László Gyula közli A csákberény-orondpusztai avar kori temető c. tanulmányában azokat az üveggyöngyöket, amelyeken a jelen cikkben bemutatott magyar hieroglifákat találtam (1-4. ábra). A cikkre Sántha Béla hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is megköszönök.
1. ábra. A Csákberény Orondpuszta lelőhelyen előkerült avar üveggyöngyök egyike, jeleinek olvasata: Lyukó az Ak (patak) nagyúr
A dolgozat Pásztor Adrienn által jegyzett 136. oldalán (Pásztor, 2001., 139.) hivatkozással olvasható egy megjegyzés a gyöngyök jelentéséről. E szerint a „valódi” szemesgyöngyök rátétdíszei évezredek óta hordozzák az ékszerek felületén megjelenített babonás, bajelhárító mondanivalót. Sajnos, a hivatkozott helyen semmi többet nem tudunk meg arról, hogy Pásztor Adrienn ezt a véleményét mire alapozza. Ettől függetlenül igaza van, amit a gyöngyökön és ékszereken egyaránt elolvasható magyar hieroglifák is alátámasztanak. Pásztor Adrienn idézett véleménye megengedi a magyar hieroglifákkal történt olvasatomat. A Magyar hieroglif írás c. kötetben már kifejtettem, hogy az írásunk egy kőkori ősvallási jelrendszer leszármazottja. Ebből a "babonás, bajelhárító" tartalom is levezethető és érthető.
A gyöngy magyar hieroglifáinak azonosítása nem könnyű, esetenként kétesélyes. Például el kell döntenünk a következő dilemmát. A gyöngyön végigfutó kék hullámvonalat kell-e jelnek tekintenünk és elolvasnunk? Ennek is van jelentése és megfelelője a magyar népi jelkincsben. Ez a feltételezhető korabeli "víz", "Tejút", "szent folyó" és az ismert mai népi "ökörhugy" (amely utóbbi azonban nyilvánvalóan csak egy kései népi magyarázat). Vagy a hullámvonalból az adott nézetén látható rövidebb részleteket kell kiolvasnunk? A kék hullámvonal egyik darabja az Ak "patak, Heraklész" szójel, a fiúistennel azonos Tejút jele. A kék hullámvonal másik darabja meg az "n" rovásbetű, illetve a korabeli nagy hieroglifa lehet. A piros vonal egyenes szakaszai a székely "sz" rovásbetűvel, a szár "úr" hieroglifával azonosíthatók. Ez a három jel egyaránt megtalálható a székely és az ótürk írásban is, mindegyik írásban azonos (Ak, "n" és "sz") hangértékkel. A gyöngylyuk körül lévő piros kör minden bizonnyal a Lyukó istennév szójele. Az a tény, hogy lyuk jelben fizikai lyuk található, a gyöngyöt készítő avarok magyar nyelvét bizonyítja. Ugyanis ez a körbe zárt pont alakú jel csak a magyar jelkészletben jelent lyuk-at. A "lyuk jelben fizikai lyuk" ábrázolási konvenció a magyarul beszélő népek írásemlékei között fordul elő. Például hun régészeti leleten és magyar népi írásemléken is. A felsorolt jelek együtt adhatják a Lyukó az Ak nagy szár, mai magyarsággal a Lyukó az Ak (patak) nagyúr olvasatot.
Választanunk kell az egész, vagy a részek elolvasása között? Lehetséges, hogy a kettő egyszerre, egymást kiegészítve hordozza a jelentést? A részekből kiolvasott Lyukó az Ak nagyúr mondathoz lehet illusztráció az istennel azonos Tejútat jelképező teljes hullámvonal?
Az üveggyöngy íráshordozó lehetőségei korlátozottak és nem ismerjük eléggé a korabeli kreatív jelhasználatot sem. Csak az nyilvánvaló, hogy ez a több évezredes hieroglifikus írás nem olyan, mint a ma használt latin alapú írásunk. Ám abban reménykedhetünk, hogy a további kutatás eredménye, a hasonló írásemlékek sorának elolvasása hozzásegít majd bennünket a jelek egyértelműbb meghatározásához és értelmezéséhez.
Irodalom
Pásztor Adrienn: A Szekszárd–Bogyiszló úti avar kori temető gyöngyleletei. (Die Perlenfunde des Gräberfeldes an der Strasse Szekszárd Bogyiszló.) WMMÉ 23 (2001) 115–160.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
Őrségi szállás (fészbuk csoport)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése