Nada Profantova tollából jelent meg egy közép-csehországi kincslelet darabjainak leírását és rajzát tartalmazó cikk Bronzefunde des 7. Jahrhunderts aus Méstec Králové (Bez. Nymburk, Böhmen) magyarul: 7. századi bronzleletek Méstec Králové-ból (Nymburk járás, Csehország) cím alatt. (1) A leletek közül kettőn vannak elolvasható jelek. E cikkben ezek egyikéről, a sasfejes töredékről olvasom el a magyar hieroglif írással írt szójeleket (1. ábra).
1/a. ábra. Mestec Kralové (Közép-Csehország) VII. századi turulos töredék a Ragyogj Khuár és a Nagyságos Lyukó mondatokkal (középen), az avar ragyogó, Khuár, nagy és Lyukó hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "k", "n" és "ly" rovásbetűk (jobbra)
1/b. ábra. Mestec Kralové (Közép-Csehország) VII. századi turulos töredék a Ragyogj Khuár és a Nagyságos Lyukó mondatokkal
A Méstec Králové melletti erdőben felfedezett kincs legérdekesebb darabja egy sárgaréz töredék sasfejekkel (három részben) és egy szíjvég. Mindkét tárgy jeleket hordoz és a VII. században készült. Hozzájuk hasonló darabok előfordulnak Kelet-Európában, a Közép-Dnyeper régióban, a Kárpát-medencében, valamint a Krím-félszigeten is. Egy osztrogótnak minősített madárfejes párhuzamot és hieroglifikus jeleinek olvasatát korábban már bemutattam egy cikkemben (4. ábra). Nymburk vidékéről ismertek az avar és bizánci szférából származó VII. és VIII századi tárgyak.
Ez a csehországi turulos töredék azért érdekes a számunkra, mert az osztrogótnak becézett példányhoz hasonlóan ezen is olvasható jelek vannak. Mivel ezek a magyar szójelek magyarul szólalnak meg és magyar mondatot alkotnak, nem kérdéses, hogy a tárgyak nem a bizánci, germán, vagy szláv, hanem az avar kultúrkörbe sorolandók.
2/a. ábra. Ragyogj Khuár alakban is olvasható szimmetrikus mondat (egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata, tehát egy amulett varázsszövege) a Mestec Kralové-i kincslelet turulos töredékéről
A 2, ábrán egy szimmetrikus szöveg olvasható Ragyogj Khuár! vagy inkább Ragyogj! Khuár. Ragyogtál! alakban. Itt Khuár "úr" a kaukázusi hunok istene, akinek a neve a forrásokban ránk maradt. Hasonló szimmetrikus mondatokat a szkíták és a hunok is alkalmaztak a mondanivaló tökéletességének és megfellebbezhetetlenségének alátámasztása érdekében. E jelhármas szerkezete (mivel első és utolsó tagja a ragyog hieroglifa, közepén pedig az isten neve szerepel), egyeztethető az istenidéző szertartások szövegkönyvének ismert szerkezetével. Ilyen istenidéző szertartási szövegkönyvet az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona Krisztus zománcán is találunk (2/b. ábra). A két szövegkönyv nem teljesen azonos, de a közös kulturális háttér kétségtelen. Érdekes párhuzam, hogy a széleken lévő ragyogó szójelek dőlése pontosan megegyezik a két előfordulásban. A jobb szélen jobbra, a bal szélen balra dőlnek. Ez azért érdekes, mert éppen ez a ragyogó szójel (a székely írás "kis r" betűjének előképe) igen sokféle állású szokott lenni: a vízszintestől a különböző ferdeségűeken át a függőlegesig terjed.
3. ábra. A Nagyságos Lyukó olvasatú mondat a Mestec Kralové-i kincslelet turulos töredékéről
Honnan tudjuk, hogy ezek a madarak azonosak a turullal? Ezt a kérdést már Bálint Csanád is feltette más madarak kapcsán a nagyszentmiklósi kincsről írt kötetében. A kérdésére én válaszoltam s e szerint a turul a rajta és mellette szereplő székelyazonos jelekről (magyar hieroglifákról, azaz szent szójelekről) ismerhető fel. A "szent madárhoz szent jelek illenek" elv alapján itt nem közönséges, hanem isteni madárral, a hun-magyar mitológia szereplőjével állunk szemben. Lyukó a szkíták, hunok és avarok Tejúttal azonos istenének egyik neve. Ez a Lyukó név az istent az élet és a gazdagság forrásának mondja.
4. ábra. Osztrogóttá átminősített avarhun turulok a Lyukó nagy ügy (mai magyarsággal: Lyukó a nagy folyó) mondattal (középen), a lelet Lyukó, nagy és ügy "folyó" hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "n" és "ü" rovásbetűk (jobbra)
Jegyzet
(1) A tanulmánykötet Szőke Béla Miklósnak, a zalavári ásatások vezető régészének születésnapjára jelent meg. Sajnos, a zalavári ásatások közhírré tett eredményei nem segítik a valóság megismerését, mert - Bakay Kornéllal szólván - Zalavár sohasem volt Mosaburg. A most ismertetett közép-csehországi írásemlékek azonban hasznosak, mert alkalmasak arra, hogy - bizonyítván a magyarul beszélő avarok gazdasági-kulturális jelentőségét - valamelyest ellensúlyozzák a politikai prekoncepciók szolgálatában született téveszmékkel a köztudatban okozott károkat.
Irodalom
Nada Profantova: Bronzefunde des 7. Jahrhunderts aus Méstec Králové (Bez. Nymburk, Böhmen) magyarul: 7. századi bronzleletek Méstec Králové-ból (Nymburk járás, Csehország), CASTELLUM, CIVITAS, URBS "KÖZPONTOK ÉS ELITEK A KORAI KÖZÉPKORI KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN, kiadta a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Régészeti Intézete, Budapest, Lipcse, Keszthely, Rahden/Westf. 2015.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése