Az academia.edu hasábjain is elérhető Курганы Уландрыка / Kurgans of Ulandryk c. monográfia először közölt anyagokat a szkíta korszak egyedülálló komplexumainak leleteiből, amelyeket a szerző fedezett fel és tanulmányozott az Altáj keleti tájain. A vidék ősi lakosságának tárgyi és szellemi kultúrájáról új adatok kerültek be ezáltal a tudományos körforgásba, megoldódtak a régészeti anyagok periodizálásának problémái.
A jelen cikkben a Kubarev által közölt rövid hieroglifikus szövegek és magányos hieroglifák némelyikének olvasatát mutatom be, ezzel egészítve ki V. D. Kubarev dolgozatát. A jelen cikk lényegében csupán egy felsorolás. Az egyes írásemlékek alaposabb leírását, párhuzamokkal és magyarázatokkal való ellátását külön cikkekben tervezem elvégezni.
1. ábra. V. D. Kubarev kötetének címlapja
A genetikai felismerések alapján az altáji szkíták a magyarság felmenői. Azon folyik a vita a különböző tudományok képviselői között, hogy a nagyjából három népcsoportból (szkíta eredetű hunokból, az obi-ugorok őseiből és a méd eredetű szarmatákból) összetevődő magyarság melyik ága hozta magával a magyar nyelvet. A hieroglifikus írásemlékeik alapján azt a választ lehet adni e kérdésre, hogy a hunok és a szarmaták magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélhettek. Az obi-ugorok őseinek nyelvéről olyan kevés adatunk van, ami alapján ezt legfeljebb csak feltételezhetjük. Amiből következően a magyar nyelv a szkíta-hun korszakban általánosan elterjedt és használatos lehetett a sztyeppén, legalább a már akkor is konzervatív ősvallási szóhasználatban.
Az alább látható altáji szkíta szójelek a székely rovásjelek jól azonosítható előzményei és rokonai. Általuk egyrészt a magyar írástörténet kezdeteiről tudunk meg többet. Másrészt a magyar nyelvről árulnak el információkat abból az ősmagyar korból, amelyik a ma hivatalos tankönyvek és nyelvtörténet szerint írás- és nyelvemlék nélküli.
Arra, hogy a magyar nyelvtörténetről ilyen valótlanságot terjesszenek a tankönyveink, nincs komolyan vehető szakmai ok. A nyelvészek, régészek és történészek azonban dermedten állnak a magyar hieroglifikus írásemlékek előtt. Érdemi hozzászólásra évtizedek óta képtelenek és arra hivatkoznak, hogy nem értenek hozzá, vagy hogy ez nekik nem feladatuk.
Kétségtelen, hogy e szkíta írásemlékek nem pontosan olyanok, mint amilyenhez a ma általában használt latin írásunk hozzászoktatott bennünket. Egy kőkori eredetű szójeles írásról van szó, amelynek más céljai és eltérő szabályai voltak, nem olyanok, mint a latin ábécére alapozott modern írásunknak. Mivel Veres Péter kutatásaiból tudjuk, hogy a kutatóknak csak 4%-a kreatív, szinte természetes, ha a hasonló hieroglifikus írásemlékek láttán a "tudományos konszenzus" képviselői és a sarlatánok - az írástani és írástörténeti alapokkal sem rendelkezvén - egyaránt jelzőosztogatásba kezdenek. Annak ellenére, hogy a tudományos igényű vitában a jelzőosztogatás súlytalan. A valójában nem is létező akadémikus írástudomány a kínai-magyar közös szervezésben hamarosan megnyíló hun kiállításon fogja dokumentálni az e szakterületen rendelkezésére álló tudását, vagy annak hiányát.
A hieroglifikus írásunk megismerése nem lehetetlen, persze időt és elmeélt kíván. A magyar írástörténet kezdeteinek áttekintéséhez szükséges ismereteket tankönyvszerűen adtam közre a Magyar hieroglif írás c. kötetben. A világhálón is elérhető bevezetést jelent ehhez az Eszik-e vagy isszák a magyar hieroglif írást c. dolgozat.
2. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 279. oldalán közzétett turulábrázolásokat a jó, sar "sarok, úr", nagy és Khuár "úr" szójelek díszítik, amelyeket mai magyarsággal talán a Jóságos urunk a nagy Khuár alakban adhatunk vissza
3. ábra. Kubarev könyvének 36. oldaláról a Jóma "jó magas" ligatúra
4. ábra. Kubarev kötetének 36. oldaláról az Isten ligatúra
5. ábra. Jó úr a nagy Isten mondat Kubarev kötetének 47. oldaláról
6. ábra. V. D. Kubarev kötetének 243. oldalán látható szkíta edény oldalán a nagy szójel olvasható
8. ábra. V. D. Kubarev kötetének 205. oldalán szerepel ez a világmodell, amelynek olvasata az alatta és felette lévő jelekkel együtt Ragyog nagy Bél sar föld (mai magyarsággal Ragyogj, nagyságos Bél úr földje)
9. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 252. oldalán található írásemlék a Ragyog nagy jó sar (mai magyarsággal a Ragyogj nagyságos jó urunk) olvasatot engedi meg
10. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 213. oldalán látható dárda hegyén a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerűbb változata látszik, a teljes olvasat (amennyiben a kötözés vízszintes csikjai ragyog hieroglifaként értékesíthetők) Ragyogj, ragyogj, ragyogj Uram!
11. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 217. oldalán látható írásemlék olvasata: Ragyog Lyukó jó sar (mai magyarsággal: Ragyogj Lyukó, jóságos urunk!)
13. oldal. A V. D. Kubarev kötetének 228. oldalán látható írásemlék olvasata: Ragyog jó sar (mai magyarsággal: Ragyogj jóságos urunk!)
14. oldal. A V. D. Kubarev kötetének 233. oldalán látható írásemlék olvasata: Ten sar (mai magyarsággal: Ten úr, vagy Isteni urunk)
16. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 249. oldalán szereplő állatalakon több mondatnyi szöveget rögzítettek
A 16. ábra zoomorf ábrázolásának bal felső harmadában középről balra indulva a Magas, jó, nagyon, nagyon, nagy Lyukó mondat olvasható. Ez alatt a Nagyon, nagyon, nagy, ragyogó sar (mai magyarsággal a Nagyon, nagyon, nagy, ragyogó úr) mondat szerepel balról jobbra. Az állat derekától jobbra haladva a Nagyon, nagyon, nagy sar jó (mai magyarsággal a Nagyon, nagyon, nagy úr folyó) mondat van bevésve.
17. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 261. oldalán lévő írásemlék a Ragyogó, nagyon, nagyon nagy üzenetet közvetíti
18. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 270. oldalán lévő írásemlék a Lyukó nagy sar (mai magyarsággal a Lyukó nagyúr) mondatot rögzíti
19. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 270. oldalán lévő írásemlék a Lyukó sar (mai magyarsággal a Lyukó úr) mondatot rögzíti
20. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 273. oldalán lévő írásemlék a Ragyog jó Lyukó Ak (mai magyarsággal a Ragyogj jóságos Lyukó pataka!) mondatot rögzíti
21. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 273. oldalán lévő írásemlék a Lyukó sar (mai magyarsággal a Lyukó úr) mondatot rögzíti
22. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 273. oldalán lévő írásemlék a Lyukó sar (mai magyarsággal a Lyukó úr) mondatot rögzíti
23. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 273. oldalán lévő írásemlék a Jóságos nagy Lyukó mondatot rögzíti
24. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 275. oldalán lévő zoomorf ábrázolásról
elolvasható a Ragyog Lyukó magas nagy nagy nagy sar (mai magyarsággal a Ragyogj Lyukó magasságos nagyon nagyon nagy úr) mondat
25. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 275. oldalán két állatábrázolás van, a bal oldalin a Nagyon nagyon nagy Ten sar (mai magyarsággal a Nagyon nagyon nagy Ten úr), a jobb oldalin a Nagyon nagyon nagy jóságos sar (mai magyarsággal a Nagyon nagyon nagy jóságos sar) mondat olvasható
26. ábra. V. D. Kubarev kötetében a 276. oldalán lévő jelvény a Nagyon nagyon nagy Lyukó mondatot rögzíti
27. ábra. A V. D. Kubarev kötetének 276. oldalán lévő turulon a Ragyogj, ragyogj, ragyogj jó szár (mai magyarsággal a Ragyogj, ragyogj, ragyogj jóságos úr) mondat olvasható
28. ábra. V. D. Kubarev kötetében a 279. oldal állatábrázolása a Nagy jó (mai magyarsággal a Nagy folyó) mondatot rögzíti
29. ábra. V. D. Kubarev kötetében a 286. oldal állatábrázolása a Jóma lyuk sar (mai magyarsággal Jóma a lyuk ura) mondatot rögzíti
30. ábra. V. D. Kubarev kötetében a 286. oldal uralkodóábrázolásának fejdíszében a sar "sarok, úr" szójel olvasható
31. ábra. V. D. Kubarev kötetében a 289. oldal állatábrázolása alatt a Ragyogó Khuár (mai magyarsággal: Ragyogó úr) mondat olvasható
Irodalom
V. D. Kubarev: Курганы Уландрыка / Kurgans of Ulandryk, Nauka, 1987.
Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2. füzet
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás
Varga Géza: Szkíta tartalom
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Szarmata tartalom
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése