezzel élő "tudományos fórumok" szegénységi bizonyítványánál. Magára vessen az, akit a megélhetési szemfényvesztők üres halandzsái megtévesztenek.


Irodalom

Bakay Kornél: KIRÁLYOK ĖS SZENTEK Az Aranybulla 800. évfordulójára Kiállítás a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban

Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia

Varga Géza: Az Osservatorio Letterario 2010-es cikke az OSZK meghamisított nyelvemlék-kiállításáról

Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig

Varga Géza: A "Királyok és Szentek – Az Árpádok kora" kiállításon említés nélkül hagyott hieroglifikus nyelvemlékeink

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?


 



1 megjegyzés:

  1. Kánfor László írta Sándor Nagynak:
    És ez a gondolat sem rólunk Magyarokról szól. Vagy gondolja, hogy ha mindvégig ellenünk cselekszik (ezt szemléltettem Ön szerint "mással", amit azért illene megérteni) akkor most hirtelen egy gondolat elejéig értünk teszi? Persze le lehet feküdni mézesmázos szavaknak, de mit ér mindez, magyarellenes tettei tükrében? Sajnálom, de a megértési nehézségei nem az én feladatom orvosolni.

    Sándor Nagy válasza Kánfor Lászlónak:
    A megértési feladatot ne az orvosolja, akinél a tünet jelentkezik! Először is meg kellene érteni azt, amit Varga úr írt! Nem OV beszédét elemezte elejétől a végéig, véleményt sem mondott, hanem a beszédből kiemelt egy olyan gondolatot, ami feltételezésem szerint érzelmileg is megérintette. Ez OV egy olyan gondolata volt, ami szerintem egyetemleges. Varga úr ezt lefordította a saját életére és munkásságára. Erre Ön elmondta, hogy O1G. Ön nem foglalkozott ezzel a gondolattal, hanem folyamatosan azt sulykolja, hogy O1G. Ez a poszt nem erről szól! Tetszik érteni? Nem erről szól. Ócska libsi technikával belekezdett a fikázásba! Nem erről van szó! A hagyományos értékekről beszél. Attól hogy Ön rühelli OV-t, attól még mondhat jót és igazat. Ez történt. Értem én, hogy Önnek ez fáj, de ez a helyzet. Jót mondott Orbán, egyetemlegeset, és Varga úr lefordította önmagának és kapcsolta a finnugrista problémához. Erről van szó. Erről érdeme sitt beszélni, nem O1G-ről, nem a libsik kedvenc üdítő itala a téma, hanem a hagyományos értékekről és azok hatásairól. Nem földtörvény a téma és nem a Karmelita kolostor. Varga úr ezt írta: "Magára vessen az, akit a megélhetési szemfényvesztők üres halandzsái megtévesztenek.". Ezt a gondolatot próbálja elsajátítani, még akkor is, ha földügyben egyetértünk!

    Varga Géza válasza Nagy Sándornak: Köszönöm!

    VálaszTörlés