Az 1. ábrán látható, kőlapba faragott mondatjelet Bill Kelly adminisztrátor tette közzé 2022 március 12-én a Symbology nevű fészbuk-csoportban. Azt kérdezte róla: - Van ötleted? - Kérdésemre annyit árult el róla, hogy az írásemlék mexikói. A jelekre pillantva - természetesen - volt ötletem, mert ezek az amerikai indiánok az ősvallás rokonsága miatt ragaszkodtak a magyar hieroglif írás jeleinek alkalmazásához (1). Mivel ezt a két jelet már jól ismerjük (ha ugyan ezt elmondhatjuk bármiről, ami Kolumbusz előtti), azonnal készen álltam az olvasattal. Azonban tájékoztatnom kell az olvasót, hogy ez az olvasat a hangalakot illetően nem lehet igazán pontos. A szójelek eleve nem rögzítik a szó pontos hangalakját és persze csak sejtéseink lehetnek arról, hogy az indiánok miként ejtették ezeket a szavakat. Inkább csak a jelentésnek a képi tartalom alapján történő megközelítéséről lehet szó (2). Persze a hangalak tisztázására is lehet némi reményünk. A magyar jó szó penut nyelvekben való előfordulását már Otto von Sadovszky is feltételezte s e ligatúra felső részén éppen a jó szójelét látjuk (3).
Ha akadna valaki az indián nyelvek és népi jelek ismerői közül, aki ennek ott Amerikában utána nézne, akkor erről többet is megtudhatnánk.
2. ábra. Szarmata üst a Jóságos Lyukó országa mondattal (a kör alakú Lyukó szót az üst szája rögzíti - hasonló rögzítési/olvasási módot magyar népi kerámiákon tapasztalhattunk)
3. ábra. Szentgyörgyvölgyi korsó, amelynek szájára a lyuk/Lyukó hieroglifát rajzolták, hogy világos legyen: az életet jelentő vizet Lyukó istentől kapjuk
4. ábra. Az Uljap kurgán szkíta szrvasainak agancsán ugyanaz a Jóságos Lyukó mondat olvasható
(2) A mexikói mondatjel két szójelből áll.
- A körbe zárt pont alakú jel az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele, a kínai írásban a "Nap" jele, a sumér írásban a "kút, forrás" szójele, a székely írásban pedig a "ly" rovásbetű, ami a lyuk szóból keletkezett az akrofónia során. A hun és avar régészeti emlékeken gyakori a lyuk/Lyukó szójel előfordulása. A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredéken a Nagyon nagy Lyukónak mondat maradt fenn (a honfoglalás korában a kohászok Lyukó istenhez fohászkodtam a munka sikere érdekében).
- A kacskaringó az égig csapó hullámtaraj ábrázolása, az égi folyó (a Tejút) jelképe. A jó "folyó, isten, jóságos" szójele. Ebből alakult ki a székely írás "j" rovásbetűje. Amikor fejjel lefelé lóg, mint az 1. és a 2. ábrán is, akkor ez az isteni nézőpontnak felel meg. Ez a gyakorlat is megtalálható sztyeppi és magyar népi hieroglifikus írásemlékeken.
Varga Géza: Szarmata üst "Jó ország" mondata
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Varga Géza: A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika
Varga Géza: Zelliger Erzsébettel és Janurik Tamással beszélgetünk az academia.edu-n
Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése