Az 1. ábrán látható szép hímes tojást a zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban fényképeztem a tulajdonos, Dr. Nienhaus Rózsa engedélyével, amiért itt is köszönetet mondok. A tojás elolvasható díszítése a magyar hieroglif írás ősvallási jelentőségű szójeleiből áll. Ezekből alakult ki a székely írás betűkészlete és maradt ránk néhány szójele, például a nikolsburgi ábécé "nt/tn" (ten "isten") hieroglifája is. Ez a jelünk ugyanúgy az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja, mint a zengővárkonyi hímes tojás is. Ezt a ten szójelünket több népi hieroglifikus szövegünkben is megtaláljuk, például az énlakai Egy Isten mondatjelben is (1). Előfordul Árpád kori templomokban és egy hasonló korú bronzkereszt Krisztusának arcára írt Egy ten "Egy isten" mondatjelben is (4. ábra).
1/a. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum hímes tojásán a Lyukó ten ragyogó földje mondat olvasható (középen), balra a hímes tojás Lyukó, ten, ragyogó és föld hieroglifái, jobbra pedig a nekik megfelelő székely "ly", ten, "r" és "f" rovásjelek láthatók
1/b. ábra. A Gizella-kincs avar eredetá turlos fibulájának Ragyogó, nagy ország olvasatú részlete, a hieroglifikus szövegekben gyakori az ország, vagy a Föld dícsérete s ennek során a ragyogó szójel alkalmazása
Jegyzet
E tulipánszerű énlakai mondatjelünk rajzát és fényképét már régen közölte és időnként újra közli az akadémikus "tudomány" is, ám a szójeles olvasat értékelésétől gondosan elzárkózik (talán mert a szójeleink létének elismerése cáfolná a sémi kultúrprioritást?).
2. ábra. Az énlakai bilingvis (kétféle írással írt azonos tartalmú szöveg) olvasata: Egy (az) Isten, ennek a megértése, a szójeleink létének elismerése meghaladja az akadémikus "tudomány" legjobbnak elismert kutatóinak (Vásáry Istvánnak, Sándor Klárának és Benkő Eleknek) a szakmai és etikai lehetőségeit
Legutóbb az MTA rováskorpuszában jelent meg a fényképe az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta sarkaiban. Ám annak megemlítésétől óvakodtak a szerzők, hogy e sarokjelkép elolvasható. Nem tájékoztattak arról sem (pedig egy korpusznak ez lenne az elsőrangú kötelessége), hogy az egyre inkább közismertté váló olvasatát többször közöltem, valamint nyomomban további szerzők is közreadták már (például Varga Csaba). Az ötvösök ismételten felhasználták ékszereik készítéséhez, házépítők pedig vakolatdíszként hasznosítják. Mindannyian ismerik az olvasatát és büszkék a magyar őskultúra hieroglifikus szójelére. Csak a "tudományos konszenzus" leltárába nem kerülhetett bele, mert szerzőit gúzsba kötötte a finnugrista pártfegyelem és a hazug prekoncepciók védelmében kialakított módszertani előírások sora. Ilyen parasztvakítás az is, amit legutóbb Vásáry István adott elő, hogy tudományos vitát csak tudományos fórumokon lehet folytatni - holott nincs ilyen előírás a tudományos módszertanokban. Ezt a vélt követelményt csak az előző átkosok nyelvészeti, őstörténeti és rovológiai hazugságainak védelmében állították fel. Nem több a könyvkiadás monopóliumának eltörlésén kesergő ábrándnál, meg a magyar- és tudományellenes cenzúránál.
3. ábra. A magyar értelmiség már ismeri és büszkén vállalja ékszerein, vagy épületei homlokzatán a hieroglifikus írásunkat, már csak az akadémikus áltudománynak kellene felnőnie a feladatához
4. ábra. Árpád kori bronzkereszt, Krisztus arcán az Egy ten "Egy isten" mondatjellel, valamint az énlakai, hun, somogyvári és vizsolyi párhuzamok, mindegyikben szerepel a ten jel, amit a zengővárkonyi hímes tojáson is megtalálunk
Irodalom
Vásáry István: Benkő Elek, Sándor Klára: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, Budapest, 2021.
Varga Géza
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése