2020. április 6., hétfő

Gyulai honfoglalás kori bronzjelvény a "Nagy Isten" mondattal

A honfoglalás kori leletek áttekintése napról napra több eredményt hoz, eddig ismeretlen szójeleket és mondatokat mutathatunk fel. Ezek bizonyítják a honfoglalók magyar nyelvhasználatát, találunk kapcsolatot a hun/avar és a magyar népi jelkészlet, valamint a székely írás felé. A székely írás eredetéről eddig tisztázottakat több írásemlékkel tudjuk illusztrálni. E cikkben egy gyulai, honfoglalás kori bronztárgy három szójelből álló szövegét olvassuk el (1. ábra).


 1. ábra. Gyulai honfoglalás kori bronzjelvény a Nagy Isten mondattal (fotógrafika)



A bronztárgy az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása. Ívelt felső vonala az égbolt jelképe, amely a nagy hieroglifával azonosítható. Az alatta lévő fának elvileg az égig kellene felérnie. Nem tudom, hogy miért van az égbolt (a nagy hieroglifa, 2/a. ábra) és a fa (2/b. ábra) között ilyen nagy távolság. A fa az ősvallási hiedelmek szerint azonos az Istennel (erről Berze Nagy János tájékoztat) s a gyulai fa igazolja is ezt, mert rajza az ős és a ten hieroglifákból van összeállítva.  




2/a. ábra. A gyulai nagy hieroglifa (középen), a Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulájának nagy szójele (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra)



2/b. ábra. A gyulai Isten ligatúra (középen), a kenderesi református templom egyik mennyezetkazettájának sarkában lévő párhuzama (balra) és a székely írásban megmaradt ten és ős szójelek (jobbra, fentről lefele)



Mivel a fenti fotógrafikákat egy igen rossz minőségű fénykép alapján készítettem, meg kell említenem, hogy az Isten hieroglifa közepén lévő, a Ten jel szárára merőleges jel alig volt látható. Ezért a fotógrafika ezen részlete talán pontatlan és esetleg más magyarázata is lehetséges e központi elemnek. Ilyen esetekben a párhuzamok jelenthetnek egyfajta segítséget, ám ez esetben kétféle párhuzam is rendelkezésünkre áll. 

A ligatúra központi eleme lehet a székely "us" (ős) megfelelője (ezt támogatja a kenderesi ligatúra léte is, lásd a 2. ábrán!). Esetleg lehet középen a székely "d" (Dana) jel is. Ez utóbbi esetben a Dana ten lenne elolvasható, aminek egykori létét a székelyderzsi téglán fennmaradt változat feltehetővé is tenné (3. ábra). 

A jelek sorrendje nem következetes, ami az Isten összetétel korán rögzült és önállóvá vált voltával magyarázható. Ami azt is jelenti, hogy a honfoglalóknál nem volt kötelező sorvezetés, mindig olyan sorrendbe rakták a jeleket, amit az adott alkalmazás lehetővé tett.

A fentieket egybevetve a honfoglalás kori gyulai lelet jeleinek legvalószínűbb olvasata a Nagy Isten mondat.






4. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori vereten szintén az eget tartó fa ábrázolási konvenció központi elemeként jelenik meg az Isten ligatúra, ám itt a két szójel fordított sorrendben helyezkedik el




5. ábra. Árpád kori bronzkereszt, Krisztus arcán az Egy ten ligatúrával, körülötte a párhuzamokkal, azt bizonyítják, hogy ez a ligatúratípus egy elterjedt istenábrázolás




6. ábra. Az acoma agyagedény Isten ligatúrája hasonló a gyulai és a kenderesi változatokhoz



Irodalom

Berze Nagy János: Az égigérő fa, Pécs, 1958.

Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán

Varga Géza: Nagykörűi honfoglalás kori veret "Isten" hieroglifával



Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 217.








Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése