2020. november 20., péntek

Tepe Giyan edényének magyar mondatai

Tepe Giyan egy nekropoliszáról nevezetes régészeti lelőhely a Zagrosz-hegység középső részén. A leletek a Kr. e. VI. évezredtől Kr. e. 1100-ig sorakoznak. E cikkben a lelőhely egyik agyagedényének (1. ábra) a jeleit ismertetem és olvasom el.


1/a. ábra. A Tepe Giyan lelőhelyen előkerült edény (középen, fotógrafika), a körben ismétlődő mondat Föld, szár "úr", Rá/ragyogó, magas és hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "f", "sz", "r", "m" rovásbetűk és a szójel (jobbra)



1/b. ábra. A Tepe Giyan lelőhelyen előkerült edény (fotógrafika), a körben ismétlődő mondat olvasata mai magyarsággal: Föld ura: a ragyogó Magas kő úr



A körben ismétlődő mondat


2. ábra. A Tepe Giyan lelőhelyen előkerült edény jelei, ahogyan az edényen sorakoznak (fent), az edény Föld, szár "úr", Rá/ragyogó, magas és hieroglifái (középen) valamint a székely írás "f", "sz", "r", "m" betűi és szójele (lent)


Az edény hasán körben a Föld szár, ragyogó Magas kő szár (mai magyarsággal: Föld ura a ragyogó Magas kő úr) mondat ismétlődik (2. ábra). Ez a mondat azt az ismert ősvallási tételt rögzíti, miszerint az Isten azonos a világoszloppal (Tejúttal, égig érő fával). A magyar népmesék alapján ugyanezt az álláspontot mutatta ki Berze Nagy János is az Égigérő fa c. kötetében.



3. ábra. Az istenidéző szertartás szövegkönyve, amelynek kései olvasata már csak Ragyogó magas kő lehetett



Az edényfeliratból a Ragyogó magas kő szövegrészlet egy istenidéző szertartás szövegkönyvének maradéka (3. ábra). Ez a részlet az ismétlődő jelek miatt eredetileg valamivel hosszabb és összetettebb (a szertartás istent hivogató, epiphania és búcsúztató szakaszainak megfelelően három fő jelcsoportra tagolt) olvasattal rendelkezett. Hasonló szerkezetű szövegkönyvek másutt is előkerültek már a magyar, vagy a magyarral rokon népek hagyatékából. Közülük a leginkább tanulságos Nenad korongja. Feltételezem, hogy az idők során a jelenlegihez hasonló (valamivel hosszabb) szövegekbe illesztve már csak a Ragyogó magas kő szöveget olvasták ki belőle s így használták. 


Az edény helye az írástörténetben

A Tepe Giyan-i edény fellelési helye nevezetes terület, az egykor volt Éden széle, pontosabban az egyik sarka. Négy ilyen sarokhegység volt (a Zagrosz, az Elburz, a Taurusz és a Kaukázus), amelyek rajzából a magyar hieroglif írás sar "sarok, úr" jele, abból pedig a székely írás "s" betűje kialakult. Ezek a hegységek jelennek meg a világmodellek sarkain azóta is (4. és 5. ábra). Az Ószövetségben Édenként említett egykor volt őshaza területén kb. 50 000 éve született meg az emberiség első, ősvallási kötődésű jelkészlete, amelynek leghűbb mai képviselője a székely írás. 



4. ábra. Iráni edény a Kr. e. V-IV. évezredből, az Éden jelképes ábrázolásával: négy hegység és négy folyó szerepel rajta, amelyek neveit ma is ismerjük (középen, fotógrafika), a székely írás "s" betűje (balra lent) és az Ak "patak, Heraklész" szójele (jobbra lent)



A Homo sapiens sapiens első csoportjai a szarvas- és mammutcsordákat követve innen indultak el Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére. Tarsolyukban ott volt 20-50 székelyazonos jel, amelyek beépültek az emberiség későbbi jel- és írásrendszereibe. Az eredeti jelkészlet az újabb írások divatja ellenére is fennmaradt az ősvallási jelhasználatnak megfelelő alkalmazásokon, például az edények "díszítésében" (4. ábra), amelyeknek a köznevelés érdekében az Éden (a Teremtő és a Teremtés) felidézése volt a feladata. 

A magyarság elei az edény készítésekor már messze elkerülhettek erről a tájról. Az Édenből északra irányuló vándorlás során (a folyamatos keveredés ellenére) nyelvileg és genetikailag is elkülönültek a Homo sapiens sapiens többi csoportjától. A jeleiket ugyanis, amelyeket a 90-es években elvégzett akrofóniarekonstrukciók alapján a magyar nyelv számára alakítottak ki, már a kőkorban elterjesztették a Pireneusoktól Dél-Amerikáig.  

A jelen cikkben bemutatott edényeken és hun kereszten is ezt a továbbélő jelhasználatot találjuk (1., 4. és 5. ábra). Figyelemre méltó, hogy az Árpádház történetét tisztázni kívánó legújabb genetikai kutatások eredményei ezzel öszhangban a Zagrosztól nem túl messze északra lévő Baktriára és a Kr. e. IV. évezredre mutatnak (1). A genetika eredményei a korabeli magyarazonos jelhasználattal együtt az etnokulturális azonosságot bizonyítják.



5. ábra. Kelet-európai hun kereszt, középpontjában a magyar hieroglif írás lyuk/Lyukó jelével (a négy szent folyót kibocsátó isteni forrás jelével), sarkaiban pedig a sar "sarok, úr" hieroglifával (a négy hegység jelképével, a székely írás "s" betűjének előzményével)


Jegyzetek

(1) Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt - közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten.

A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel megjelent tudományos publikáció kapcsán tartott sajtótájékoztatón Kásler Miklós ismertette: Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer évvel ezelőtt már az "Árpádok" családja és rokonaik az Uráltól délre és nyugatra helyezkedtek el. A miniszter nagyon valószínűnek nevezte, hogy a dinasztia és a kísérőnépek innen folytatták tovább az útjukat.


Irodalom

Kásler Miklós: az Árpád-házi dinasztia 4500 éves 
(https://infostart.hu/tudomany/2020/07/10/)

Berze Nagy János: Égigérő fa









5 megjegyzés:

  1. Talán fölvetődhet, hogy a "Magas" és a "Kő" köze kiad egy "H" jelet.
    (Formára olyan, mint a Szentkorona Szent Péter és Szent Jakab képének két oldalán lévő "bezárt, kristályos" fényoszlop, fénymagok nélkül.)

    Czuczor-Fogarasi: "háló (eredetileg annyi, mint haj-al-ó vagy héj-al-ó, azaz haj héj gyanánt körülfogó, megkerítő, betakaró eszköz;"
    Nagyon elrugaszkodott dolog, de a "H" amennyiben mégsem halat jelentene, hanem hálót, akkor akár élet értelmű is lehetne. Arra utalna, hogy minden mindennel összefügg. Az élet egy hálózat, ami összefogja, egyben tartja a földi világot.
    A galgóci tarsolylemez mintázata egy háló, aminek minden szeme egy Isten hieroglifát ölel körbe. Ezt az egész képet nem lehet az élet folyamatának értelmezni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A te gondolatodat neked kell elsőként kifejteni és bizonyítani. Én eddig nem akadtam ilyen értelmű összefüggésekre. Köszönöm a figyelmedet!

      Törlés
    2. A két jel köze valóban hasonló a hal, halál, háló jelre. Vagyis (obi-ugor mítoszok alapján) nem az élethez, hanem a halálhoz lenne köze.

      Törlés
  2. Remitzhy Zsolt: Nem tudom kedves Adrienn, de Heraklész neve állandóan felbukkan Varga Géza elemzéseiben, ami számomra igen zavaró. Nem tudok ilyen nevű ősünkről, istenről vagy félistenről, hacsak a Görög mondákból nem. Azt végképp nem értem, mi köze lehetett őstörténetünkhöz, hiszen ahhoz képest a Görög mondakör szinte taknyosan fiatal, bár állítólag ők is a mi vérvonalunkból szakadtak ki, mint bizonyítottan az Etruszkok. Műveltségük is tőlük ered. Ha netán ismernél valami hiteles forrást, légy oly kedves és oszd meg velem, mert vagy nem tudok valamit, vagy hibás a magyarázat. Mindenképp utána kell járnom.

    Kőnig Adrienn: Szia! Igen - tudom! Ez sokáig engem is irritált kicsit ... De Géza Varga, azt állítja ezzel csupán - hogy a görögök Heraklészt tekintették a szkíták ősapjának !
    S vélhetőleg innen származik a székely - magyar rovásunk - ak - jele! Amúgy három
    “ k “ jelünk is van ... Tudtad? Azonban lehet, hogy Géza bátyám is hozzászól majd - s ő feltehetően jobb választ is tud adni! Üdv !

    Varga Géza: Remitzhy Zsolt Heraklész isten a görög mitológiában jövevény. A her Ak am. Óg úr. Vagyis az isten neve egykor Óg, vagy Ak volt, esetleg mindkettő. Azért hívnak bennünket ogur népeknek, mert Óg úr leszármazottai vagyunk. A görögök ennek az emlékét Heraklészről szóló mondáikban őrizték meg, melyek szrint ő a szkíták ősapja. Azért emlegetem Heraklész nevét, mert remélem, hogy akad az olvasóim között olyan, aki olvasta a Magyar hieroglif írást és a blogjaim javát, ahol ezt a magyarázatot ismételten megtalálhatta. Amikor Heraklészt írok, akkor a művelt közönség nagyjából képbe tudja tenni a jel jelentését, de ha csak Ak-ot írnék, akkor nem értené, miről beszélek. A Heraklész név mellett rendszerint ott van a patak "pater Ak" szavunk is, mert a kettőből az olvasottabbja következtethet arra, hogy itt az égi folyóval azonos istenről van szó, amiről sokszor beszéltem már. Köszönöm a kérdésedet és Andrea segítségét is!

    VálaszTörlés
  3. Pardon! Helyesen: Adriennek jár a hálás köszönet!

    VálaszTörlés