2025. április 13., vasárnap

Római kori leletek magyarul elolvasható hieroglifikus szövegei egy budaőrsi temetőből Ottományi Katalin nyomán

Az academia.edu-n olvasható A budaőrsi római vicus temetője c. kötet, amelyet Ottományi Katalin szerkesztett. E mű több szerző írását felhasználva bemutatja a budaőrsi római kori temetőből előkerült régészeti hagyatékot. A jelen cikkben ezek közül azokat a magyar hieroglif írással írt rövid hieroglifikus szövegeket olvasom el, amelyek a közölt leleteken láthatóak. Ezt az újonnan felfedezett, kőkori eredetű írásrendszert 2017-ben mutattam be a Magyar hieroglif írás c. kötetben.  



1. ábra. Római kori mécses Ottományi Katalin nyomán Budaőrsről, jeleinek olvasata jobbról balra: Nagyságos, nagyon nagy Lyukó szár jóisten (mai magyarsággal: Nagyságos, nagyon nagy Lyukó úr jóisten)



Az 1. ábrán látható mécses közepén egy szójelekből alkotott világmodell van. A világmodellek természetrajzát A magyarság jelképei c. kötetben vázoltam fel 1999-ben.

- A világmodellek közepén szokás szerint az isten képe, neve, vagy jelzője szerepel. Esetünkben ez a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció előfordulása. Ez az ábrázolási konvenció magyar etnikumjelölő, mert a körbe zárt pont alakú jel csak a magyar írásban jelen lyukat. Azt pedig, hogy e mécsesen lyukat jelent, a jel közepén lévő fizikai lyuk kellően bizonyítja. Ugyanezt a jelenséget (a lyuk jel közepén lévő fizikai lyukat) megtaláljuk többek között egy Noin Ula-i hun jelvényen, egy Szergej Botalov által közölt sztyeppi jelvényen, egy (etruszk-magyar rokonságról tanúskodó) Alba Longa-i etruszk urnán és a magyar népművészet tárgyain is. 

- A világmodell köriratában (a "sarkain") négy tulipánszerű virágábrázolás olvasható. Ez a tulipán a világfa jelképe s azért szerepel itt, mert a világmodellek sarkain szokás szerint az égbe vezető út jelének van a helye. Az énlakai bilingvis elolvasása óta tudjuk, hogy a tulipán egy Isten (ős + ten) alakban elolvasható ligatúra. A budaőrsi tulipán jellegzetesen meggörbülő szára a hieroglifa. Jó szavunk egykor a "folyó" jelentést is hordozta, vagyis ez a budaőrsi tulipán az égi folyóval azonos isten jelképe. A budaőrsi tulipán a szárával együtt a Jóisten szóösszetételt rögzíti. 

Ehhez a világmodellhez csatlakozik jobbról (ahol a láng égett) egy nagy hieroglifa, balról pedig egy szár "úr" hieroglifa.


2. ábra. Római kori tányér a Ragyogó szár (mai magyarsággal: Ragyogó úr) mondattal Budaőrsről, a ragyogó szójel vízszintes vonalának csak a fele látszik





3. ábra. Római kori tányér a Ten "élet, isten" hieroglifa két példányával Budaőrsről, amennyiben a világfát ábrázoló jel középső ága, vagy levele az ős jel, akkor a ligatúra az Isten szót jelöli




4. ábra. A budaőrsi római kori függő a Ten "élet, isten" hieroglifa példánya, az alsó részén megmaradt nyomokból sejthetően letört róla egy ős hieroglifa, amivel együtt az Isten (ős + ten) szót rögzíthette




A budaőrsi római temetőt az I. század közepétől a IV. és V. század fordulójáig használták. Kezdetben eraviszkusz őslakosságra, később romanizált lakosságra, majd barbár elemekre utaló leletanyag került elő a temetőből. Budaőrsön a II-III. században tűnik fel, ám igazán gyakori csak a IV. században lesz a magyarságra is jellemző padmalyos sír, amelyet - Ottományi Katalin szerint - e korban szarmatákhoz, alánokhoz vagy romanizált barbárokhoz szoktak kötni. 

Hozzátehetem: a szarmatákról tudjuk, hogy használták a magyar hieroglif írást. Ezzel persze nem álltak egyedül, mert mások, például akár a budaőrsi temetőben sejthető germánok is használták, vagy használhatták a székely írás ősét. Mégis, a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a közeli Alföldön lakó szarmaták közül települtek be néhányan Budaőrs környékére és ők hagyták ránk az alábbi ábrákon látható, magyar nyelvű hieroglifikus szöveget hordozó tárgyakat. Budaőrs ugyan nincs közvetlenül a limes mellett, amelynek őrzésére a rómaiaknak szarmata katonaságot kellett volna igénybe venniük. Ám az limes őrei közül végkielégítéssel elbocsátott veteránok kaphattak birtokot ilyen távolságra a limestől.

A fenti hieroglifikus szövegek megtárgyalásának időszerűségét aláhúzza az akadémikus tudomány berkeiben nemrég eredménytelenül lezajlott világfa vita. Pócs Éva ugyanis felvetette, hogy a honfoglaló magyaroknak nem volt világfa képzetük s amit egyesek honfoglalás kori világfának vélnek, annak világfa volta nem bizonyítható. A vitában megszólaló húsznál is több tudós nem tudott érdemi választ adni erre a megalapozatlan nézetre. Azért nem voltak rá képesek, mert természethű világfát keresnek, miközben a világfa jelszerű (szójelekből alkotott, sokszor puszta díszítésnek minősített "palmetta"). Az akadémikus tudomány számára évtizedekig megvetett téma volt a magyar ősvallás és a rovásírás, ezért ahhoz nem is értenek. Pedig az elolvasható világfa magyarul szólal meg, ezért jól értelmezhető. A magyar őstörténet kutatásának továbblépése és a felmerülő hasonló kérdések megválaszolása nem várható abban az esetben, ha a "tudomány" a leleteken lévő több százra rugó magyar nyelvemlékkel - a hozzá nem értés és a cenzúra miatt - nem tud mit kezdeni. Hiába van vagy ezer éve a magyar államcímerben a hármas halmon álló, kettős kereszt alakú, Egy országa olvasatú világfa, ha a szakirodalomban a megalapozatlan kétkedés rögzül és marad meg hivatkozási alapként a történelemhamisítók számára. 

A világfa-kérdés tisztázására állítottam össze a Világfa vita cikkcsoportot és szerveződik az Elolvasható világfa konferencia.



Irodalom

Ottományi Katalin (szerkesztő), írták: Ottományi Katalin, Boruzs Katalin, Delbó Gabriella, Merczi Mónika, Mráv Zsolt, Sey Nikoletta, Rupnik László (2016): A budaőrsi római vicus temetője, Archaeolingua Alapítvány, Budapest 

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (1999): A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza: Szarmata tartalom











Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése