2019. május 14., kedd

Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata


1/a. ábra. A magyarországi tulipán alakú hun mondatjel (középen) értelmezhető a párhuzamok (pl. az énlakai Egy Isten mondatjel, balra) és a székely rovásjelek (jobbra) segítségével


A rossz minőségű fényképen ábrázolt tárgyról mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy magyarországi és hun. A Szapáry Auréltól kapott segítségnek köszönhetően tudtam meg, hogy a tárgy a Magyar Nemzeti Múzeum leltárába tartozik. A leírás szerint 6.5 cm-es aranyozott bronzcsat drágakövekkel az V. század elejéről. 



 1/b. ábra. A tulipános hun fémtárgy (fotógrafika)


A hun ékszer elolvasható tulipánja cáfolja magyar népi tulipánábrázolás holland eredetéről alkotott néprajzos hipotézist. Mint azt a Magyarság jelképei c. kötetemben már megírtam, a holland tulipánnal ellentétben a magyar tulipán elolvasható, mert székely jelek párhuzamaiból áll (2/b. ábra). A hollandok, akik a bécsi udvarból Clusius által ellopott tulipánhagymákból valóságos tulipánkultuszt építettek fel, nem vitték magukkal a tulipánhoz kötődő magyar ábrázolási, szövegrögzítési hagyományt, amely ugyanakkor megtalálható a hunoknál is. A most tárgyalt hun tulipán és a különféle változatokat képviselő magyar párhuzamai kétségtelenné teszik a magyar tulipántisztelet és ábrázolási hagyomány hun eredetét. 



2/a. ábra. A tulipános hun mondatjel (balra) olvasata: Dana isten magas köve (vagy Magasságos Dana isten köve) a székelyderzsi téglán olvasható Dana ten alakban egy székely változata (jobbra)




2/b. ábra. A hun mondatjel Egy Isten olvasatú párhuzama az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiból (balra), a mondatjelet alkotó székely Egy ős Ten hieroglifák (jobbra fent) és alattuk a szójeleknek megfelelő székely "gy", "us" (ős) és "nt/tn (Ten) írásjelek




2/c. ábra. A székelyderzsi rovásírásos tégla betűkkel és szójelekkel írt vegyes rendszerű mondatának olvasata: Miklós, Dana ten papp(j)a, a középen látható Dana ten mondatjel a most tárgyalt hun mondatjel párhuzama 




2/d. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubéllete az Isten országa mondatjellel, az ős jel közepéből szintén hiányzik a függőleges egyenes, az 1200-as években épült templom mondatjelének olvasatát mégis inkább gondoljuk Isten országának, mint Lyukó ten országának





2/f. A kölkedi bogláron is hasonló, jelből növő fa olvasható: Nagyságos Ten úr földje, amennyiben a középen lévő függőleges egyeneshez hozzá kell olvasni a tojásdad keretét is, tehát nem a szár "úr", hanem az ős hieroglifáról van szó, akkor az olvasat: Nagy Isten földje


A hun tulipán jellegzetes szerkezete a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció szép megvalósítása (l. Magyar hieroglif írás!). 

A tulipán alakú fa a Tejút jelképe, amelynek hasadékában karácsonykor a Nap kél, a fa alatta lévő kereszt pedig Dana isten jelképe.

Az ismert magyarországi magyar párhuzamok (2/b. - 2/e. ábra) alapján a hun mondatjel megérthető. Az is kétségtelen, hogy a hazai vallási, népi és uralmi hieroglifa-alkalmazások hun előképre mennek vissza. 

A hasonló hieroglifikus ábrázolások elolvasásakor visszatérő dilemmát jelent, hogy az ábrázolásban felismerhető szójelek közül melyiket kell kiolvasni, vagy figyelmen kívül hagyni és a kiolvasásnak mi a helyes sorrendje. További problémát jelent, hogy a Tejút hasadékának ábrázolásából két szójel is keletkezett (az ős meg a lyuk/Lyukó hieroglifa) s az olvasat kedvéért választanunk kell közöttük. A hasonló kérdéseket annál nagyobb biztonsággal lehet megválaszolni, minél több hasonló hieroglifikus olvasattal rendelkezünk. Az olvasatok készítése közben egyre többet tudunk meg az egyes jelek formai változatairól, kialakulásuk és használatuk történetéről.




3/a. ábra. Az égbolt hasadékát ábrázoló hun Lyukó, vagy ős hieroglifa (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele





A 3/a. ábrán látható hun jelforma megfelel a székely írás "ly" betűjének, a magyar hieroglif írás Lyukó hieroglifájának (ezek ritkábban alkalmazott, egyszerűbb formai változatának). Ha lenne benne egy, az Istent jelképező függőleges egyenes (a szár "úr" jel), akkor az "us" (ős) jelformát könnyebben ismerhetnénk fel benne. A függőleges ugyan hiányzik a jel közepéről, ám a mondatban és a jelkompozícióban elfoglalt helye, az Isten összetétel szkíta, hun, avar és népi emlékeken tapasztalható állandósága alapján mégis ős hieroglifának tekinthetjük. Vannak ugyanis hasonló olvasataink, ahol az ős hieroglifa közepéből hiányzik a függőleges egyenes, a ligatúrát mégis Istennek olvashatjuk. Ilyen például a csempeszkopácsi templom kapubélletében látható Isten ligatúra is (2/d. ábra).

 Úgy tűnik, hogy a Tejút hasadékának rajzából két jel is keletkezett: az ős és a lyuk/Lyukó. Feltételezem, hogy használat közben e két jelformát nem mindig határolták el egymástól következetesen, amire néhány példát már ismerünk. Ez lehetőséget ad a két hun jel (Lyukó ten helyett) Isten alakban való kiolvasására, ami gördülékenyebb hun mondatot eredményez.



4. ábra. A Lyukó/ős szójel alatti függőleges egyenes a szár szójele is lehet, ha valóban egy ligatúráról van szó (ami nem bizonyos), akkor együttesen az olvasata Lyukó/ős szár (mai magyarsággal Lyukó úr vagy ősúr)


5. ábra. A hun tulipán ten jelére (balra) rátettek két ország hieroglifát is, jobbra a székely írás "nt/tn" (Ten) szójele



6. ábra. A hun Dana hieroglifa (balra) és a székely írás "d" betűje (jobbra)



7. ábra. A hun lelet ország hieroglifája (balra) a hármas halomra is hasonlít (Árpád-kori hármas halom a Képes Krónikából jobbra), ám a hun ékszeren kétszer is megjelenik, ami inkább a "magas kő" olvasatot támogatja



8. ábra.  Az égig érő fát ábrázoló magyar hímes tojás, a fa csúcsán a Tejút hasadékát megjelenítő Magas ősi kő mondatjellel



Irodalom

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel

Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999. 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Ktatóintézet, Budapest, 2017. 

Érdy Miklós: A vad tulipán géncentruma, előadás a New York-i Magyar Házban (video)

Érdy Miklós: A magyarság keleti eredete és hun kapcsolata, előadás, Amerikai Magyar Alapítvány,  New Brunswick, 

Érdy Miklós: Nyolc régészeti kapcsolat a hunok és a xiongnuk között 

Kiszely István: Népművészetünk egyik gyakori alapeleme a tulipán 

Varga Géza: Mikos Éva néprajzkutató amatőr múltszemlélettel foglalkozó dolgozatáról



Kerestély Hunor: A székelyderzsi rovásírásos tégla







A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

8 megjegyzés:

  1. E szerint az oldal szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban van:
    https://www.alamy.com/stock-photo-fine-arts-hun-small-buckle-gilded-bronze-casting-with-gem-insets-65-110584393.html

    VálaszTörlés
  2. Hálásan köszönöm! Rögvest javítom is a cikket és - ha megengeded - megemlítem, hogy tőled kaptam a segítséget. A javasolt linken olvasható, hogy "Hun, kis csat, aranyozott bronzöntvény drágakövekkel, 6,5 centiméter, 5. század első fele, Magyar Nemzeti Múzeum". Üdvg!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szívesen! Örülök, hogy segíthettem.

      Törlés
    2. Hogyan sikerült megtalálnod a képet a neten?

      Törlés
    3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    4. Tulajdonképpen szerencsém volt. Beírtam a Google keresőjébe, hogy Hunnic jewelry, átállítottam a keresőt képkeresésre, és ott volt a találatok között.

      Törlés
    5. Igen, lehet szerencsénk is időnként. Köszönöm!

      Törlés
  3. Adrienn Kőnig a fészbukon: Ismét rendkívül érdekes tanulmánynak lehettünk részesei ... imádom ... s külön köszönet a felsorolt “irodalmakért “ - nagyon tetszik !!!

    VálaszTörlés