A jellegzetes honfoglalás kori balta fényképét Halla Dezső tette fel a fészbuk Szkíta-hun-magyar ősiség nyilvános csoportjába. Elmondása szerint még a hatvanas évek elején találta Bakonybélen. Azt kérdezte a csoport tagjaitól, hogy "milyen fokos ez és mi az a jel, ami bele van vésve?"
Jelen cikkben a bakonybéli balta hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójelekből álló) szövegének az olvasatát közlöm. Az eddigi hieroglifikus írások olvasatai alapján úgy tűnik, hogy azok rövid ősvallási szlogenek lazán összefüggő halmazai. Ez a baltaszöveg is ilyennek tűnik: két rövidebb, de máshol már ismételten előfordult szövegrészből áll. E két rész értelme összefügg, mindegyik az Istennel azonos világoszlopról szól, egyetlen mondat elejét és végét képezik.
1. ábra. A bakonybéli honfoglalás kori balta egyik oldala, a jelek olvasata fentről lefele: Nagyon nagy, magasságos úr köve
Az 1. ábrán látható jelmontázs felső, egymás mellett lévő ívei két nagy szójelnek határozhatók meg, azaz a Nagyon nagy szövegfordulatot rögzítik. Hasonlót láthattunk egy nagyszéksósi hun csaton, a nyergesújfalui Sánc-hegyen előkerült hun szíjvégen, egy kercsi ékszertöredéken és két lomovátovói szíjvégen is. Ezeken az előfordulásokon e "nagyon nagy" jellemzés az Istenhez kötődik.
A balta jelmontázsának alján a három szójelből álló magas szár kő jelcsoport látszik. Ennek kitűnő párhuzamai olvashatók például a zilahi tányérokon és indián edényeken is. E jelhármas olvasata mai magyarsággal: Magasságos úr köve. A középső szár "növényi szár, úr" jel az Istent azonosítja a világfával. A mellette lévő, hegyekből rakott lépcsőt ábrázoló magas és kő hieroglifák ezt azzal egészítik ki, hogy a világfa (a Tejút) egyúttal kőoszlop is.
A baltafelirat teljes olvasata mai magyarsággal: Nagyon nagy, magasságos úr köve.
2. ábra. A bakonybéli honfoglalás kori balta másik oldala
3. ábra. A bakonybéli honfoglalás kori balta egyik oldala másik képen
Az effajta jelcsoportok jó része a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható ősvallási jelentőségű mondatot jelöl. Néha tamgáknak (nemzetség és birtokjeleknek) nevezik őket. Ám ez jobbára csak annyit jelent, hogy a leírója nem tudja elolvasni és ezért besorolja egy olyan kategóriába őket, amelyek elolvasását nem is szokás megkísérelni. Pontosabb megjelölés a rövid hieroglifikus szöveg, mert elolvasható jelekről van szó. Ez a jelhasználat a kőkor óta otthon van a Kárpát-medencében is, meg a sztyeppén is. Az ősvallás céljait szolgálta s ennek köszönhetően rövid ősvallási szlogeneket rögzít. Ezzel összefüggésben a magyar tamgák jó része is elolvasható a magyar hieroglif írás szójeleivel.
A baltán látható jelcsoport az égig érő oszlopot (világfát) ábrázolja elolvasható jelek segítségével. Az olvasata Nagyon nagy, magasságos úr köve. Ez egy honfoglalás kori balta, ennek felel meg a jelhasználata és a rögzített szövege is.
4. ábra. A kercsi hun ékszertöredék hieroglifái (balra), a kercsi ékszertöredék a nagyon nagy jelpárral (középen) és a kercsi hieroglifáknak megfelelő székely "ü" (Üdő), "n" (nagy), "sz" (szár "növényi szár, úr") és "ly" (Lyukó) rovásjelek (jobbra, lentről felfele)
5. ábra. Magas szár kő "magasságos úr köve" mondatjel egy zilahi tányérról
6. ábra. Zilahi tányér a Magas szár kő mondat változataival
7. ábra. Pueblo indián edény a magas szár kő mondat amerikai változatával
Az elmúlt bő egy év alatt az akadémikus tudomány berkeiben érdemi eredmény nélkül lezajlott világfa vita fényében e baltafeliratnak a szokásosnál nagyobb jelentősége van. Eddig ugyanis, ha elolvastam egy rövid hieroglifikus szöveget, akkor arra - úgy vélhették - nem volt szükséges felfigyelni. Most azonban feldobott és leüthető labda lett minden világfát ábrázoló, honfoglalás kori hieroglifikus szövegből. Azt illusztrálják ugyanis, hogy a honfoglalóknak (Pócs Éva felvetésével ellentétben) volt világfa képzetük és ezek értelmezhetőek is, mivel eleink elolvasható világfa ábrázolásokat hagytak ránk. Ám az elolvashatóságban rejlő páratlan lehetőséget az akadémikus tudomány képviselői egyelőre nem tudják kihasználni, mert e szójeles írásunkkal nem tudnak sem írni, sem olvasni.
Irodalom
Pócs Éva: A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében. rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció. In Bárdos Dániel–Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában, 283–324. Budapest: Typotex Kiadó. 2023.
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest.
Varga Géza: Nagyszéksósi hun csat a hieroglifikus Nagyon nagy úr mondattal
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése