Kevés római-magyar rovológiai párhuzam ismert, ezek azonban annál feltűnőbbek és magyarázatot igénylőbbek. Egyelőre aligha tehetünk sokkal többet a párhuzamos írásemlékek felmutatásánál és a jelenség okát illető találgatásnál. Akad persze a szakirodalomban néhány adat és feltételezés a magyar (értsd: jász, szarmata, hun stb.) és római kapcsolatokat illetően, ám ezek egyike sem foglalkozott a magyar hieroglif írás római területeken való elterjedésével (1). Ezt kíséreljük meg valamelyest pótolni, vagy a közfigyelmet a témára terelni a jelen cikkben bemutatott öt rovológiai párhuzammal.
1. ábra. Néhány rómaiak és magyarok által közösen használt szép hieroglifa
Alább néhány római-magyar párhuzamot mutatok be, ám a római emlékeken szereplő szójeleink részletes taglalásába nem megyek bele. A magyar hieroglif írást már részletesen leírtam a Magyar hieroglif írás c. kötetemben s a cikkek önállóságából következően elkerülhetetlen ismétlések számát nem kívánom feleslegesen gyarapítani.
A Nagy Óg mondat párhuzamos előfordulása
2/a. ábra. Egy római katonai csaton fordul elő a Nagy Óg mondat (fent), amelynek pontos párhuzama található egy őriszentpéteri népi tál peremén (lent)
2/b. A székely írás "n" (nagy) és "o/ó" (Óg) jele, a jelek állásának 90 fokos fordulata rovástechnológia miatt következett be, mert egy pálcába nem lehet vízszintes jeleket róni, "nagy" és "égbolt" jelentéssel mindkét jel szerepel a hettita (újabban luviai) hieroglif írásban
4/a. ábra. Az alsóhetényi római sisak orrvédője (védelmet nem jelentő vékony aranylemez) azonos a Ten hieroglifával, rajta a Jézus Krisztus görög nevének kezdőbetűiből kialakított Krisztus-monogram, együttes olvasatuk Jézus Krisztus ten (mai magyarsággal: Jézus Krisztus az isten)
4/b. ábra. Árpád kori bronzkereszt, Krisztus arcán a magyar hieroglif írás szójeleivel írt Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondatjel
5/a. ábra. Bizánci szentábrázolás, köpenyén a sar(ok) jellel, az ábra bal oldalán a bizánci jó, sar(ok) és szár hieroglifa, jobbra a székely írás "j", "s" és "sz" betűi
5/b. ábra. Jézus Krisztus az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok (azaz a magyarok) számára készített Szent Koronán, palástján a sar(ok) (mai magyarsággal: úr) hieroglifával
6/a. ábra. A tokodi római tábor melletti településen talált V. századi cseréptöredéken egy körbe zárt kereszt alakú Föld hieroglifa maradéka látszik (fotógrafika)
Jegyzet
(1) Kivételt képez ez alól Aczél József, aki a székely és az ógörög szókészlet összevetése mellett a jelhasonlóságokat is észrevette.
(2) A szibériai sámánköpenyek gerincre simuló hátoldalán a világoszlopra utaló jeleket alkalmaztak, amelyek az emberi test szerkezetét a kozmosz szerkezetével vetették össze. E jelek egyike a sar(ok) hieroglifa, amely hegyek sorát ábrázolja, amelyeken lépdelve az égbe lehet jutni. Nem ez az egyetlen, ami a magyar (hun, avar, stb.) és a szibériai sámánok jelhasználatát összeköti. Többen elmondták már, hogy a Szent Korona szerkezete a szibériai sámánkoronák szerkezetével azonos. A hun-magyar azonosság és a székely írás hun eredetének egyik lehetséges bizonyítéka ez, hiszen kézenfekvő az a feltételezés, miszerint a szibériai sámánok a hun idők jelkészletét és szertartásrendjét őrízték meg.
2/b. A székely írás "n" (nagy) és "o/ó" (Óg) jele, a jelek állásának 90 fokos fordulata rovástechnológia miatt következett be, mert egy pálcába nem lehet vízszintes jeleket róni, "nagy" és "égbolt" jelentéssel mindkét jel szerepel a hettita (újabban luviai) hieroglif írásban
A székely írás "o/ó" betűje (2/b. ábra) a magyar hieroglif írás Óg szójeléből alakult ki, az Ószövetségben is említett Óg király (magyarul Óg úr) nevét jelölte. Az ő leszármazottait nevezték ogur népeknek. A görögöknél Heraklész (vö. her Ak am. Óg úr!) néven maradt fent az emléke s a görög regék szerint ő volt a szkíták ősapja. A jel íve az égboltot ábrázolja, ebből következően Óg égisten lehetett.
A Ten országa mondat párhuzamos előfordulása
3/b. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori műemléktemplom kapubélletének Ten országa (vagy Isten országa) mondatjele
3/c. ábra. A székely írás "nt/tn" (Ten) jele (balra) és a magyar hármas halom a Képes Krónikából (jobbra)
Jézus Krisztus és a Ten jel párosítása római és magyar leleten
4/a. ábra. Az alsóhetényi római sisak orrvédője (védelmet nem jelentő vékony aranylemez) azonos a Ten hieroglifával, rajta a Jézus Krisztus görög nevének kezdőbetűiből kialakított Krisztus-monogram, együttes olvasatuk Jézus Krisztus ten (mai magyarsággal: Jézus Krisztus az isten)
4/b. ábra. Árpád kori bronzkereszt, Krisztus arcán a magyar hieroglif írás szójeleivel írt Egy ten (mai magyarsággal Egy isten) mondatjel
Jóságos Lyukó olvasatú világmodellek
5/a. ábra. III. századi római gyűrű, világmodelljének közepén a Lyukó, sarkain a jó hieroglifa, az ábra bal alsó sarkában a Lyukó hieroglifa és a székely írás "ly" betűje, a jobb alsó sarokban a jó hieroglifa és a székely "j" betű
5/b. ábra. Veleméri cserépedény, világmodelljének közepén a Lyukó, sarkain a jó hieroglifa
Sar(ok) jel isten/szent ábrázolásában
5/a. ábra. Bizánci szentábrázolás, köpenyén a sar(ok) jellel, az ábra bal oldalán a bizánci jó, sar(ok) és szár hieroglifa, jobbra a székely írás "j", "s" és "sz" betűi
5/b. ábra. Jézus Krisztus az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok (azaz a magyarok) számára készített Szent Koronán, palástján a sar(ok) (mai magyarsággal: úr) hieroglifával
A szibériai sámánköpenyeken alkalmaztak magyar hieroglifákat, közte a sar(ok) "úr" jelet (5/c. ábra), az ősvallási jelentést hordozó "díszítés" jelkészletében (2). Ezért némi joggal gondoljuk, hogy végső soron e bizáncinak minősített zománcokon is a sztyeppi ősvallás gondolatait rögzítő ismert képjelek köszönnek vissza. Az sem lehetetlen, hogy e zománcok a sztyeppi népek műhelyeiben készültek s csak az akadémikus "tudomány" többször dokumentált hungyűlölete minősíti némelyiküket bizáncinak.
Ismert dolog, hogy a sztyeppi népek (szkíták, hunok stb.) jelentős ideológiai hatást gyakoroltak a görögökre és a Római Birodalom keleti területeire, Bizáncra is. Különösen jelentős volt a heftalita Hun Birodalom 558 körüli bukását követően Bizácba áramló keresztény hunok hatása, ami a sztyeppi ősvallás jelkészletének kereszténnyé válását is segíthette.
Ismert dolog, hogy a sztyeppi népek (szkíták, hunok stb.) jelentős ideológiai hatást gyakoroltak a görögökre és a Római Birodalom keleti területeire, Bizáncra is. Különösen jelentős volt a heftalita Hun Birodalom 558 körüli bukását követően Bizácba áramló keresztény hunok hatása, ami a sztyeppi ősvallás jelkészletének kereszténnyé válását is segíthette.
5/c. ábra. Tunguz sámán, köpenyének gerincre simúló tengelyében az istennel azonos világoszlopra utaló sar(ok) "úr" hieroglifával, ugyanez a jelhasználat jelenik meg a Szent Korona Krisztus zománcán és a fenti bizánci szentábrázoláson is
A Föld hieroglifa római és magyar előfordulása
6/a. ábra. A tokodi római tábor melletti településen talált V. századi cseréptöredéken egy körbe zárt kereszt alakú Föld hieroglifa maradéka látszik (fotógrafika)
6/b. ábra. A magyarszombatfai tál világmodellje a székely írás "f" (Föld) jelének képszerűbb változata (például a négy szent folyót jelző hullámvobalakkal)
Nagyné Hudák Krisztina doktori disszertációjáról szólván írtam arról, hogy a fent látható tokodi római kori "Föld" hieroglifa nem keresztény kereszt.
(1) Kivételt képez ez alól Aczél József, aki a székely és az ógörög szókészlet összevetése mellett a jelhasonlóságokat is észrevette.
7. ábra. Dr. Aczél József ógörög-magyar jelpárhuzamai
(2) A szibériai sámánköpenyek gerincre simuló hátoldalán a világoszlopra utaló jeleket alkalmaztak, amelyek az emberi test szerkezetét a kozmosz szerkezetével vetették össze. E jelek egyike a sar(ok) hieroglifa, amely hegyek sorát ábrázolja, amelyeken lépdelve az égbe lehet jutni. Nem ez az egyetlen, ami a magyar (hun, avar, stb.) és a szibériai sámánok jelhasználatát összeköti. Többen elmondták már, hogy a Szent Korona szerkezete a szibériai sámánkoronák szerkezetével azonos. A hun-magyar azonosság és a székely írás hun eredetének egyik lehetséges bizonyítéka ez, hiszen kézenfekvő az a feltételezés, miszerint a szibériai sámánok a hun idők jelkészletét és szertartásrendjét őrízték meg.
8. ábra. A magyar ködmön hátoldalán a gerincre simuló faábrázolás a szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást képszerkezetét őrizte meg: az ember gerince összevethető a kozmosz tengelyével, a Tejúttal /égig érő fával
Irodalom
Dr. Aczél József: Szittya-görög eredetünk, történelmi és nyelvészeti tanulmány, Budapest, 1926.
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Bizánci gyűrű enamel felülnézeti világmodelljének hieroglifái
Varga Géza: I-II. századi római katonai csat magyar mondatokkal
Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Varga Géza: Szibériai sámánköpenyek és a koronázó palást hasonló jelrendszere
Varga Géza: Nagyné Hudák Krisztina doktori disszertációjáról szólván: a tokodi római kori "Föld" hieroglifa nem keresztény kereszt!
Varga Géza: Megjegyzések Fehér Bence: "A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához" c.tanulmányához
Varga Géza: Nagyné Hudák Krisztina doktori disszertációjáról szólván: a tokodi római kori "Föld" hieroglifa nem keresztény kereszt!
Varga Géza: Megjegyzések Fehér Bence: "A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához" c.tanulmányához
Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre és nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó
Cserépmadár szállás imázsvideó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése