A Medgyesi Pál által közölt békéscsabai honfoglalás kori "rozetta" olvasata

A rozetta rózsához hasonló, szabályosan elhelyezett szirmokat utánzó puszta dísz. A hazai régészet a honfoglalás kori lószerszámokon található kerek jelvényeket rozettának nevezi, mert nem ismeri eléggé sem a székely írást, sem ennek előzményét, a magyar hieroglif írást, ezért jobbára fel sem merül a veretek jelentésének feltárása. Amennyiben ugyanis a kerek veretek valamilyen mondanivalót közölnek, akkor nem puszta díszről (nem rozettáról), hanem jelvényről beszélhetünk. E cikkben egy legutóbb Medgyesi Pál által közölt békéscsabai "rozetta" jelentésének tisztázására teszek kísérletet (1. ábra). 

1/a. ábra. A Békéscsaba, Báthory utca 82. sz. alatt előkerült honfoglalás kori női sír "rozettája"(fotógrafika), az olvasata: Lyukó földje, vagy Lyukó, a Nap földje, esetleg csak Nap

Azt írja a veretről Medgyesi Pál: "a rozettás lószerszámveretek a közép és előkelő réteg sszonyainak sírjaiban kerülnek elő, ezüstből vagy bronzból készültek. Több mint hetven ilyen sírt ismerünk, zömük a 10. század első felében keletkezett. Vannak azonban más típusú női lószerszámok is, ahol övveret alakú lószerszámdíszeket találunk. Nincs kizárva, hogy a felszerszámozott lovak a menyasszony hozományát képezték, és a lány családjának gazdagságát jelezték. Mindenkinek látnia kellett, hogy milyen gazdag a menyasszony családja. Keleti, török nyelvű népeknél az esküvőn a mai napig bemutatják a rokonságnak a menyasszony felszerszámozott lovát. A rozettás veretek egy részénél, alul egy kis fül található. Ezekbe nyilván szalagokat, bőr sallangokat fűztek, melyek vágta közben szépen lobogtak a szélben. A lószerszám veretekkel való díszítése a szkíta időkig megy vissza. Régészeti anyagban csak a fémveretek maradnak meg, bár nyilvánvaló, hogy a kevésbé tehetősek bőrből, nemezből és más anyagokból is készítettek díszeket. A díszes fegyverövvel, íj és nyíltegezzel, veretes szablyával, tarsollyal rendelkező honfoglaló magyar vitézek lovaikat is igyekeztek szépen feldíszíteni. Bár a már megismert rozettás lószerszámveretek a rangosabb nők lovait díszítették, más típusú veretek a férfiak lovain is megtalálhatók."  

1/b. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás (balra) és a békéscsabai rozetta "Nap" szójele (jobbra)

A békéscsabai "rozetta" valójában a magyar hieroglif írás Föld és Lyukó jeléből összetett ligatúra, amely együttesen a Nap szójele (1/b. ábra). Az alapjelekből kettő ismert a székely írásban, ahol az "f" és a "ly" hangot jelölik (1/c és 1/d. ábra). A népi jelhasználatban a hettita (luviai) hieroglif írás "Nap" szójelének megfelelője is megtalálható (1/e. ábra). Ez nem véletlen egyezés, hanem a két írásrendszer genetikus kapcsolatának a jele (1). Mivel e szójelek segítségével (amelyek leírása a Magyar hieroglif írás c. kötetben megtalálható) a jelmontázs értelme és hangalakja megközelíthető, azaz a lelet bizonyosan világnézettel összefüggő jelentést hordoz, nem rozettáról, hanem jelvényről van szó. A pontosabb értelmezés és olvasat attól is függ, hogy a jelek közül hányat kell/lehet elolvasni (2). 

1/c. ábra. A békéscsabai jelmontázs Föld  összetevője (balra) és a székely írás "f" (Föld) jele (jobbra)

1/d. ábra. A békéscsabai jelmontázs Lyukó összetevője (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó) jele, a napistent az életerő forrásának mutatja

1/e. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester (nagy hieroglifákkal keretezett) napjelképe egy népi eredetiről másolt edényén, ez a napjelkép olyan (a Tejút hasadékában kelő Napot ábrázoló) környezetben szerepel az edényen, hogy a fent látható hieroglifa "Nap, napisten" jelentése kétségtelen, a lehetséges teljes olvasata: Nagyságos Lyukó a Nap

A hasonló "rozetták" közül igen sok, vagy szinte mindegyik elolvasható, de legalább megérthető gondolatot rögzít, legyen szó a Zamárdi avar temető korongjáról (2. ábra), népi fazekasjelről (1/e. ábra), vagy a szakonyi honfoglalás kori lovassír lószerszám-veretéről (3. ábra). 

2. ábra. Zamárdi avar korong a Nagyságos Lyukó ősúr mondattal

Horváth Ciprián, a szakmában általánosan elfogadott terminológiának megfelelve a szakonyi rozettákról (3. ábra) szólván szintén díszítésnek mondja ezeket: "A lovak irányításához és megüléséhez szükséges eszközök szinte mindegyike lehetőséget kínált a díszítésre. Nyergeiket fémveretekkel és fémszegekkel rögzített fémlemezkékkel, továbbá csontból faragott lapokkal és lemezekkel egyaránt elláthatták. Kengyeleiket nemesfém berakással, zabláikat pedig a hasonló díszítés mellett agancsból vagy bronzból/ezüstből készült oldalpálcákkal is felszerelhették. Természetesen nem maradhattak ki a sorból a lószerszám bőrből készült szíjai sem. Ezek közül a nők által használt, ún. rozettás lószerszámveretek funkcióját báró Nyár Jenő ... felismerte, rámutatva arra is, hogy a lószerszám díszítése nem merült ki csupán ezek alkalmazásában, hiszen a szügyelőt díszíthette a sírból származó 2 db nagyobb, levél alakú ezüstlemez" is.  

3. ábra. A szakonyi honfoglalás kori lovassír "rozettája" a Nagyságos Lyukó, vagy a Nagyságos Lyukó a Nap mondatot rögzíti

Szükséges a "rozetták" írástani elemzése s hogy ezt minden régész a kötelességének érezze, képes is legyen az elvégzésére. Ez a folyamat végső soron a szakma szóhasználatának megváltozásához is vezethet. A nyelvnek persze nem kell mindenáron logikusnak és a tudomány legújabb eredményeihez igazodónak lennie (ami alól azonban a szaknyelv kivételt képezhet). Ha a megszokott rozetta kifejezés használatban is marad, tudjunk róla, hogy ezek nem puszta díszek, hanem egy ősvalláshoz kötődő világnézetet kifejező hieroglifikus mondatjelek. 


Jegyzet

(1) A székely írás jeleinek előzménye, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Az ősi jelkészletek genetikus kapcsolatát a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás is igazolta. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden ismert antik írás- és jelrendszer egyetlen kőkori ősvallási jelkincsből alakult ki, azaz genetikus kapcsolatban van egymással. A hettita (luviai) hieroglif írást például 20 azonos jelforma és azon belül legalább 12 jel esetében szemantikai kapcsolat fűzi egybe (l. Magyar hieroglif írás!). Ez a szójeleket alkalmazó ősi írás nem rögzítette a szó pontos hangalakját és gyakran a mondat szórendjét sem, ami az olvasat során bizonyos szabadsági fokot ad és nehézséget jelent.

(2) Vannak olyan székely rovásbetűk, amelyek eredetileg szójelekből alkotott ligatúrák voltak, de ma már csak egyetlen hangot jelölnek. Ilyen például a székely "f" rovásbetű, amely a Föld/föld hieroglifából rövidült le az akrofónia idején (1/c. ábra). Ezt a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében ismert rokonai is bizonyítják, ahol ugyanis szintén a Föld/föld szót jelölik. E székely "f" rovásbetű közepén ma is azonosítható az X alakú Bél hieroglifa (ebből alakult ki a székely "b" betű), amelyet azonban az "f" olvasásakor nem kell kiejteni. Ez az X a Föld szakrális középpontjában egy forrásban fakadó négy szent folyó rajza, amely azt fejezi ki, hogy Bél fiúistennek a Föld középpontjában (belsejében) a helye. Feltehető, hogy ez a ligatúra valamikor Bél földje, Föld belseje, vagy hasonló mondatjel volt s ebből alakult ki a székely "f" betű. Mivel nem tudjuk, hogy a honfoglalás korában milyen stádiumban volt ez az egyszerűsödési folyamat, egyelőre abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a "rozetta" alkotóelemeiből hányat kell kiolvasni. Erre a kérdésre a további írástani kutatás adhat választ, amelyhez újabb leletek megértése és elolvasása szolgálhat támpontokkal.


Irodalom

Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon, A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve III., Békéscsaba, 2015. 

Horváth Ciprián: Az elsőként megfigyelt és rekonstruált honfoglalás kori férfi sírból előkerült fémveretes lószerszám története (a Magyarságkutató Intézet honlapja)

Varga Géza: "Ősi írásaink a Kárpát-medencében" a Magyarságkutató Intézet konferenciája

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal

Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)