2022. április 19., kedd

A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasata

A tiszabezdédi tarsolylemez jeleivel (1. ábra) többször foglalkoztam már és mindig azt találtam, hogy sokkal több jel van rajta, mint azt érteni vélem. Ezért aztán valahányszor - újabb tapasztalatokkal felvérteződve - a kezembe vettem a képét, mindig más, teljesebb olvasatot találtam. Az újabb értelmezések nem tagadták, csupán kiegészítették a régieket. Most azért vettem kézbe újra a tiszabezdédi tarsolylemez rajzát, mert kiállították a székesfehérvári Királyok és Szentek – Az Árpádok kora kiállításon. Mivel azt nem említették, hogy a tarsolylemezen elolvasható hieroglifikus szöveg van, pótolnom kell a hiányt. Még a központban lévő keresztet sem hozták szóba, pedig azt általában meg szokták említeni azok, akik a tarsolylemezt tárgyalják. Más kérdés, hogy mindig félremagyarázzák: a honfoglalók keresztény kapcsolatának jeleként értékelik, pedig nem az. A kereszténység is készen, istenjelképként vette át az egyenlő szárú keresztet a pogány vallásokból (az Amerikát meghódító konkvisztádorok megdöbbenve figyeltek fel az indián templomokban az imádat tárgyaként szolgáló keresztekre). Az egyenlő szárú kereszt a székely írásban is istenjelkép, Dana isten jelképe, amiből a "d" rovásbetűnk keletkezett. A hasonló alakú rovásjelünk azonban sohasem jutott az eszükbe a szakképzetteknek, egyrészt, mert nem ismerik a rovásjeleinket, másrészt, mert azzal kiírták volna magukat a rovásírást gyűlölő szakmából. Így járt a tarsolylemez keresztje, amiről pedig legalább elhiszik, hogy jel. Azt azonban végképp nem várhatjuk el ezektől az ELTÉ-n és a többi ellenségképzőn nevelt "szakképzettől", hogy a többi rovásjelünket is észrevegyék a tarsolylemezen. Pedig van még rajta néhány. Ezek a szójelek egyre inkább mondatba, vagy mondatokba szervezhetők, egyre több képet és mondanivalót közölnek velünk a maguk időtlen idők előtti, elolvasható képeket alkotó módján.



1/a. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez (középen) és az égigérő fát jelképező, Dana ős nagy sar a zsenge (mai magyarsággal: Dana ős nagyúr a zsenge) olvasatú mondatjele (balra), valamint az elemi hieroglifáknak megfelelő székely "d", ős, "sz", "n", "s" és "zs" rovásjelek (jobbra, fentről lefele)



1/b. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez


A tiszabezdédi tarsolylemez azt a pillanatot ábrázolja, amikor a napisten feltámad, amikor a Tejút hasadékában karácsonykor diadalmasan újjászületik. Erre utal a zsenge szó is. A kép alapján nyilvánvaló, hogy a kereszt egy fa (az égig érő fa, azaz a Tejút) hasadékában jelenik meg. Ha a szakképzettek ismernék a magyar mitológiát és jelkészletet, meg a karácsonyi napjárást, akkor ebből tudniuk kellene, hogy a pogány napisten újjászületésének ünnepéről van szó. E helyett kereszténységet emlegetnek, mert arról már hallottak harangozni.



2. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemezen két esetben is előforduló Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) mondatjel


A tarsolylemez hieroglifikus szövege azt is elmondja nekünk, hogy a székely írás előzménye egy hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) írás volt s hogy a honfoglalók magyarul beszéltek. Az még csak érthető, hogy a "szakma" finnugrista szekértábora az örihariba, a jelzőosztogatásba, meg a tömeges munkamegtagadásba menekül. Ezektől a finnugristáktól becsületes és szakszerű megoldás aligha várható. Azonban a másik tábor is jobbára csak a genetikai eredményekre épít, holott - ők is tudják - a gének nem rögzítik sem a nyelvet, sem az identitást. Pedig mindkét oldal megnyugodhatna abban, hogy Árpád népe magyarul beszélt, ha el tudnák olvasni a honfoglalók által hátrahagyott hieroglifikus nyelvemlékeket. Ám - a jelek szerint - ez az írni-olvasni tudás, ezzel a hieroglifikus írással, egyelőre túl nagy kívánság. Még az évszázados várakozásokat beteljesítő kiállítás sem volt elegendő ok arra, hogy a rendezők szorosabbra kössék a gatyamadzagot és rendezzék a rovológiai adósságukat.   


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írásÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Honfoglaló tartalom


Varga Géza








Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s azután jobbra kell kanyarodnia ...


4 megjegyzés:

  1. Tisztelt DR. VITÁLYOS ESZTER Miniszterhelyettes asszony, L Simon László főigazgató úr további címzettek! 

    A kiállított tarsolylemezek némelyike elolvasható hieroglifikus szöveget hordoz. Kérem és javaslom, hogy ezekről is ejtsenek szót a múzeumok éjszakája alkalmával 2022-ben rendezett kiállításon! Ha segítségre van szükségük, örömmel állok a rendelkezésükre!
    Üdvözlettel és sok sikert kívánva: Varga Géza írástörténész
    06(20)534-2780A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasatahttps://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2022/04/a-tiszabezdedi-honfoglalas-kori.html

    A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondatahttps://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/07/a-ii-karosi-temeto-29-es-sirjabol.html

    Magyar hieroglif írás (a kötetből a MNM könyvtárának is ajándékoztam egy példányt)https://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/255-magyar-hieroglif-iras

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A címzettek "természetesen" úgy tettek, mintha nem is szóltam volna. Sőt - s ez is egyfajta elismerés - a múzeum honlapján addig létező email-címek eltűntek a munkatársak neve mellől. Ez a tények előli indokolatlan elzárkózás kétségtelenül összefügg ama ténnyel, hogy a múzeum élén gyorsan változik a vezetés. Ha nem tudnak jobbat ...

      Törlés
  2. Nyers Csaba Károly tarsolylemez műhelyének alkotásairól van e tudomásod Géza Úram?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És neked van-e tudomásod arról, hogy egy levélnek lehet megszólítása és aláírása is, kedves Névtelen Uram? Egyébként Nyers Csabát és a tarsolylemezeit vagy harminc-negyven éve ismerem. Egy szép fém-munkája ma is nappalim falán van. Üdvözöl: VG

      Törlés