2020. november 14., szombat

A Cusco-i inka Naptemplom főoltárának magyar-azonos jelei

A Naptemplom főoltára


Császár István hívta fel a figyelmemet a Cusco-i inka Naptemplom (Coricancha) főoltárán egykor volt ábrázolásoknak a magyar jelkészlettel való összefüggéseire, amelyért itt is köszönetet mondok. 



1/a. ábra. A Cusco-i inka Naptemplom elpusztult főoltárának rajza az 1600-as évekből (középen), a főoltár hieroglifái (balra) és e hieroglifák megfelelői a magyar jelkészletben (jobbra)




1/b. ábra. A Cusco-i inka Naptemplom elpusztult főoltárának rajza az 1600-as évekből, az oltár egyszerre ábrázolja az Isten arcát és egy szembőlnézeti világmodellt ("eget tartó fa" ábrázolási konvenciót), ahol az orr a világoszlopnak (a magyar hieroglif írás szár "növényi szár, úr" jelének) felel meg


A tájékoztatás szerint egy indián nemes az 1600-as években lerajzolta az azóta elveszett főoltár ábráit, és kecsua vagy aymara nyelven hozzáfűzte a jelentésüketE fennmaradt leírást az 1800-as években könyv formájában jelentették meg, benne az oltár rajzával és a hozzá tartozó magyarázó szöveggel. Az indián nemes a Pacha Mama "anyaföld, anyatermészet" megjelölést fűzte a hármas halomhoz - ami a földdel, természettel azonos inka anyaistennőre utal (1). Azaz a hármas halom nem valamilyen természetes hegyek puszta rajza, hanem jelentéssel bíró, kiolvasható jel volt az inkák számára is. 

Azt is észrevette, hogy ezen a főoltáron egy arc jelenik meg, amelynek - az orr kiemelt szerepének és a hozzá kötődő jelhasználatnak köszönhetően - köze van az eurázsiai hun-magyar arcábrázolásokhoz. Kedves Varga Géza! - írja Császár István - Nemrég olvastam egy blogbejegyzésében, hogy a permi kultúra III-VIII. századból származó egyik bronztárgyán az orr Ten jelentésű. Itt az inka napoltáron a Nap és Hold közt is van egy orr és felette egy érdekes kereszt. 

Egyetérthetünk Császár Istvánnal, aki szerint az indián nemesnek az oltár jeleihez fűzött magyarázatai a rosette-i kőhöz hasonlítható jelentőséggel bírnak. 

Az 1/a. ábra az oltár 11 hieroglifáját azonosítja magyar jelekkel. Az alábbi fejezetekben az inka oltár jelhasználatának a hun-magyar hieroglifikus íráshasználattal való további összefüggéseit mutatom be. Az olvasatokat csak a magyar akrofóniarekonstrukciók során kapott szó-értékekkel adom meg s nem állítom, hogy ezek pontosan megfelelnek például az inka olvasatoknak. Örömmel fogadok minden előre vivő észrevételt és lehetséges kiegészítést!


Jel az orron



2. ábra. Hun halotti álarc Kirgiziából, orrán és arcán a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változatával (középen), jobbra egy magyarszombatfai népi tányér szár hieroglifája, az ábrázolás összefügg az orr, szár, arc és úr szóbokor közös gyökerű etimológiájával, ezért a magyar nyelvet azonosítja (fotógrafika)


A hun-magyar jelhasználat egyik jellegzetessége a "jel az arcon" ábrázolási konvenció. A másik sajátosága az, hogy az ősvallás szereplőinek (isten, turul, égig érő fa stb.) ábrázolásához magyar hieroglifákat használ fel. Ezek a jellegzetességek etnokulturális azonosítók (2). 


3. ábra. Tibeti halotti aranyálarc magyar hieroglifákkal, az orr a szár "növényi szár, úr" hieroglifának felel meg (fotógrafika)


Ha az inka oltár egy nagyméretű emberi arc, pontosabban az Isten arca, akkor a magyar hieroglifák alkalmazása ezen az istenarcon a hun-magyar íráskultúrához való kötődés dokumentuma, a hun-magyar és az amerikai indián jelkultúra végső soron közös gyökereiről árulkodik. 



4. ábra. A permi bronzon az isten orra az égig érő fát ábrázoló Ten "isten" jelnek felel meg (fotógrafika)





Ez az isteni arc az inka oltáron egyúttal egy szembőlnézeti világmodell is, amely szokás szerint az égboltot középen alátámasztó, istennel azonos világoszlop (égig érő fa, Tejút) ábrázolásából áll. Régi szokás a panteista természetvallásokban a kozmosz szerkezetét az isteni és az emberi test szerkezetével összevetni. Ezzel fejezik ki az Isten és a világ azonosságát. (3) A jelen cikkben bemutatott arcokon az orr azonosul a világoszloppal. Mindegyik orr egy-egy magyar hieroglifának felel meg, amelyik a világoszlopot és az Istent azonosítja. 


6. ábra. A hunok által meghatározott lomovátovói kultúra istenábrázolásán elolvasható az isten (ős + ten) szó, a torkán van az ős, az orrán a ten hieroglifa


Az inka oltár Viracocha isten arcát azonosítja egy szembőlnézeti világábrázolással (1. ábra).  Ezen az indián oltáron az égbolt (az isten feje fölött) azonos a magyar sar "sarok, úr" hieroglifával (az áttetsző kőből rakott égi heggyel), a világoszlop (az isten orra) pedig az eget középen alátámasztó szár "növényi szár, úr" hieroglifa megfelelője. 


7. ábra. A ten hieroglifával azonos római kori hun orrvédő Alsóhetényből (a két jel olvasata: Krisztus ten "Krisztus az isten"), a leheletvékony aranylemez nem védelmi célokat szolgált, hanem a keresztény hun harcos világnézetet fejezte ki (fotógrafika)




8. ábra. Az Árpád kori ereklyetartó bronzkereszt Krisztusának arcán az Egy ten "Egy isten" mondat olvasható, a magyarság megőrízte hun ősei jelhasználatát (fotógrafika)



9. ábra. 11 ezer éves szibériai bálvány, arcán a Bél és a sar "sarok, úr" jelekkel, mindkét jel szerepel az inka Naptemplom oltárán is (fotógrafika)


Az ország jellemzése

Találunk az inka oltáron két olyan szójelet (10. ábra), amelyek összefüggenek egymással és értelmes mondatot alkotnak. A mondat párhuzamait megtaláljuk az eurázsiai rokonnépek hagyatékában. E párhuzamok (az ország szót tartalmazó hieroglifikus mondatok) közé tartozik a magyar címer kettős keresztes és hármas halmos fele is, amelynek olvasata: Egy országa.



10. ábra. Az inka oltár Nagy ország mondata



11. ábra. A Gizella kincs avar eredetű turulos fibulájának Ragyogó nagy ország mondata


12. ábra. Szárazdi avar szíjvég az Ak országa (mai magyarsággal "Heraklész/az égi patak országa" mondattal




13. ábra. Az apahidai hun turulok Ragyogó ország mondata



14. ábra. A lomovátovói kultúra Lyukó országa mondatjele



Összegzés

A Cusco-i inka Naptemplom oltárán egy olyan, a hun-magyar jelhasználattal rokon gyakorlat érhető tetten, amelynek a gyökerei még Eurázsiában alakultak ki az indiánok őseinek Amerikába vándorlását megelőzően. E közös jelhasználathoz tartozik az azonos elemi szójelek csoportja, a "jel orron" ábrázolási konvenció és az "országot leíró mondat" szövegpanel.



Jegyzet 

(1) Pacha mama a Nappal azonosított Viracocha főisten párja. 

(2) A magyar nyelv egyes szóbokrai mintha egy-egy ősvallási képzet illusztrálására jöttek volna létre. 

- Ilyen az orr, arc, szár, úr szócsoport is, amelyhez tartozik még az ország és az orom is. Ezek a 2. ábrán látható képi-gondolati összefüggésrendszert fejezik ki. Ez a gondolatrendszer jelenik meg az inka Naptemplom oltárán is, ahol az orr egyúttal az eget tartó oszloppal (vagyis az úrral, az istennel) is azonos.

- A másik ősvallási eredetű szóbokor a tenger, tűnik, tanít, tündér szavakból áll. Ez azt fejezi ki, hogy az első kultúrhéroszok a tengerből tűntek elő, hogy a lakosságot taníthassák. 

Ha ezeknek a szavakba és jelekbe rögzült ősvallási gondolatoknak nyoma maradt az inka Naptemplom oltárán és általában az amerikai indiánok kultúrájában, akkor az a hun-magyar és indián kultúra igen régi közös gyökereiről tanúskodik.  

(3) A gerincet a világoszlopnak feleltetik meg a szibériai sámánköpenyek, a magyar koronázási palást és a népi cifraszűrök meg kisködmönök is.


Irodalom













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése