Andrea Milanesinek köszönöm, hogy a pinterest nyomán közzétette a közösségi médiában az 1. ábrán látható képet. A mellékelt leírás szerint e nekropolisz nem csupán temetkezési hely, hanem egy találkozási pont is a föld és az isteni között. A sziklás hegygerincen lévő hely választása a természettel és a kozmikus erőkkel való kapcsolódásra utal. Az ókori szardíniaiak a sírjukon keresztül igyekeztek párbeszédet fenntartani az univerzummal. Olyan téma ez, amely ma is visszhangzik az életről és a túlvilágról szóló elmélkedéseinkben.
Hozzátehetem, hogy a fényképen látható hieroglifák alátámasztják e gondolatokat.
1. ábra. A szardíniai Ittiresu-hegy lejtőin található Mandra Antine nekropolisza, Ili sír
Az Ili sír jelei
2. ábra. Az Ili sír mennyezetén lévő jelek és a székely írás megfelelő jelei
A sír mennyezetéről kapott fényképen három szójelet tudok azonosítani. Ezek mind megtalálhatók a kőkori eredetű, de napjainkig használt székely írásban. Ma e jeleket egyetlen hangot rögzítő betűként használjuk a székely írásban. Ám a 90-es években rekonstruáltuk a betűk akrofóniáját, azaz ismerjük, hogy milyen szójelekből alakultak ki. Kb. 40 szójelet azonosítottunk. Ezáltal felfedeztünk egy régi hieroglifikus írást, amit még a kőkori ősvallás használt - mert minden vallás három részből áll: elméletből, szertartásból és jelekből.
Ezt az így felfedezett régi szójeles írást magyar hieroglif írásnak neveztem el. A megismert szójelekkel el lehet olvasni igen régi, akár kőkori szövegeket is. Ilyenek pl. a Göbekli Tepén előkerült rövid, 12 000 éves feliratok is. Visszatérve a szardiniai sír mennyezetére, az ott látható három szójel balról jobbra a Nagy, jóságos Bél mondatot rögzíti.
- Bél "belső" a fiúisten egyik neve volt. E kőkori szóból keletkezett a bél-pel-pi-fiú hangváltozás során a magyar nyelv fiú szava. Ebből ered a világ és a világos szavunk is. Ez a szó köszön vissza a Balaton (latinul Pelso) tó és a Pilis hegység nevében, amelyek a Kárpát-medence közepét (azaz belsejét) jelölik ki.
- A jó szó a magyarban régen "folyó" jelentést is hordozott. Amikor a jóisten kifejezést használjuk, akkor nem gondolunk rá, hogy ez "folyóval azonos istent" is jelentett régen. A régiek ugyanis a fiúistent a Tejúttal, az égi folyóval azonosították. Ez volt a helyzet régen Szardiniában is.
- A nagy szó párhuzama a hettita (luviai) hieroglif írásban az "ég" szójele. Ebből lett a székely írás "n" betűje. A nagy az ég állandó jelzője. Gyakran mondjuk, hogy nagy ég. Érdekes, hogy e szópárnak római kori és recens magyar népi előfordulása is ismert (3. ábra). Ez a párhuzam feltehetően azért maradt fent napjainkig, mert a népi vallásosságban folyamatos volt a nagy ég szópár használata és ezért ismert maradt a hozzá tartozó jelpár is.
Párhuzamok
A szardíniai jelek párhuzamait sok helyen megtaláljuk. Ezek értelmezése segít megérteni az Ili sír jeleinek értelmét is (3. és 4. ábra).
3/a. ábra. Egy római katonai csaton fordul elő a Nagy Óg mondat (fent), amelynek pontos párhuzama található egy őriszentpéteri népi tál peremén (lent)
3/b. ábra. ábra. Római katonai csat az I-II. századból (középen), a csat hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely jelek (jobbra, fentról lefelé: "n", "o/ó", "sz", "nt/tn" (Ten) és az ezres számjel - ám az utóbbi jel a sumérben a dingir "isten" szót, a székely írásban pedig a Dana istennevet is jelöli
3/c. ábra. ábra. Az őriszentpéteri tájmúzeumban fényképezett, a Nagy Zoltán néprajzkutatótól kapott szíves szóbeli tájékoztatás szerint erdélyi tál fényképe és a rajta lévő jelek a székely írásban megtalálható párhuzamokkal
A 3/a. ábrán lévő jelek előfordulnak a hettita (luviai) hieroglif írásban is. Mindkét hettita változatra azt mondják a szerzők, hogy ez az ég szójele. A székely írásban ezek már elkülönültek és ma már a felső az "n", az alsó pedig az "o/ó" betű.
Ez utóbbi hettita-magyar szójel egyik párhuzamát a Máltához közeli Gozo szigeten ma is álló Ggantija neolitikus templom főoltára előtti lépcsőbe vésve találtam meg (3. ábra). Ez a jelforma ma a székely írásban az "o/ó" betű, ami az Ószövetségben is szereplő Óg király (valójában égisten?) nevét rögzítheti. Mivel a hettiták nem különböztették meg az "e" és az "o" hangot, ezt a jelet olvashatjuk ég-nek is.
Ebből ítélve e korban és e tájon is alkalmazták a végső soron kőkori eredetű magyar hieroglif írás jeleit ősvallási célokra. A marbellai és gibraltári jelek alapján a magyarazonos hieroglifák Anatólia (Göbekli Tepe) és az Éden felől indulva már a paleolitikumban elterjedtek a Földközi-tenger medencéjében. A neolitikus forradalommal e jelkészlet újabb, gazdagabb változata rétegződött felül a megelőző paleolitikus jelkészletre. Ennek az újabb jelkincsnek jellemzője a szabír ős ligatúra, amely - tartalmazván a szabír népnevet - e neolitikus mozgalmat a magyarsághoz köti, mert Bíborbanszületett Konstantin szerint a szabír (nála szavartü aszfalü) a magyarok régi neve.
4/a. ábra. A fényképen látható fiaim előtt van a Ggantija templom főoltárának lépcsője (balra), amelybe Óg király jele (jobbra) be van vésve
4/b. ábra. A neolitikus Ggantija templom két, kettős kereszt alaprajzú részből áll, közülük a bal oldali a korábbi s az ennek közepén lévő "nyak"-ban állnak a fiam a fenti képen, jobbra a székely írás "o/ó" betűje, amely a rovástechnológia miatt fordult függőlegesre
Irodalom
Varga Géza (2018): Az őriszentpéteri tál jelei
Varga Géza (2018): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza (2020): I-II. századi római katonai csat magyar mondatokkal
Varga Géza (2025): Göbekli Tepe írásemlékeinek olvasata
Varga Géza (2025): A marbellai Dana zsen ligatúra az istennel azonos világfát ábrázolja
Varga Géza (2026): A magyar őstörténet a szabír ős ten mondatjel előfordulásai alapján
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése