The Avarian beltend-fitting from Mestec Kralové with the symmetric sentence "Lyuko the Glorious Lord”
Nada Profantova tollából jelent meg egy közép-csehországi kincslelet darabjainak leírását és rajzát tartalmazó cikk Bronzefunde des 7. Jahrhunderts aus Méstec Králové (Bez. Nymburk, Böhmen) magyarul: 7. századi bronzleletek Méstec Králové-ból (Nymburk járás, Csehország) cím alatt. A leletek közül kettőn vannak elolvasható jelek, a magyar hieroglif írás szójelei. A sasfejes töredékről korábban már írtam. E cikkben a kincs másik darabjáról, a jeleket hordozó szíjvégről szólok (1. ábra).
1. ábra. A Mestec Kralové-i kincslelet avar szíjvégén a szójelekkel írt szimmetrikus Nagyon nagy Lyukó szár (mai magyarsággal a Nagyon nagy Lyukó úr) mondat olvasható
A szíjvég alakja jellegzetes. A vízszintes alap fölé boruló ív, amelyet középen alátámaszt egy függőleges vonal, első pillantásra elárulja, hogy egy szembőlnézeti világmodellel találkoztunk. Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik példája ez. (1)
A rajz elolvasható szójelekből áll. Az égbolt ívét két nagy szójel alkotja (2). Középen egy Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) olvasatú ligatúra jelképezi az eget középen alátámasztó, Istennel azonos égig érő fát (Tejutat). Ez a ligatúra a hun üstökön is rendszeresen előfordul (2. és 3. ábra). A Mestec Kralové-i avar szíjvég szimmetrikus jelmontázsának teljes olvasata: Nagyon nagy Lyukó szár (mai magyarsággal: Nagyon nagy Lyukó úr).
2. ábra. A rádpusztai (kaposvölgyi) hun üstön ez a Lyukó szár "Lyukó úr" mondatjel szerepel "lefelé lógó" helyzetben (középen), a rádpusztai szár és Lyukó hieroglifák (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "sz" és "ly" rovásbetűk (jobbra)
3. ábra. A kaposvölgyi hun üstön (Vágó Ádám fényképe) a Lyukó szár "Lyukó úr" ligatúra az isteni nézőpontnak megfelelve az ég felől nézve olvasható, azaz a földi ember számára "fejjel lefele lóg"
A rádpusztai (kaposvölgyi) hun üst fülén olvasható Nagy szár "nagyúr" ligatúra már az emberi nézőpontnak felel meg (4. ábra). Az üstön olvasható soroknak ez a kettős, bustrofedonra emlékeztető irányultsága jellegzetes keleti eljárás a Kr. előtti évezredekből (a Trialeti kultúrából és Kínából).
4. ábra. A kaposvölgyi (rádpusztai) hun üst Nagy szár "nagyúr" olvasatú ligatúrája a talpán áll és fentről lefelé olvasandó (fent a nagy, alatta a szár "úr" hieroglifa)
A zamárdi avar szíjvégen a nagyon nagy szövegrészlet elhelyezése hasonló a Mestec Kralové-i szíjvégen alkalmazotthoz (7. ábra).
Jegyzet
(1) A világmodellekről lásd A magyarság jelképei, az ábrázolási konvenciókról pedig a Magyar hieroglif írás c. kötetet!
(2) Az égbolt íve a hun és avar hieroglifikus szövegekben gyakran azonos a nagy hieroglifával, amely kezdetben vízszintes állású volt (4. és 5. ábra) s csak később - a rovástechnológia hatására - változott függőlegessé (1. és 7. ábra). Ez a csehországi avar írásemlék már két függőleges nagy hieroglifát tartalmaz (1. ábra). Vélük szemben a kaposvölgyi hun üstön (3. és 4. ábra), a kercsi hun ékszeren (5. ábra) és a kölkedi avar bogláron (6. ábra) még a vízszintes változatot látjuk.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999.
Varga Géza: Olvasható avar turulok Közép-Csehországból
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése