Nyikoláj Petrovics Tyelnov közli az alábbi moldovai bronzlovasok képét (1. ábra) az academia.edu hasábjain közzétett cikkében. Mindegyik IX. századi bronzlovas testtartása természetellenes és magyarázatot igényel. A magyarázat az, hogy e lovasok a felsőtestükkel a magyar hieroglif írás ős hieroglifáját formázzák. A magyar ősvallás így jelenítette meg a megszemélyesített ős hieroglifát (a székely írás "us", azaz ős szójelét).
Hasonlóképpen magyarázatot kívántak korábban a kiszombori honfoglalás kori antropomorf ábrázolások (fémtöredékek) is. Ezeken szintén magyar hieroglifákat formáló, temészetellenes testtartású (táncoló, transzban lévő, mondanivalót közvetítő) emberalakokat látunk (5. ábra). A magyarázat ebben az esetben is hasonló volt: a kiszombori antropomorf mondatjelek a hieroglifikus Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) szöveget rögzítik.
Ez az eljárás (a magyar hieroglifák megszemélyesítése, az ősvallás szereplőinek szent jelekhez rendelése) igen régi és széles körben elterjedt szokása a magyar ősvallásnak (1). Ugyanezt tapasztaljuk az antropomorf istenalakokon túl a világfa, a csodaszarvas, és a turul esetében is.
Az ős szójelünk a Tejút hasadékában karácsonykor születő napisten jelképe. A jel értelmezésével A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele? c. dolgozatban foglalkoztam bővebben.
Bronzba öntve azt jelzi ez a hieroglifa, hogy a lovas azonos a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistennel, a lovon az isteni ősünk ül. A lelet magyar ősvallási jelkép, egyúttal rövid hieroglifikus nyelvemlék is.
1. ábra. IX. századi bronzlovasok Moldovából (Nyikoláj Petrovics Tyelnov nyomán)
Hasonlókat (amikor egy antropomorf ábrázolás egyúttal jeleket is rögzít) több földrajzi területről és korból ismerünk (2-5. ábra). E jelhasználat legkorábbi ismert előfordulása arról a tájról és abból a korból (a kb. 4 ezer éves BMAC kultúrából) került elő, ahol és amikor az Árpád ház genomja is kialakult a Kásler Miklós és társai által végzett genetikai vizsgálatok szerint. Azaz a magyarságot ismeretlen előidők óta vezető szabírhun uralkodócsalád a genetikailag kimutatható születésétől kezdve e hieroglifákat használta. A dinasztia által vezetett szabír - hun - magyar nép példátlan történelmi-kulturális sikerét, az ókortól napjainkig megőrzött államiságát és kulturális hagyományát (pl. az államcímerünkben szereplő világfát) a magyar hieroglifákkal jellemezhető ősvallásra alapozott világnézet magyarázza.
A magyar jelhasználat és a magyar olvasat azt bizonyítja, hogy ez a jelenség a magyar ősvalláshoz kötődik. A magyar ősvallásnak volt rendes szokása, hogy legfontosabb témáinak ábrázolásába szójeleket szerkesztett. E körbe és ősvallási jelhasználatba illik bele ez a néhány moldovai bronzlovas is. Nem csupán azt jelzi, hogy volt magyar ősvallás, hanem azt is, hogy e több évezredes világnézet áthatotta a sztyepp népeit és ismételten beköltözött a Kárpát-medencébe is. Ezért van annyi történelmi változás és viszontagság után ma is az államcímerünkben egy hieroglifikus mondatjel: az Egy országa "Isten országa" olvasatú, hármas halmon álló, kettős kereszt alakú világfa. A legalább négyezer éves hányattatás, az ezer év kereszténység ellenére is megmaradt a sztyeppi világnézet hunok és az avarok által is használt jelvénye.
Varga Géza: Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: A világfa vita
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Az alán példa férfi istent ábrázol? Nem világos, hogy akkor miért az "ős" női jelével lenne azonos a "csípőre" tett kéz? A hasa alján a bütyök nem igazán tűnik a köldökének.
VálaszTörlésPap Gábor számos példát hoz arra a magyar pásztorművészetből, hogy az ilyen kéztartás a bika tulajdonság megjelenítése.
Nem lehet, hogy hol ezt hol azt jelenti az ilyen kéztartás?
ketni voltam
Az ős jele az anyaistennő vulvájában születő napistent ábrázolja. Azaz, ha akarom női jelkép, ha akarom a fiúisten jelképe. Nem tudom, miért lenne ez a bika tulajdonság megjelenítése.
TörlésNem vitatom a megállapításaidat!
TörlésHa magyar díszítőművészeti tárgyon szerepel, szinte teljesen biztos, hogy az illető személy bika tulajdonságára, ebből következően a magatartására utal.
Más korok régészeti tárgyai, vagy más népek esetén attól függ, hogy ez az adott forma mit jelent, hogy milyen tárgyi környezetben került elő, vagy milyen már megtapasztalt párhuzamok alapján lehet a jelentését megítélni.
Ebben te jó vagy, ez vitathatatlan.
A csillagjegy-tulajdonságok viszont nagy szerepet játszottak a régiek gondolkodásában.
Csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ezt a szempontot is érdemes figyelembe venni. Vajon minden esetben a legmagasabb szakrális jelentése van pl. egy ilyen lovasnak, vagy a Földhöz közelebbi megfejtése van?
Kétségtelen, hogy ez egy kissé bonyolítja a leletek értékelését.
A régiek egész életét áthatotta a vallásos gondolkodás. Azaz nem voltak távol a földi és az égi dolgok. Továbbra sem tudom, hogy miből lehetne itt bika tulajdonságra következtetni. Nem zárom ki, csak nem ismerem a magyarázatot. S egymás mellett létezhetett több egyidejű értelmezés is. Egy ősről egyébként azt kell feltételezni, hogy betöltötte a bika (a nemző) szerepet - azaz a kétféle értelmezés egyáltalán nem zárja ki egymást, hanem feltételezi. Az ős hieroglifa azonban jelen van s annak elolvasását nem lehet mellőzni, ha ismerjük a jeleinket. Köszönöm a hozzászólást!
Törlés