A budapesti hun(?) jelvény bodajki párhuzama

Kaptam egy levelet B. I-től, aki - olvasván a budapesti hun jelvény sorsával foglalkozó egyik cikkemet - tájékoztatott egy hasonló bodajki lelet előkerüléséről (1). Ez az újabb tárgy (1. ábra) a megküldött fénykép alapján épnek látszik, csak a vascsap kiálló részének java tűnt el róla. 

A tárgyon lévő, szimmetrikus és hieroglifikus Ak a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész, a nagyon nagy folyó) szöveg más párhuzamokról már ismert (2. ábra). 

1. ábra. A bodajki lelet felső részén a székely írás "Ak", "n", "n" és "ü" betűinek hieroglifikus megfelelői olvashatók: az Ak a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal a Heraklész a nagyon nagy folyó) mondat, az alsó részén pedig az "s" rovásjelek megfelelői (a sarok szójel törmelékei)

Jó lenne, ha egy hiteles ásatás tisztázná a lelet korát, de ez - a világforradalom jelenlegi állása mellett - csak ábrándnak tűnik. A kormeghatározás a székely írás eredetét illetően igen fontos következtetések levonását segítené - akár korai, akár kései ez a lelet. Például az előkerülés helye is jelentős, mert Bodajk illetlenül messze van Székelyföldtől és így cáfolja a "tudományos konszenzus" álláspontját arról, hogy ilyesmit csak a székelyek hagytak maguk után. 

Mindössze remélni lehet, hogy ez a magyar hieroglifikus írásemlék sértetlenül megmarad abban a "falusi vitrinben". Feltehetően jobban fognak rá vigyázni, mint az általam jóhiszeműen múzeumi letétbe helyezett budapesti hun(?) jelvényre "vigyáztak" a Magyar Nemzeti Múzeumban. (2)

2. ábra. A Csaba vezér által egy morvaországi honlapon talált és elküldött fényképen (fent) és egy feltehetően dél-dunántúli lelőhelyről előkerült párhuzamán (MNM, lent) ugyanaz a hieroglifikus (ősvallási jelentőségű szójelekből álló) mondat olvasható, mint a bodajki párhuzamon (a jobb oldali képek a szerző grafikái)

3. ábra. A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt budapesti hun(?) jelvény reszelés előtti fényképe

Jegyzet 

(1) A bodajki lelet és a jelkészlete nagyon hasonlít a korábbi írásaimban ismertetett tárgyakra és a rajtuk lévő jelekre. 

https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2017/12/a-budapesti-hun-jelveny-jelei.html

A 38. sz képen található tárgy szinte azonos a bodajki lelettel. 

Lényeges, hogy a vascsap maradéka ma is látható a rézlemezben. A vascsap körül egy szabályos, keret furat vonala látszik. A vascsap és a furat fala közötti üreget valamivel (talán olvadt fémmel) kitöltötték a vascsap beillesztésekor.

A bodajki lelet építkezés során, egy régi temető területén kitermelt földből került elő. A megtaláló a tárgyat megtisztította és a felületén aranyozás nyomait vélte felfedezni. Az 1400-as és 1500-as évekből valónak ítélte, bár a környezetéből XVI-XVII. századi  érmék is előkerültek. A megtaláló könyv veretnek vagy szíjvégnek gondolja ezt a tárgyat. Lószerszámdísz nem lehet - mondta - mert ahhoz túl törékeny. Mint arról tájékoztatott, egy vas csap maradéka is megtalálható rajta, amivel rögzíthették valamihez.

A tárgyat a tulajdonos egy kis kiállításon szeretné bemutatni, tekintettel a feliratos emlék tudományos jelentősségére. 

(2) A budapesti hun(?) jelvény sorsa botrányköve a hazai muzeológiának, de persze a kultuszminisztériumnak sem válik a dicsőségére.  A miniszterek és az államtitkárok váltották egymást az eltelt évtized alatt. Volt köztük olyan is, aki megtisztelt a válaszával, de az abban írtak vagy nem voltak igazak, vagy semmi sem valósult meg a szép ígéretekből. Ma is magas fizetést és talán prémiumot is kapnak a Magyar Nemzeti Múzeumban azok, akik felelősek a gondjaikra bízott rovásemlék pusztításáért  és jeleinek letagadásért - holott a leletrongálás köztörvényes bűncselekmény s a szerződésszegés, meg a latin betűk fel nem ismerése sem túl nagy dicsőség.

4. ábra. A budapesti hun(?) jelvény "sz" rovásbetűje a lereszelés előtt és után, azóta a jobb oldalon látható frissen reszelt sárga fémfelület szürkére változott, aminek köszönhetően az "sz" maradéka (egy koszcsík) felismerhetetlenné vált

A budapesti hun(?) jelvényt ugyanis barbár módon lereszelték a Magyar Nemzeti Múzeumban Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes vezetése idején. Letéti szerződéssel adtam le a múzeumnak s abban a főigazgató által aláírtan hun cikáda fibulának határozták meg egy hónapos szemrevételezés után (csak utólag találták ki azt, hogy az én álláspontom szerepel a szerződésben). Az átvételi elismervényen még a rovásjelek létét is elismerték. Azóta a múzeológusok kiderítették, hogy nem hun, nem cikáda, nem fibula és rovásjel sincs rajta. 

A szerződésben azt vállalták, hogy a leletet kiállítják és publikálják egy tudományos folyóiratban, ami "természetesen" nem történt meg. Egy magánkiadású emlékkönyvet aligha tekinthetünk tudományos folyóiratnak s ha a "tudós" szerző nem képes megkülönböztetni a latin betűket és a rovásjeleket,  akkor az tudományos publikációnak sem megy el.

5. ábra. Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr szerint ez a jelsor egy rontott latin M

A lelet felső, vastagabb részén látható három jelből egyet majdnem teljesen eltüntettek a reszeléssel és a polírozással. Majd Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr letagadta róla a megmaradt rovásjeleket is. A múzeumi "szakértők" a valamennyire látható két jelet előbb latin AK monogramnak, majd rontott latin M betűnek határozták meg. Miközben bármelyik nem debil általános iskolás meg tudná nekik tanítani, hogyan is néznek ki az említett latin betűk. A történtek alapján a múzeum rá is szorul egy ilyesfajta segítségre. Ám nem a segítség után kapkod, amit többször is felajánlottam nekik, hanem - egy wikipédiás szerkesztő szerint - nem nyilvános tanácsokat adnak a leletet ismertető wikipédiás szócikk letörléséhez. A tanácsok ugyan nem felelnek meg a valóságnak, a szócikket azonban rájuk hivatkozva megszüntették a szerkesztők. Pedig a múzeumnak is, meg a wikipédiának is a nagyérdemű közönség tájékoztatása lenne a feladata. A történtek alapján ez nem vonatkozhat a rovásjelekkel írt szövegekre, amit a nemzetnek valamiféle titkos parancs miatt(?) mintha nem lenne szabad megismernie. 

Az egyre több párhuzam felbukkanása feltehetően elvezet majd a leletek egyre jobb megértéséhez. Már most is kimutatható, hogy ezek a jelvények egy hun kori ábrázolási konvenció folyamatos továbbélésének utolsó bizonyítékai. Az Istennel azonos, hegyen álló világoszlop (Tejút) jelképes, vagy hieroglifikus felidézéséről van szó. Ennek az ábrázolási konvenciónak az egyik, máig használt gondolati megfelelője a magyar címer hármashalmon álló kettős keresztje. A tudományos kérdés tehát a múzeum pusztítása és mellébeszélése ellenére lassan tisztázódik. 

Csak az marad továbbra is kérdés, hogy ez a leletrongálás az állítólag nemzeti jellegű államhatalom nem nyilvános akarata-e, vagy csak néhány muzeológus tévedt el a rovásgyűlölet útvesztőiben?


Irodalom

Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Őrségi csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringók és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten) 

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra