Harangozó Imre tette közzé a közösségi médián 2025. 01. 15-én egy újkígyósi guzsalytalp fényképét (1. ábra), az alábbi magyarázattal: "a jó száz esztendős guzsalytalpról éppen egy már-már gyermekrajzi egyszerűségű képlet tekint ránk: a világdombon álló, ágait égre emelő fa képe, ami talán összeköti –s itt fölmerül a kérdés, hogy mit is– ha úgy tetszik, hát akkor az eget a földdel, vagy a napot a holddal, esetleg a nappalt az éjszakával, – de az is lehet, hogy magát a profán időt, az örökléttel… Isten tudja!"
1. ábra. Újkígyósi guzsalytalp (Harasztosi Imre fényképéről készített fotógrafika), a fa olvasata a magyar hieroglif írás segítségével: Ég szár (mai magyarsággal: Égi úr)
2. ábra. Ugyanazon a közösségi portálon Turovszki Krisztián tette közzé ezt a képet, a "Fekete tetejű festett kerámia Naqada I. (Kr.e. 3900-3650) kultúra, Egyiptom" megjegyzéssel, amihez hozzátehetem, hogy ennek a világfának az olvasata a legfelső zsen "zsenge, zsendül, feltámad, újjászületik" jel figyelembe vételével: Ég szár zsen (mai magyarsággal: Az égi úr zsendül/feltámad/újjászületik)
A fa alatti domb az áttetsző ég kőből elképzelt boltozata (vö: ég, jég, üveg!). A kínai lolo írásban ehhez a jelformához hasonló az "ég" szójele, a székely írásban pedig a "g" rovásbetű, ami a magyar hieroglif írás ég szójeléből egyszerűsödött le az akrofónia során.
A guzsalytalp képe éppen megfelelő illusztráció az elmúlt évben folytatott, ám eredménytelenül maradt világfa vitához, annak is a Szűcs Sándorról szóló részéhez. Azt igazolja ez a guzsalytalp, hogy Szűcs Sándor a nép körében elevenen élő ősvallási jellegű ábrázolásokat és hozzájuk kötődő hiedelmeket ismert s azokról számolt be a munkáiban. Megalapozatlan Pócs Éva fanyalgása és kétkedése az általa és Diószegi Vilmos által összeszedett mitológiai jellegű kép hitelességét illetően. Az ősvallási kötődésű (azaz hieroglifikus) jelhasználat ugyanis folyamatosan követhető igen régi időktől napjainkig. Ez látható be a 2. ábrán lévő egyiptomi világfa ábrázolás segítségével is. Nem mi vettük át ezeket a magyar jeleket mástól, hanem a magyar jelek terjedtek el az egész világon még a kőkorban.
A vitában az a leglehangolóbb, hogy a magyar akadémikus "tudomány" nem tudott érdemi választ adni Pócs Éva felvetésére. Szerinte a honfoglalóknak nem volt világfa képzetük. Amit a honfoglalás kori leleteken annak gondolnak, arról nem bizonyítható a világfa volta, a néprajzosok pedig más népektől átvett hiedelmekből alkották meg a magyar változatot.
Azért nem tudtak válaszolni erre a megalapozatlan felvetésre, mert a világfa nem természethű, hanem jelszerű. A székely (rovás)írás hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket használó) előzményéből összeállított mondatjel. Ami elolvasható és megérthető, mint azt a fenti két kép olvasata is mutatja. A székely írás kutatását azonban átengedték az autodidaktáknak, ráadásul az eredményeikkel szemben cenzúrát alkalmaznak napjainkig. Miközben a székely írás eredetéről magyar és tudományellenes prekoncepciókat kiszolgáló valótlanságokat tesznek közre például az MTA 2021-ben megjelent rováskorpuszában is. Azaz fogalmuk sincs arról, hogy a népi jeleinket és a magyar hieroglif írást eszik-e, vagy isszák. A magyar identitás oszlopa elleni áltudományos támadáshoz azonban mindig könnyen találnak szolgálatkész folyóiratot.
Irodalom
Pócs Éva: Vita Pócs Éva: A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében, Rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció című tanulmányáról, Ethnographia, A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, 135. évf., 2024/1., 140. oldal
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2. füzet
Állásfoglalás a nyílt tudományról (nkfih.gov.hu)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése