Az 1. ábrán látható okányi rühzsírtartó képét Makoldi Sándor közli A világ képe alföldi pásztor-szarukon című munkájában. A tárgyat jelenleg a Néprajzi Múzeumban őrzik. Autentikus díszítése több évezredes ábrázolási hagyomány, az Istennel azonos égig érő fa vagy világoszlop elolvasható magyar népi megvalósítása.
1/a. ábra. Az okányi rühzsírtartó az oroszlánok között álló, az Istennel azonos égig érő fa tulipánhoz hasonló jelképével, alsó részén a tulipán alakú Isten hieroglifával
A szokásos ókori világfa-ábrázolásokhoz egy időben csatlakozott a két oldalon lévő állatok szimmetrikus rajza, amit esetünkben a két oroszlán képvisel. E képbe tartozik a magyar címer is valamiképpen, mert annak hármas halma és kettős keresztje szintén az Istennel azonos világoszlop egyfajta (Egy országa alakban elolvasható) megidézése. Az okányi rühzsírtartó központi tengely-ábrázolásának alján egy növényi mintát látunk, amelynek a teteje liliom, vagy inkább tulipán alakú és szabályosan Isten alakban elolvasható. Ez az égig érő fa szokásos jelképe. Ennek az egyik legszebb és legtanulságosabb (Egy Isten olvasatú) párhuzamát az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáiban látjuk (2. ábra). Több hasonló példával együtt kétségtelen bizonyítékát képezi ez annak, hogy a magyar népművészet jelkészlete a gyökerét tekintve rokon, vagy azonos a székely írás jelkészletével. Éppen ez teszi alkalmassá ezt a hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) jelkincset a magyar identitás azonosítására.
Makoldi Sándor hagyatékát a lakitelki Nemzeti Művelődési Intézet őrzi.
2. ábra. Az énlakai bilingvis sarkaiban szójelekkel, az ismert rovásfeliratban pedig betűzve szerepel az Egy (az) Isten mondat, a sarkokban látható szójeles megoldás az okányi rühzsírtartón lévővel azonos
Az elmúlt évezredekből fennmaradt szkíta, hun, avar stb. régészeti leleteken és néprajzi emlékeken ismételten előfordul az Isten szó, amit a magyarságon és rokonain kívül más népek nem nagyon használtak. A magyar őstörténet-kutatás előtt pillanatnyilag a legfontosabb feladat a genetikusok által testileg rokonnak jelzett sztyeppi és Kárpát-medencei népek nyelvi identitásának azonosítása lenne. Erre kitűnő lehetőséget kínál a hieroflifikus nyelvemlékek sora. Régészeti leletek százai, vagy ezrei várnak feldolgozásra a múzeumok polcain. Szükség lenne olyan intézményes kutatás beindítására, amely az e téren mutatkozó érthetetlen elmaradásunkat segítene bepótolni.
3. ábra. Szarvasi aranyozott ezüstjelvény az Isten szóösszetétellel (középen), az összetétel ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a hieroglifák 1400-as évekből származó alakja a székely írás nikolsburgi ábécéjében (jobbra)
3. ábra. Amur menti sziklarajz Isten hieroglifával (Kr. e. 4000 tájáról, balra), acoma indián Isten mondatjel (középen) és a kenderesi megfelelőjük (jobbra)
3. ábra. Amur menti sziklarajz Isten hieroglifával (Kr. e. 4000 tájáról, balra), acoma indián Isten mondatjel (középen) és a kenderesi megfelelőjük (jobbra)
Irodalom
Berze Nagy János: Égigérő fa - Magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1957.
Makoldi Sándor: A világ képe alföldi pásztor-szarukon
Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról
Varga Géza: A Ten hieroglifa
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése