A Karcag-orgondaszentmiklósi csatkarika rovásfeliratát egykor elemezve az ismétlődő jelkiosztás alapján kezdettől az volt az álláspontom, hogy ezek a karcagi jelek eredetileg egy felülnézeti világmodell sarkain és oldalfelezőin szerepelhettek. Csak az idők változása kényszerítette őket egy modernebb körirat formájába.
A közelmúltban közzétett tanulmány (Katona-Kiss Attila és Bíró Gyöngyvér: Újabb adatok a Karcag–orgondaszentmiklósi csat kérdésköréhez, Rovásfeliratos csatok a Kárpát-medencében) újra napirendre vette a karcagi rovásfeliratot. Ám ez esetben is csak az bizonyosodott be újfent, hogy az akadémikus "tudomány" sorozatosan melléfog minden olyan rovásfeliratunk esetében, amelyikben szójel szerepel. A karcagi csatkarika esetében előbb Fehér Bence, utóbb meg a Katona - Bíró szerzőpár járt így. Társaikhoz hasonlóan nem értenek a rovásírásunkhoz sem, meg az ótürk rovásíráshoz sem, ezért az ellenőrzést nem végezték el és szinte változatlanul elfogadták Hakan Aydemir komolytalan török nyelvű olvasatát. Ha az egyetemeinken semmit, vagy ostobaságokat töltenek a diákok fejébe a székely írásról, a "tudományos konszenzus" pedig féltékenyen őrködik, nehogy kiderüljön a szójeleink léte, akkor íme az eredmény. A jobbra érdemesült szerzők az alátámasztást nélkülöző kun írás meséjével traktálják a tágranyílt szemű publikumot. Egyúttal minden ok nélkül a kunoknak ajándékozva a leghosszabb hieroglifikus írásemlékünket.
Ezen töprengve az eszembe jutott ama szentgericei világmodell, amelyre Góczánné Illés Csilla hívta fel a figyelmemet nemrég, akinek ezúton is köszönetet mondok ezért.
Így adódott, hogy nem kellett elvégeznem e feltételezett világmodell rekonstrukcióját (aminek a megrajzolására évek óta készülődtem), mert előkerült egy erdélyi templom mennyezetkazettájában egy hasonló.
1. ábra. A szentgericei (Székelyföld) unitárius templom egyik mennyezetkazettájának közepét kitöltő felülnézeti világmodell
3. ábra. A szentgericei világmodell és a karcagi csatkarika csak egyetlen jelben térnek el, a szetgericei sar "sarok, úr" hieroglifa helyett a karcagi csatkarikán az ég szójele szerepel
A karcagi csatkarika egy négysoros ősvallási imát őrzött meg, amiből következően annak archaikusabb szentgericei változata is egy ima. A régiek nyilván úgy gondolkodhattak, hogy az ősök istene azonos a miénkkel, ezért a régi és szép imádságok jó helyen lesznek a keresztény templomban is.
A szentgericei világmodell jeleit egy nyolcágú csillagba tömörítette az alkotója. Ezeket a jeleket elhelyezhette volna egy kör, vagy négyzet alakú kereten is.
A szentgericei jelek képszerűek, a karcagiak meg lineárisak, ám a megfelelésük nyilvánvaló. A képszerű szentgericei jelek elolvashatóságán - feltételezem - sok olvasóm megdöbbenhet. A szentgericei írásemlék valóban díszítés jellegű, ám a hozzáértő szem számára ennek ellenére elolvasható maradt. Az elolvasást a jelek és a párhuzamok ismerete segíti.
Például a 3. ábrán látható szentgericei magas kő mondatjel egy lépcsős toronytemplomot (lépcsőszerűen egymás fölé tornyosuló hegyeket) ábrázol, amelyet egykor magas kőnek neveztek. Ez volt az égbe vezető út jelképe, amelynek bal oldalából a magas (4. ábra), jobb oldalából pedig a kő szójelünk (5. ábra) alakult ki.
A szójeleket és az ábrázolási konvenciókat a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be.
Az ótürk jelek ismerete segíti a szentgericei és karcagi jelek jobb megértését. Például a magyar jelek közül kevéssé ismert az ótürk írás "ök. ük, kö, kü" szótagcsoportjelével rokon kő szójelünk, amelyből a ritkán használt "harmadik k" és az egyik "ö/ő" rovásbetűnk is keletkezett. A hasonló esetekben, amikor a magyar jelek rokonságban vannak ótürk jelekkel, megfigyelhető, hogy a magyar jelkészlet tartalmazza a kezdeti, a közbenső és a végső alakváltozatokat is, míg az ótürk jelek között csak egy származtatott alak található, amiből következően a magyar jelkészlet eredeti, az ótürk pedig átvétel. Ezt a helyzetet szemléltetik az alábbi ábrák.
4. ábra. A magas hieroglifa formai változási folyamata végig kísérhető a rokon jelek összevetésével a képszerűtől a lineárisig: szentgericei magas hieroglifa (balra), a kínai magasba vezető út jel (Karlgren 1108d, 2.), a székely írás "m" betűje (3.) és a karcagi magas szójel (jobbra)
A fenti írásemlékekben megtalálható két ábrázolási konvenció: a "felülnézeti világmodell" (ez a Föld hieroglifa), valamint a "magas kő" ábrázolási konvenció két fajtája. Az egyik fajta csak a magas és a kő hieroglifából áll, míg a másik fajtánál ezek közé egy harmadik szójel is befurakszik (általában az Isten valamelyik neve, vagy jelzője).
A szójelek nem jelölik a ragozást, ami a mondat kiolvasásakor egyfajta szabadságot jelent (kényszerít ki). Ehhez társul az a nehézség is, hogy egyes szavak a nyelv változása miatt nem maradtak meg eredeti alakjukban. Ezért például a Magas sar kő jelsorozatot mai magyarsággal Magasságos úr köve, vagy Magas úrkő, esetleg Magas sarokkő alakban is olvashatjuk. A hasonló dilemmák feloldását a százszámra rendelkezésünkre álló hieroglifikus emlékanyag feldolgozása remélhetőleg segíteni fogja. Összegyűlhetnek ugyanis azok a tapasztalatok, amelyek majd lehetővé teszik a megfelelő válasz megfogalmazását.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Ősvallás nem létezett, babonás képzetek nem maradhattak fenn évezredekig! Az "őstudás" morzsái viszont a jelképek (és a magyar nyelv)segítségével felidézhetők.A nyolc ágú csillag ("rozetta")a TéR és az Idő EGYségét, elválaszthatatlan mivoltát fejezi ki. A függőleges/vízszintes TeNgelyű kereszt a TéR,az "andráskereszt" (a KöR formával együtt) az Idő jelképe. Középpontjuk egybeesik, tehát a kettő: EGY! Ez egy "Információ" Minden pont tartalmazza ezt az információt, ez az ötödik dimenzió.
VálaszTörlésAz Időt a "precessziós kúp" két nézetével mutatták be: a (kettős) kúp oldalnézete a ferde szárú keresztet, felülnézete meg a KöR-t eredményezte. A "magas kő" a hegy szinonímája, a vele egytengelyű ék forma ugyancsak h-egynek olvasandó. Ezt a holisztikus szemléletet az unitáriusok próbálták felújítani, de a "szentháromságba" beletört a bicskájuk: az eredeti "BáL" - TéR - "BéL" avagy "KöR-iS-TeN" háromságot már nem tudták rekonstruálni! A "betlehemi csillag" is 8 ágú csillag, a barlang (és a "kaptárkő" kicsiben) a "h-egy belseje" vagyis az EGY! A kozmikus EGYségtudat egykorú magyar neve "KöR-öSZ-TéNy" tudat volt!
Kedves Laciber! Ha az őstudás jórészt az ősvallás keretében létezett, akkor a kiinduló álláspontodat nem kell komolyan vennünk. Áldott Karácsonyt és BUÉK!
TörlésIstván Farkas:
VálaszTörlésKarcagon a kunok,jászok telepedtek le anno❤️
Varga Géza:
Igen, csakhogy ezek a letelepedők nem kipcsakok (azaz nem egy török nép), hanem hun, azaz magyar. Azáltaluk viselt kun/hun népnév nem jelent külön népet (mert akkor kipcsaknak hívnák magukat). A kunokat még ázsiában egy hun népcsoport szervezte meg, ezért viselik ma is a kun nevet. (A kun = hun). Azaz nincs külön kun népcsoport szép hazánkban. Ez csak a liberális őstörténetírás hazugságáradatának az egyik szelete. Ők erőltetik ránk azt, hogy magyarok, pláne magyar kultúra nincs, nem is létezett, mindent másoktól vettünk át, különösen az írásunkat - holott erre semmilyen bizonyítékkal nem tudtak és nem is fognak szolgálni. E magyar- és tudományellenes ostobaságnak a terméke a karcagi csatkarika török olvasata és a feltételezett kun rovásírás léte. Úgy nem létezik, ahogy a többi hasonló (kun rovásemlék) feltételezés is semmivé foszlott. Azzal élnek vissza a szerzők és a szerkesztőségek, hogy ha ők nem értenek hozzá, akkor az olvasó is van annyira hülye, hogy nem néz utána és be lehet csapni. Ez lenne a hazai "tudományos konszenzus"? Szégyen!
KA: Mondjuk régészeti leletek ügyesen kiválasztott csoportja alapján azt is
VálaszTörlésbizonyítottnak lehetne venni, hogy a latin írásirány az kör alakú...
VG: Ám a latin írás sorvezetésének helyes értékelésében ez a kör alakú sorvezetés csak kivételként jelenhet meg. Amikor azonban a székely írás és a magyar hieroglif írás sorvezetéseit soroljuk fel, akkor feltétlenül meg kell említeni a körben írt jeleket és mondatokat is - mert ez a korábbi, világmodell-szerű szövegek jellemzője. Azaz a magyar hieroglif írásban nem kivétel, nem egyéni hóbort, mint a latin írás esetében(persze akkor is megemlíthető), hanem szabályszerűség, törvény. Mert a magyar hieroglif írás nem sorokban, hanem képekben adta elő a szövegeit. Ha ezt a nyájas olvasó nem érti, akkor bátran hülye maradhat. Nem kell mindenkinek tudósnak lennie. Különösen érdekes bizonyíték e tárgyban a szentgericei templom mennyezetkazettájának körben való elolvasási lehetősége. Mert ezt, vagy majdnem ugyanezt a szöveget a karcagi csatkarikán egy szabályos köriratban látjuk viszont.
A szentgericei világmodell a karcagi rovásszöveg előképe
https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2020/12/a-szentgericei-vilagmodell-karcagi.html
A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
https://mek.oszk.hu/16100/16147/16147.pdf
https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2020/12/a-szentgericei-vilagmodell-karcagi.html
Üdvg