Nagy Károly (Carolus Magnus) frank királynak a reimsi katedrálisban látható talizmánja egy hordozható ereklye, melyben a Szent Kereszt egy darabja található. Egyes feltevések szerint eredetileg a Szűzanya tejét és haját tartalmazta, csak jóval később, ezer év múltával került bele a kereszt fragmentum. A talizmán aranyból készült, melyet különböző drágakövekkel és gyöngyökkel díszítettek. Középpontjában egy ceyloni zafír található. Minden kétséget kizáróan korának egyik kiemelkedő ötvösművészeti alkotása (1/a. ábra).
A talizmán beleillik a frank uralkodó kincsei közé, amelyek többségét az avar királyi kincstárból rabolta el. Ide sorolható a Saint Denis-i kincs korongja (1/b. ábra). Egy időben a társaságukban lehetett az 531 táján a mervi oázisban a szabírok számára készített magyar Szent Korona is (5. ábra), amelyik Szigeti István Aachen-i plébános dolgozata szerint egy időre a frank uralkodó birtokába került. Avar eredetű a Conques-ben őrzött Szent Fidesz szobor is (6. ábra). A fentiekkel ellentétben a talizmánt Nagy Károly ajándékul kapta 801-ben Harun al-Rasid bagdadi kalifától (1). A felsorolt tárgyakat nem csak pazar szépségük, az azonos stílusuk és a Nagy Károly kincstárába sorolhatóságuk köti össze, hanem az elolvashatóságuk is.
A talizmán jelei
A talizmán jelei és jelhasználata a hunok és az avarok gyakorlatát követi. Szójelekből alkotott rövid mondatokkal van telehintve a talizmán felülete. A jelek nem egyforma nagyok, ami többszintű elolvasást tesz lehetővé. Az olvasatot első pillantásra a talizmán nagyobb jelei, a Lyukó és Khuár hieroglifák határozzák meg és a Lyukó Khuár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondat elolvasását teszik lehetővé (1. ábra).
A köriratban, apróbb jelekkel a Ragyogó Lyukó mondat ismétlődik.
Az olvasati lehetőségeket a filigránok kisebb méretű hieroglifái tovább bővítik. Ezek a filigránok a fenti Khuár (2. ábra), vagy a köriratban egy-egy Lyukó hieroglifa köré szervezett világmodellt alkotnak (3. ábra).
A talizmán stílusa azonos a magyar Szent Korona polichróm stílusával, amelyet a hunok hoztak Európába. A magyar Szent Korona a mervi oázisban készült 531 táján (Nusirván perzsa uralkodó adta a szabírhunokat vezető Zabergánnak, aki a Csaba királyfi alakjában ránk maradt emlékű szabírhun dinasztia egyik tagja). A szabírokat végül Baján hódoltatta a sztyeppén és együtt vonultak be a Kárpát-medencébe, magukkal hozván a Szent Koronát. Ezt aztán Nagy Károly rabolta el és vitte nyugatra. Onnan a pápához került, akitől Szent István visszakövetelte és visszakapta. Ezért emlékeztetnek a talizmán ötvösművészeti megoldásai (például az elolvasható filigránokkal zsúfolt felületek) a Szent Koronáéra.
Magyar-horezmi kapcsolatok
Benkő István idézi Kézai Simonnak a magyar-horezmi kapcsolatok emlékét őrző adatát: „…Midőn hát Csaba Scythiába visszamenvén a község előtt anyja nemes voltával hánykolódott, a húnok nemessége megveti vala, azt állítván, hogy nem igaz növendéke Scythia országának, hanem csak olyas jöttment idegen fajta. Miért is Scythiából nem kapott, hanem a korozmin nemzetből vett feleséget...”
Fóthi Erzsébet, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának munkatársa jellemezte a Magyarországon előforduló fő embertípusokat, melyek között megemlítette a pamíri típust is:
„Pamíri típus. Térben és időben Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüreg jellemző. Nem közismert, hogy Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetéig europid típusú lakosság élt. ... lovas nomád népek voltak. Több hullámban érkeztek, a korábbiak a szakák, a későbbiek az uszunok voltak. Ők tulajdonképpen az ázsiai szkíták. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben."
Az ázsiai szkíták régészeti leleteit V. D. Kubarev adta ki, közöttük vagy 30 magyarul elolvasható rövid hieroglifikus szöveget találtam.
Ékszerpárhuzamok
A Harun al-Rasid bagdadi kalifától ajándékba kapott talizmán a hun és avar tárgyakhoz hasonlóan magyar hieroglifákból épül fel és elolvasható. A talizmán két legnagyobb jelét, a Lyukó és a Khuár "úr" hieroglifát megtaláljuk hun tárgyakon (6. és 7. ábra)
Jegyzet
(1) Az arabok egy rablóhadjárat során juthattak hozzá a talizmánhoz. Az arabok gazdagsága a szakák, hunok, avarok, szabírok és alánok lakta Horezm fosztogatásából is adódott. 712-ben az Omajjád Kalifátus horászáni helytartója foglalta el Horezmet s az ott rabolt kincsek egyike lehet ez a talizmán. Ekkor Kutejba ibn Muszlim arab hadvezér felégettette a horezmiek könyvtárait és kardélre hányatta a tudósaikat. Pótolhatatlan veszteség érte a feltehetően a magyar őstörténetről is tájékoztató horezmi feljegyzéseket. A talizmán elolvasása lehetőséget ad arra, hogy egy pillantást vessünk az elveszett kultúra maradékára.
Irodalom
Kézei Simon: Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz „A hunok és a magyarok cselekedetei”
Benkő István: Az Árpád-ház szaka (ázsiai szkíta/tadzsik) eredete (Julianus barátai)
Szigeti István: A Szent Korona titka, 1994, Aachen.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése