Egy párthus teveábrázolás jeleit mutatom be és olvasom el ebben a cikkben, jeleként annak, hogy a régészeti tárgyakon jelek sora hordoz rövid elolvasható üzeneteket, amelyek felhasználhatók a nyelv és az identitás azonosítására. Az alább látható tevén a magyar hieroglif írás jeleit látjuk, amelyek a magyar nyelv szavait rögzítik. A lelet értékeléséhez tudni kell, hogy a tevét feltehetően a bronzkori BMAC kultúrában háziasították, ahol a magyar hieroglif írásjelei is használatban voltak s ahol az Árpád ház genomja is kialakult.
A párthus tevének (a középső nyílás dombjával együtt) három púpja van, ami a púpok jelszerűségére utal, mert a természetben a tevének legfeljebb két púpja van. A három púp (hármas halom) az ország szójele, amely ma is szerepel a magyar államcímerben. A hármas halmot használták a hunok és az avarok is. A Párthus Birodalmat megalapító Arszak "ország, uraság" nevében éppen ez a párthus szó maradt ránk. A sumér írásban a hármas halom a kur/hur "ország, hegy" szójele. Mivel ez a gyök nem csak a sumér kur/hur, a párthus Arszak, hanem a magyar orom, ország szóban is felismerhető, amint a jelforma is megtalálható mindhárom nép jelkészletében, ezért joggal gondoljuk, hogy ez egy nemzetközi jelszótár ismert szójele volt és maradt hasonló jelformával és hangalakkal.
Feltűnően szabályos kör alakú a teve szeme is, ami szintén jelszerűségre utal s ami miatt ezt - a hasonló sztyeppi jelhasználat alapján - a lyuk, Lyukó szójeleként értékelhetjük. E két jel együtt Lyukó országa alakban olvasható el.
A mondat - a sar "úr" hieroglifával kiegészítve - megismétlődik a teve nyeregtakaróján, ahol így a Lyukó ország sar (mai magyarsággal a Lyukó az ország ura) hieroglifikus mondatot olvashatjuk (1. ábra).
4. ábra. A párthus teve elemi hieroglifái a magyar párhuzamaikkal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése