Nyikoláj Petrovics Telnov közli az alábbi moldovai bronzlovasok képét (1. ábra) az academia.edu hasábjain közzétett cikkében. Mindegyik IX. századi bronzlovas testtartása szokatlan és magyarázatot igényel. A magyarázat az, hogy e lovasok a felsőtestükkel az ős hieroglifát formázzák. A különös testtartásukat az indokolja, hogy eleink így jelenítették meg az ős hieroglifát (a székely írás "us", azaz ős szójelét).
Hasonlóképpen magyarázatot kívántak korábban a kiszombori honfoglalás kori antropomorf ábrázolások (fémtöredékek) is. Ezeken szintén hieroglifákat formáló, meglepő testtartású emberalakokat látunk (5. ábra). A magyarázat ebben az esetben is hasonló volt: a kiszombori antropomorf mondatjelek a Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) szöveget rögzítik.
Ez az eljárás (a magyar hieroglifák és az ősvallás szereplőinek egymáshoz rendelése) igen régi és széles körben elterjedt szokása a magyar ősvallásnak (1). Ugyanezt tapasztaljuk a világfa, a csodaszarvas, és a turul esetében is.
Az ős szójelünk a Tejút hasadékában karácsonykor születő napisten jelképe. A jel értelmezésével A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele? c. dolgozatomban foglalkoztam bővebben.
Bronzba öntve azt jelzi ez a hieroglifa, hogy a lovas azonos a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistennel, a lovon az isteni ősünk ül. A lelet magyar ősvallási jelkép, egyúttal rövid hieroglifikus nyelvemlék is.
1. ábra. IX. századi bronzlovasok Moldovából (Nyikoláj Petrovics Telnov nyomán)
Hasonlókat (amikor egy antropomorf ábrázolás egyúttal jeleket is rögzít) több földrajzi területről és korból ismerünk (2-5. ábra). E jelhasználat legkorábbi ismert előfordulása arról a tájról és abból a korból (a kb. 4 ezer éves BMAC kultúrából) került elő, ahol és amikor az Árpád ház genomja is kialakult a Kásler Miklós és társai által végzett genetikai vizsgálatok szerint. Azaz a magyarságot ismeretlen előidők óta vezető szabírhun uralkodócsalád a születésétől kezdve ezeket a hieroglifákat használta. A dinasztia által vezetett szabír - hun - magyar nép példátlan történelmi sikerét a magyar hieroglifákkal jellemezhető ősvallásra alapozott világnézet magyarázza.
A magyar jelhasználat és a magyar olvasat azt bizonyítja, hogy ez a jelenség a magyar ősvalláshoz kötődik. A magyar ősvallásnak volt rendes szokása, hogy legfontosabb témáinak ábrázolásába szójeleket szerkeszt. E körbe és ősvallási jelhasználatba illik bele ez a néhány moldovai bronzlovas is. Nem csupán azt jelzi, hogy volt magyar ősvallás, hanem azt is, hogy e több évezredes világnézet áthatotta a sztyepp népeit és legkésőbb a honfoglaláskor beköltözött a Kárpát-medencébe is. Ezért van annyi történelmi változás és viszontagság után ma is az államcímerünkben egy hieroglifikus mondatjel: az Egy országa "Isten országa" olvasatú, hármas halmon álló kettős kereszt. Ezer év kereszténység ellenére is megmaradt a sztyeppi világnézet hunok és az avarok által is használt jelvénye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése