2023. április 12., szerda

Fekete Ildikó hímes tojása az "Egy ragyogó magas ősi zsenge ten köve" mondattal

Fekete Ildikó alcsútdobozi tojásíró hímes tojása ismét a magyar népi jelkészlet igen régi eredetéről győzi meg az olvasóját. Az anaui pecsétnyomóról ismert, legalább 6500 éves zsen ten, mai magyarsággal: zsendülő "feltámadó" (is)ten ligatúrával találkozunk rajta (1/a. ábra). Ez a ligatúra nyilvánvalóan az egykori fontossága miatt szerepel több magyar hímes tojáson is (1/b. és 1/c. ábra).

 


1/a. ábra. Fekete Ildikó hímes tojása a középpontból kiinduló mondatjelekkel (fotógrafika, középen), az ábra bal szélén az egy ragyogó magas ősi zsen ten köve, mai magyarsággal: Egyetlen ragyogó magasságos ősi zsendülő ten köve olvasatú szövegrészlet (lentről felfele), jobbra pedig a hímes tojás szójeleinek megfelelő székely "gy", "r", "m", ős "zs", "nt/tn" (ten)  és rovásjelek



1/b. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása (középen), a tojás ragyogó, zsen, ten és sar "úr" hieroglifái (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "zs", "nt/tn" (ten) és "s" rovásjelek




 1/c. ábra. A zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúra előfordulása egy Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojáson


A hímes tojás szójeleit a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be tankönyvszerűen. A Fekete Ildikó által előállított hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) írásemléken újfent megtaláljuk e kőkorszakból ránk maradt írás több, eddig megismert jellegzetességét:

- Jelei a magyar hieroglif írás szójelei, amelyek a székely írás jeleivel egyeztethetők.

- A jelszerkezet alkotói, az ősvallási célt szolgálva, szemmel láthatóan törekedtek a díszítő, ünnepélyes hatás keltésére (1). 

- A jelszerkezet szimmetrikus és egy felülnézeti világmodellt alkot. Középpontjában az Isten (a lyuk/Lyukó Bél istennév) jelenik meg. A sarkain az égbe vezető út (az égig érő fa) rajza. Ezzel össszhangban áll az erőteljesebb fa csúcsán elolvasható zsen ten szövegrészlet, ami a téli napforduló idején zsendülő "feltámadó, ujjászülető" napistenre utal.

- A központi, erősebb mondatjel esetében a ragyogj és ragyogtál szójelek kétoldalon, az istennel azonos égig érő, Napot szülő fa pedig középen helyezkedik el. Azaz egy istenidéző szertartás kézikönyvének vázlatát látjuk.

- A szójelek képszerűek. Mondatjelei az égig érő fát (az Istennel azonos Tejútat) jelenítik meg. A jelentősebb faábrázolásokon képszerűen felismerhető a Tejút hasadéka, amelyikben karácsonykor a Nap kél. A keresztény templomokban ennek felel meg a mandorla.

- Több mondat olvasható el e hímes tojáson. Sugár irányú mondatjelei vannak, amelyek olvasata a középpontból indul ki.



Mondatjelek



2. ábra. A Lyuk/Lyukó Bél egy ragyogó magas ősi zsen ten köve, mai magyarsággal: Lyuk/Lyukó Bél az egyetlen ragyogó magasságos ősi zsendülő isten köve 



3. ábra. A Lyuk/Lyukó szár ragyogj zsen, ragyogtál mai magyarsággal: Lyuk/Lyukó úr ragyogj, zsendülj ragyogtál olvasatú mondatjel



Jegyzetek

(1) Nem gondoljuk, hogy Fekete Ildikó csupán Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet rovológusának bosszantása céljából alkalmazta volna ezt az elolvasható díszítést a hímes tojáson. Hiszen ők talán nem is hallottak még egymásról. Ez a bosszantó szándék akkor sem tételezhető fel, ha tudjuk, hogy Fehér Bence idézésre méltatlannak minősítette azt a futóbolondot, aki szakmányban olvas el díszítéseket. Ugyanis ez a Fekete Ildikó által alkalmazott díszes írásrendszer igen régi, ami nem tesz lehetővé ilyen értékelést. Mint azt a 4. ábrán bemutatott anaui és kaitag párhuzamokból látjuk, széles körben elterjedt és legalább 6500 éves írásrendszerről van szó. Mivel pedig Fehér Bence csak 1980-ban született, ezért teljes mértékben kizárt, hogy az ő lelki nyugalmának a megzavarása érdekében alakították volna ki ezt a kétségtelenül díszes írásunkat.

Az sem valószínű, ám ezt a lehetőséget már nehezebb kizárni, hogy Fekete Ildikó a Gyöngy disznók elé teszthez kívánt anyagot biztosítani. Ez a teszt az íráselmélet alapfogalmaival hadilábon álló szakértők csoportjának összeállítására szolgál. 




4. ábra. A zsen ten ligatúra legkorábbi előfordulása a Kr. e. 4500 tájáról való anaui pecsétnyomóról ismert, az ábra jobb felső sarkában egy kaitag szőnyeg hasonló ligatúrája látható

 

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei

Varga Géza: A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a "Ragyogj zsendülő ten úr" mondattal


Haiman Éva: Sikeresen azonosították az Árpád-háziak dns-ét, Magyar Idők, interjú Kásler Miklóssal, 2018. február 21. 

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?)Erdélyi Múzeum - 58. kötet, 1996. 1-2.füzet 

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1996.

Varga Géza: Hímes tojások jelei

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: Az akadémikus tudomány átadta a terepet, nem képes a székely írás eredeztetésére

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal


Varga Géza: A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojása a "Ragyogj zsendülő ten úr" mondattal

Varga Géza: Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: Bronzba rajzolt "Lyukó nagyúr földje" mondat egy 3000 éves hajdúböszörményi tálon

Varga Géza: Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei


Varga Géza: rakamazi honfoglalás kori turul a "Jóságos úristen" mondattal

Varga Géza: A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei

Varga Géza: Fehér Bence és az akadémikus rovológia tanulékonysága

Varga Géza: Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése