2019. október 31., csütörtök

Tiszavasvári Csárdapart szkíta "anya" hieroglifája

Fehér Bence tájékoztat a Tiszavasvári Csárdapart lelőhelyen 1966-ban előkerült szkíta agyagedény jeléről A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. dolgozatában. Az ásató Lengyel Irina szerint az agyagedény a szkíta korból, a Kr. e. V-III. századból való. Hozzátehetjük, hogy a jel - formáját tekintve - a székely írás "a" betűjével azonosítható, ám ez a magányos jel nem betű, hanem egy anya hieroglifa, azaz vallásos jelentőségű szójel (1. ábra). 



1. ábra. Balra Tiszavasvári Csárdapart anya hieroglifája (feketével Fehér Bence rajza, amelyen egy zöld vonallal e sorok írója jelzi a saját jelrekonstrukcióját), középen Fehér Bence jelrekonstrukciója, jobbra a budapesti hun(?) jelvény "a" betűje



A székely írás "a" betűje egy nő (a kőkori istenanya) jele. A függőleges vonal a nő gerince (azaz a Tejút). A háromszög a nő szeméremháromszöge, amit megfeleltettek a Tejút hasadékának, amelyben karácsonykor a Nap felkel. 



2. ábra. A kínai "asszony" szójel két változata



3. ábra. Balról jobbra: a sumér sal „vulva”, geme „asszony” (L554); nin „uralkodónő” (L556, két jelforma); gada „gatya, lenruha” (L90); nu „nem, ember, szobor” (L75); ten „démon, kurtizán, Tejút” (L376) szójelek hasonló elemekből állnak




4. ábra. A mojgrádi kincs hun anya hieroglifája


A kínai és a sumér szójelek alapján belátható, hogy a sztyepp környezetében ismert volt a Tejúttal azonos ősanya képzete s ennek az ősanyának olyan alakú jele volt, mint amilyen a székely "a" (anya) jel. A székely ábécé jelsorrendjéből azt is tudjuk, hogy az "a" (anya) jel egykor az anyaistennő jele volt (ezért került a jelsor elejére). A Magyar hieroglif írás c. kötetben, közel 50 év kutatómunkájának eredményeképpen közreadottakból az is nyilvánvaló, hogy az írások nem poligenezis, hanem monogenezis útján keletkeztek, azaz a hasonló jeleket ősrokonság kapcsolja egybe, ezért jellemzően rokon a jelentésük is.


Mindez azért fontos a jelen cikk számára, mert belátható, hogy ha a sztyepp környezetében ez a jel az anyaistennő jele volt, akkor a sztyepp népei, közte a szkíták esetében is feltételezhető ugyanez. A mojgrádi hun változat ezt megerősíti (4. ábra). Annál is inkább, mert a magát a hun és szkíta népek leszármazottjának tekintő magyarság "a" rovásbetűje és anya hieroglifája - a formáját tekintve - jól azonosítható ezzel a szkíta jellel. A Fehér Bence által most felmutatott szkíta jel hiányt pótol. Annak a hiányzó láncnak került most elő egy közbülső szeme (a szkíta anya jel), amelynek eddig csak a kétvégpontját (a kár és a székely "a" betűt) ismertük? Régen felmerült már a kérdés, hogy voltak-e a székely írásnak magánhangzói és ezeknek mi a története. Nos, az a/anya jelforma - ezek szerint - mindig is a rendelkezésünkre állt, csak azt kell még tisztázni, hogy mikor lett az anya szójelből "a" betű. A most vizsgált szkíta agyagedényen lévő magányos jel még szójel lehetett (ami azt jelenti, hogy ezt a jellegzetes jelformát egyidejűleg használhatták szójelként és betűként is, amint azt napjainkban a kettős kereszttel is tesszük).


A jelformát lényegében egyformán rekonstruáltuk Fehér Bencével (1. ábra). Azonban a kicsiny eltérésnek is jelentősége van. Fehér Bence egy szimmetrikus, valójában sohasem volt jelet rekonstruált. Talán nem ismerte a budapesti hun jelvénynek és a kár írásnak a most megismert tiszavasvári szkítához hasonló "a" betűjét (amelyiknek az "orra" határozottan lefelé lóg)?

Érdekes, hogy Révész Péter a krétai hieroglif írásból éppen a kár íráson keresztül származtatja a székely írást. A Fehér Bence által felmutatott szkíta jel egy olyan út lehetőségét vázolja fel, amelyen a kár jelek eljuthattak a Kárpát-medencébe, ahol aztán idővel székellyé válhattak. Ezt a lehetőséget akkor is az emlékezetünkbe kell rögzíteni, ha a székely írás származását illetően több más megoldás is elképzelhető és nyilvánvalóan több összetevős, több hullámban megtörtént folyamatról volt szó.

A Fehér Bence által (nem pontosan) rekonstruált jelformához csak azt kellett hozzátenni, hogy ez a jel a székely írás "a" és a magyar hieroglif írás anya jelével azonosítható.



Irodalom
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia

Varga Géza: Magyar hieroglif írás










A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

2 megjegyzés:

  1. Szerintem a kínaiban és a magyarban nem szeméremháromszög van, hanem emlő. A mojgrádi kincs anya hieroglifája sokkal inkább mellnek néz ki, mint vulvának. A kínai asszony szójel jobb oldali változatában még a mellbimbók is látszanak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A korai változatokban világosan a szeméremháromszögről van szó. A kínaiban azért nem lehet szó mellről, mert ez a háromszög a Tejút hasadéka, amelyikben karácsonykor a Nap kél. Azaz ebben a nyílásban születni lehet. Azonban a két pont jelentéséről még gondolkozni kell. Én szemekre gondoltam.

      Törlés