Szmoniewski B. S. és Stănică A. D. dolgozatában jelent meg az alább bemutatott kőtojás képe és rajza (1. ábra). Az academia.edu-n olvasható mű címe: Kijevtől Perejaszlavecig (Πρεσθλαβίτζα). A kora középkori kőtojás-utánzatok és hímes tojás alakú csörgők a romániai Dobrudzsából.
1. ábra. Kőtojás Tulcea (Tulcsa) múzeumából (Eco-Museum Research Institute), az olvasat: Ten, ragyogó ügy (mai magyarsággal: Isteni, ragyogó folyó)
E cikkükben a szerzők a hímes tojás alakú csörgőkkel, valamint a Dobrudzsában és a közeli Várnában felfedezett tojásutánzatokkal foglalkoznak. Feltételezik, hogy a termékenységi és vegetációs kultuszokkal kapcsolatos mágikus és vallási rituálékban, valamint apotropaikus és gyógyító szertartásokban használták őket. Az uralkodóan a X. századra datált utánzatok egy helyi keresztény-pogány szinkretizmus emlékei lehetnek. A mázas tárgyak nagy valószínűséggel kijevi műhelyekből származtak. Ez utóbbihoz az orosz hercegek által vezetett katonai műveletekben részt vevő emberek, nevezetesen zsoldosok és még valószínűbb, hogy a varangoktól a görögökhöz vezető vízi utakon utazó kereskedők jelenlétével kell összefüggésbe hozni. Ezt az útvonalat a X. század közepétől a XI. század közepéig terjedő időszakban használták ki a legintenzívebben, ami korrelál azon rétegek és sírok kronológiájával, ahol ezeket a mázas tojásokat felfedezték.
Hozzátehetem: a kőtojás jelei a székely rovásírás (pontosabban szójeleket használó előzménye, a magyar hieroglif írás) jeleivel azonosíthatók. Az 1. ábra jobb alsó sarkában látható három jel balról jobbra a székely ten "isten" szójelnek, valamint a "nagy R" (ragyogó) és "ü" (ügy "folyó") betűnek felel meg.
4. ábra. A székely írás "ü" betűje
Az égig érő fát ábrázoló ten szójel a tojás két irányból (fentről és lentről) való olvashatósága érdekében függőlegesen tükrözött (azaz alul is vannak ágai). A kőtojás mindhárom jele szójelként (tehát "R" helyett ragyogó, "ü" helyett ügy "folyó") olvasandó. Így adódik a mai magyarsággal Isteni, ragyogó folyó értelmű olvasat, amely a Tejútra vonatkozik. Karácsonykor ugyanis a Nap a Tejút hasadékában kel s ez a pillanat jelzi a nappalok hosszabbodásának kezdetét, a napisten újjászületését. Ami az ősvallás és a kereszténység számára egyaránt fontos volt a X-XI. században.
A kőből készült tojásokon ugyanaz a hieroglifikus jelhasználat maradt ránk, mint amit a magyar népi hímes tojásokról is ismerünk. E kőtojások alapján Kijevben és Dobrudzsában a X-XI. században még elevenen élt a magyar nyelv- és jelhasználat.
S itt érdemes emlékeztetni rá, hogy Sántha Attila székelyföldi nyelvész szerint a Duna, a Fekete tenger, a Prút és a Dnyeszter folyók által határolt területen volt az a Csiglemező (Csigle = Kilia), ahová a középkori krónikák szerint visszavonult Attila hunjainak maradéka. Ez a kőtojás Sántha Attila felismerésének kézzelfogható igazolása is lehet. E szerint a hunok a X-XI. századig is megmaradhattak a Duna-delta környékén. Sántha Attila Csiglemezőről tartott kolozsvári előadását annak idején vita követte, amelyen a jelen lévő történészek kritikai észrevételeket fogalmaztak meg Sántha Attila állításaival szemben. Mint elhangzott, semmilyen régészeti kutatás nem erősíti meg azt a feltételezést, hogy a Budzsákot valamikor hunok vagy székelyek népesítették volna be. Nos, e kőtojás magyar mondata éppen a hiányolt bizonyítékot pótolja.
Ez a tulcsai kőtojás nem is az első hun írásemlék az Al-Duna vidékéről. Ám a hun leleteket nem szokták hunnak minősíteni, vagy - ha annak is minősül - akkor a lelet népszerűsítése és korrekt leírása marad el. Szergej Botalovtól tudjuk, hogy a régészek a korai hun emlékeket előszeretettel minősítik szarmatának, a késeieket pedig germánnak. Azt, hogy a rajtuk lévő, magyarul elolvasható nyelvemlékeket köreikben nem illik írásemlékként kezelni, felmérhetjük Fehér Bence és az MTA rováskorpuszából is. Tartják magukat a pillanatnyilag még érvényben lévő, ám ennek ellenére hazug nyelvészeti korszakoláshoz, miszerint az ősmagyar kor írás- és nyelvemlék nélküli.
Példa a hun nyelvemlékek figyelmen kívül hagyására a Tulcsa és Kilia közelében, Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun aranyjelvény is (5. és 6. ábra). Ez egy magyar szójelekből álló mondatjel, ám az elolvasására, vagy a tálcán eléjük tett olvasatom figyelembe vételére nem akadt tudós. Ezért azt kell megállapítanunk, hogy az említett kolozsvári vitán a hun nyelvemlékeket nem ismerők próbáltak kialakítani egy tudományos álláspontot. Semmi esélyük nem volt rá és az nem is sikerült nekik.
Ez baljós árnyat vet a kínai-magyar közös rendezésben készülő hun kiállítás rovológiai és nyelvészeti vonatkozásaira. Ha a kiállítók nem érdeklődnek és ennek megfelelően lényegében semmit nem is tudnak majd a hunok jel- és nyelvhasználatáról, akkor ennek tragikus következményei lesznek. A jelentőségük miatt nyilván ki lesznek állítva a hun nyelvemlékek (pl a sarata monteorui aranyból készített mondatjel, 6. ábra). Ám ha a kiállításon a kiállított tárgyak elolvashatóságáról nem tájékoztatják a nagyérdeműt, amire a korábbi félsikerű kiállítások alapján számítani lehet, akkor a rendezők hosszú időkre állítanak vele szégyenoszlopot a tudáshiányuknak és a prekoncepcióiknak.
6. ábra. A Sarata Monteorun előkerült hun fibula a szójelekkel lentről felfele írt Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten nagyúr! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj isteni nagyúr!) mondattal, balra a hun ragyog, ős, ten, szár "úr" és nagy szójelek, jobbra a megfelelő székely "r", ős, ten, "sz" és "n" rovásjelek
Irodalom
Szmoniewski B. S. - Stănică A. D.: Kijevtől Perejaszlavecig (Πρεσθλαβίτζα). A kora középkori kőtojás-utánzatok és mázas tojás alakú csörgők a romániai Dobrudzsából. Sprawozdania Archeologiczne 75/1, 371-403. 2023. (academia.edu)
Megtalálhatták a székelyek őshazáját, a Csigla mezőt (mult-kor.hu)
Varga Géza: Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye
Varga Géza: A Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula a "Ragyogj isteni nagyúr" mondattal
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Félsikerű kiállítások
Varga Géza: Hímes tojások jelei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése