Régi kérdés, hogy a volgai bolgárok (akiket hun-ogur és magyar csoportokból kialakultnak gondolnak) vajh milyen nyelven, vagy nyelveken beszéltek. A bolgár népnevet "keverék" értelműnek tartják és feltételezik, hogy a volgai bolgárok legalább két nyelvet: óbolgár "bolgártörök" és magyar nyelvet használtak. A feltételezett óbolgár "bolgártörök" nyelvnek azonban lényegében nincsenek nyelvemlékei, azaz a létezése inkább csak feltételezett. Eközben egyre elfogadottabb lesz, hogy a magyar hagyománynak van igaza és a hunok nem törökül, hanem magyarul beszéltek. A legjobbkor jött Szentpéteri József felfedezése, aki rovásjeleket talált a Kovrat bolgár kánnak tulajdonított poltavai (újabban mala perescsepinoi) kincslelet ezüstedényein (1. ábra). Ezek elolvasása segíthet helyére tenni a nyelv kérdését.
A Mala Perescsepino-i leleteket korai kazár leletnek gondolják (Türk, 8. oldal). Amihez hozzátehetjük, hogy Sebeos örmény történetíró 661. körül a kazárokat eftalitának (tetal), azaz heftalita hunnak nevezi. A hunok magyarul beszéltek és használták a székely írás előzményét. Közülük vándoroltak nyugatra a szabírok és az avarok is, a magyar nép ősei. A mohamedán szerzők szerint az igazi kazárok (ami alatt nyilván a Kazáriát megalapító korai kazárokat kell értenünk) nyelve nem hasonlít sem a türkök, sem az irániak nyelvére és semmilyen más nyelvre sem. Ezzel a képpel összhangban vannak a Mala Perescsepino-i edények magyarul elolvasható feliratai.
Az Avar Birodalom meggyengülésekor, 635-ben alapította meg Kovrat az onogurok pontuszi birodalmát, amelynek részét képezték a sztyeppén maradt szabírok (Csaba királyfi kisebbik fiának népe) is. Kovrat országát Onoguriának is nevezték és az onogurt szeretik a török nyelvekből tíz ogurnak magyarázni, miközben a magyar nyelvből is kitűnően értelmezhető. (1)
Kovrat 660 táján bekövetkezett halála után a fiai különváltak és közülük a szabír csoportot vezető Kuber a Kárpát-medencébe vonult. Kuber volt az egyik szabír uralkodó, akiknek az alakjából a magyar népi emlékezet Csaba királyfi emlékét megformálta.
Kovrat lehetséges sírját 1912-ben találták meg Poltava mellett. Joachim Werner a leletegyüttes egyik pecsétgyűrűjének a feliratából Werner Seibt segítségével (ΧΟΒΡΑΤΟΥ vagy ΧΡΟΒΑΤΟΥ formában) Kovrat nevét olvasta ki. Van, aki ezt vitatja és a kincset korai kazár hagyatéknak tartja, mert a pecsétgyűrűk feliratai más megoldási lehetőséget is tartalmazhatnak. A kincslelet korát egységesen a VII. század második felére keltezik.
A poltavai ezüstedények jelei
Szentpéteri József említi az Ermitázsban őrzött poltavai (mala perescsepinoi) kincs ezüstedényein általa felfedezett írásemlékek iránti érdektelenséget: "utólag tapasztaltam csupán, hogy az 1985-ben közzétett konferenciakötetben már úgy szerepelt a cikkem, hogy az illusztrációk végéről (bizonyára „helyhiány miatt”) épp az írásjelekre vonatkozó felfedezésemet alátámasztó rajz kimaradt. Summa summarum: egyetlen kivétellel, azóta sem találkoztam a szakirodalomban olyan kutatóval, aki megemlítette volna ezt az érdekes jelcsoportot, pedig magával a kinccsel 1912 óta már könyvtárnyi adatközlés, tanulmánykötet és monográfia foglalkozott – így lényegében ez az apró, de érdekes tény mindmáig ismeretlen maradt a szaktudomány előtt. Egyedül B. Marsak volt az, aki a perescsepinói kincsről 1997-ben oroszul, majd ennek bolgár fordításában a 2006-ban Szófiában megjelent tanulmánykötetben egyetlen mondattal – a Kárpát-medencei avar kelyheken megfigyelhető jelek analógiájának idézésével –, ha csak áttételesen is, de utalt a két évtizeddel korábban még pályakezdő fiatal (ráadásul külföldi) archeológus megfigyelésére, pontosabban a Novoszibirszkben hiányosan megjelent cikknek a jeleket említő, de ezt a megfigyelést bizonyítani szándékozó, rajz nélküli szövegére."
A jelek iránt megmutatkozó érdeklődéshiánynak megfelelően a poltavai (perescsepinai) kincs ezüstedényeinek írásemlékeit eddig senkinek sem sikerült elolvasnia. Szentpéteri József ennyit ír róla összegzésképpen: "Hogy végül is mit jelenthettek egykor ezek a jelek, csupán találgatásokra szorítkozhatunk". (2)
Érthető az akadémikus tudomány hallgatása, hiszen az írástörténeti prekoncepcióknak megfelelő betűző (egy hangot jelölő betűket feltételező) módszerrel eleve reménytelennek látszhatott az elolvasás megkísérlése is. Ugyan mit is jelenthet az edények fenekén a magányos, egyetlen hangot jelölő betű? Időközben azonban nyilvánvalóvá lett, hogy a székely írásjelek eredetileg szójelekként szolgáltak (Varga/2017). Ez bíztató perspektívát nyitott, mert már egyetlen szójel is az értelmes olvasat lehetőségét kínálja, nem is beszélve a 2-3 szójelből alkotott ligatúrákról. Számunkra különösen érdekesek e rövid szövegek, mert könnyen azonosítható magyar szójelekből állnak (2. ábra).
A poltavai ezüstedényeken egyedi jelek, valamint ligatúrák találhatók (2. ábra), amelyeket sorszámoztam (csak a 4-es edényen sorakozik több jel egymás után). Az edények esetében meghagytam a Szentpéteri József által adott sorszámokat 1-től 8-ig, ám a jeleket az edényeken belül egy második számjeggyel is elláttam.
2. ábra. A poltavai (mala perescsepinoi) ezüstedényeken Szentpéteri József által felfedezett jelek (a számok első számjegye az edényt azonosítja), mindegyik poltavai jel azonos a sar "úr" szójellel (a székely írás "zászlós s" betűjének ősével), vagy egy sar "úr" szójelet tartalmazó ligatúrával
Összegzés
A Szentpéteri József által a poltavai (mala perescsepinoi) ezüstedényeken megfigyelt rövid szövegek segítenek megérteni Kovrat országának nyelvi-kulturális viszonyait. Az ezüstedények elemi jelei a székely írásjelek felmenői közé tartoznak. Itt azonban nem betűkkel, hanem magyar szavakat rögzítő szójelekkel találkozunk, ezért az írásrendszernek ezt a változatát célszerűbb magyar hieroglif írásként azonosítani. A szójelekből alkotott ligatúrák képzési elve is ismerős a székely írás gyakorlatából. Az elolvasott szövegek magyarul szólalnak meg. Kovrat a heftalita hunok által használt magyar nyelven igazgathatta a népét. A népesség jó része, például a Csaba királyfival azonosítható Kuber által vezetett szabírok magyar anyanyelvűek lehettek.
Jegyzetek
(1) Az on megfelel a negyven, ötven, hatvan stb. szavaink végén lévő, szintén "tíz" jelentésű szavunknak (Varga Csaba A számjelek és a számírás története c. könyvéből tudjuk, hogy az egykor tizet jelentő vonás szavunk maradéka). Az ogur pedig Óg úr ősapánk magyarul ma is érthető neve. Óg Heraklésznek (her Ak-nak), a szkíták ősapjának magyar neve, akinek saját jele van a magyar hieroglif írásban, abból származik a székely írás "o/ó" betűje. Az Óg úrtól származó népeket nevezték ogur népeknek. Nem véletlen, hogy a magyarul beszélő hunokat tekintik oguroknak, amint az sem, hogy a mai napig minket magyarokat neveznek meg ezzel az onogur névvel, illetve a név venger, hungarian stb. változataival. A magyar népnév (Muagerisz szabír királyfi neve alapján) eredetileg szintén tartalmazza az ager névelemet, ami az ogur változata.
(2) Hozzátehetem: pedig némi joggal számítanánk többre a puszta találgatásnál, hiszen vannak tudományos intézetek, amelyeknek a múlt, közte a rovológiai múlt kutatása lenne a feladata.
(3) Ez egy Zaránd vármegyei kihalt nemes család, melyből Sárlaky István és Antal 1561-ben Sárlak nevű helységben voltak birtokosok.
Rokon elnevezés a kazár Sarkel, amely a magyar Sárhelynek felelhet meg.
(4) A székely "a" rovásbetű a világoszlop meg a szeméremháromszög jeléből alkotott összetétel és az égi folyóra, azaz a Tejútra utal. Lásd erről a Magyar hieroglif írás 107. oldalán olvasható Anya fejezetet!
Irodalom
Szentpéteri József: Ifjúkori feljegyzések az Ermitázs egy különleges kiállítási vitrinjéről. Mala Perescsepino, 1912 - az úgynevezett "poltavai kincs" tulajdonjelei, Hadak útján XXIV. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom, 2014. november 4–6. 1. kötet, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok 3.1, főszerkesztó Türk Attila
Türk Attila Antal: A Magyar őstörténet és a szaltovói régészeti kultúrkör, doktori értekezés, témavezetők: Dr. Bálint Csanád, DSc., akadémikus (MTA Régészeti Intézete), Геннадий E. Афанасьев, д.и.н. (ИА РАН Москва), Szeged, 2011. (8. oldal)
Varga Csaba: A számjelek és a számírás története, Fríg Kiadó, Budapest, 2012.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: Honfoglaló tartalom
Varga Géza: A Mala Perescsepinói kincs magyar szójelei
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Az őrségi szállás gazdája szilveszterkor sem táncol az asztal tetején
Video a szállásról és környezetéről
Cserépmadár szállás (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) egy hangulatos őrségi szállás
Csinyálóház (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy) különleges szépségű őrségi szállás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése