Az Isszik kurgán feliratos ezüstcsészéje

Az Isszik kurgán feliratos ezüstcsészéjének felirata az írástörténet nagy talányai közé tartozik. Ugyanis egy évezreddel korábban jelenik meg rajta modernnek tűnő írás, mint azt a támogatott elképzelések engedélyezik. Ennek köszönhetően nem is sokszor emlegetik ezt az írásemléket az akadémikus tudomány szakírói. Éppen ezért örvendetes, hogy új cikk jelent meg az academia.edu hasábjain az Isszik kurgán feliratot hordozó híres ezüstcsészéjéről Gediz Tulug tollából „Az Isszik Kurgánban talált feliratos ezüsttál értékelése régészeti kontextusában” címmel. 

1. ábra. Az Isszik kurgán feliratos ezüstcsészéje (Servet Somuncuoğlu, 2012.12.05. nyomán)

A szerző a cikk bevezetőjében ezt írja: "Az Isszik kurgán egy fontos ókori régészeti lelőhely, amely a Pazyryk kulturális csoporthoz tartozik, amely az Alma-Atától a Minuszinszkig, az Uráltól a Bajkálig és a Bereltől a Tarim-medencéig terjedő hatalmas Altaj kulturális zónában található. Régészeti, antropológiai és genetikai kutatások eredményeivel évek óta próbáljuk bebizonyítani, hogy a Pazyryk kulturális csoport etnikai bázisát az Altaj őshonos türk népe alkotta. Másrészt nyugati kollégáink makacsul azt állítják, hogy a kultúra az indoeurópai nyelvű közösségekhez tartozik, meggyőző tudományos bizonyítékok nélkül. A probléma itt nem az, hogy a Pazyryk kultúrcsoport népei türk vagy indoeurópai nyelven beszéltek-e, hanem az, hogy az ezüsttálat importált tárgyként találták-e meg a kurgánban. Az Isszik ezüsttáljára vésett ótörök ​​ábécével ellátott rúnaírásos feliratok hagyománya nem meghatározatlan gyakorlat az Altaj kulturális zónában. Sok tekintetben ennek a feliratos hagyománynak semmi köze az iráni kulturális csoporthoz, és legfőképpen a preprotomongol és mongol fogalomhoz, ahogyan azt az Isszik felirattal foglalkozó egyik újabb munka felveti. Tipológiailag az Isszik ezüsttál az eurázsiai vaskor és a kora középkor sztyeppei kultúráinak italáldozati edényeinek nélkülözhetetlen modelljét tükrözi. Az ezüsttálra vésett tipikus türk rúnaírásos ábécé legalább 1300 éves történelmi háttérrel rendelkezik az Altaj kulturális zónában. Ezért szeretnénk itt nyomatékosan hangsúlyozni, hogy az Isszik ezüsttál nem meghatározatlan kulturális anyag az Altaj kulturális övezet őshonos közösségei számára, és nem importált tárgyként található meg az Isszik Kurgán kontextusában."

A felirat nézete nem egyforma a kutatóknál, például Harmatta és Ünal egymáshoz képest a feje tetejére állítva értelmezik a szöveget. 

Abban azonban sajnálatosan megegyeznek a kutatók, hogy a székely írás egyiküknél sem rúg igazán a labdába. 

Pedig az Altáj vidéki hieroglifikus írásemlékekben kizárólag a székely írás jelei (pontosabban a szójelként olvasandó előzményei) fordulnak elő. S azt várhatnánk, hogy a hasonló korú ezüstcsészén is ugyanezeket a jeleket találjuk. Az persze igaz, hogy a hieroglifikus szövegek egy korábbi jelhasználatot képviselnek. Hozzájuk képest az Isszik kurgán ezüstcsészéjén lévő felirat modernebb, mert sorokba rendezett jeleket ad elő. A hieroglifikus szövegek ősvallási tartalmúak és szójelekből állnak. Vélük szemben az ezüstcsészén lehetnek szótagjelek és betűk is - ám ez mindaddig csupán feltételezés, amíg nincs elfogadható olvasat.

Ehhez előbb megnyugtató módon fel kell oldani az isszik-i ligatúrákat. Meg kell érteni, hogy milyen jelekből vannak összerakva. A szerző mutat erre ótürk alapozású megoldásokat. Ám ugyanezeket a szkíta ligatúrákat talán székely jelekkel (betűkkel, vagy a magyar hieroglif írás szójeivel) is értelmezni lehet. Ezt az ellenőrzést el kell végezni.

Az ótürk írásemlékek ugyanis az Isszik-i írásemlékhez képest késeiek, csak a következő évezredben jelennek meg. Egy korrekt vizsgálat esetén a székely jeleket (a hunok, avarok, párthusok és más népek által is használt magyar hieroglif írás jeleit) is hasonló súllyal kellene számításba venni, amiként azt a későbbi ótürk jelekkel is tették. Így a ligatúrák felbontása, a jelek hangzósítása és az olvasat is eltérő eredményt tükrözhet.  

Irodalom

Gediz Tulug (2022) The Evaluation of the Inscribed Silver Bowl Found in Issyk Kurgan Within Its Archaeological Context, Turkológia nemzetközi folyóirat, 17. szám, 67-116. oldal  (academia.edu)