Az Urál középső részén és a Káma vidékén a III-IX. században virágzott lomovátovói kultúrának két szakasza volt, a harinói Attila halála előtt, a nyevolinói pedig utána. A kezdetek egy III. századi, Nyugat-Szibériából e tájra vándorolt, kurgánokba temetkező, sztyeppi állattenyésztő népességhez (a hieroglifikus szövegek rokonsága alapján feltehetően egy korai hun csoporthoz) kötődnek. A kultúra nyelvéről a találgatás szintjén mozgó "tudós" véleményeket lehet olvasni, amelyekben a magyar is szerepel, amit e cikkben az alábbi csat jeleire támaszkodva alá tudunk támasztani (1. ábra). A helyi előzmények között megemlítik a permi kultúra népességét is, ami azért érdekes, mert van olyan permi írásemlék, amit - talán a legkorábbi hun hatásnak köszönhetően - szintén magyarul lehet elolvasni.
1. ábra. A lomovátovói (sztyeppi hun) kultúra csatja a magyar hieroglifákkal írt Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) mondattal (fotógrafika P. D. Golgyina rajza nyomán)
A sztyeppi hun leleteken lévő, magyar hieroglifákkal elolvasható mondatok sora után meg sem lepődünk, ha a hun eredetű lomovátovói kultúra tárgyain is magyar szójelekkel írt magyar mondatokat találunk. E cikkben egy lomovátovói csat jeleit mutatjuk be és olvassuk el.
2. ábra. A lomovátovói csat nagy és szár hieroglifái (középen, fentről lefele) a hun és a magyar megfelelőikkel (a székely írásban ezek a jobb oldali oszlopban fentről lefelé feketével jelölt "n" és "sz" rovásbetűk)
A lomovatovói csatnyelven lévő, ágakkal díszített szár hieroglifának pontos hun megfelelője van egy apahidai hun csatnyelven (2. ábra, bal alsó sarok) és egy magyarszombatfai tányéron is (jobbra). A székely írásban a szár jel leegyszerűsödött a mindennapi használat és a rovástechnológi számára és a faábrázolás egy függőleges vonallá vált (2. ábra, jobb alsó sarok).
A nagy hieroglifa a hun és a lomovátovói változaton is az eredeti helyzetében ven, szabályosan ábrázolja az ég boltozatát. A magyar nyelvhasználatban szokásosnak mondható Nagy ég! szerkezet a rovásjelek világában is nyomot hagyott amennyiben a nagy hieroglifa eredetileg az égbolt ívét (az ég boltozatát alkotó, áttetsző kőből lévő hegyet) ábrázolta. A székely írásban a rovástechnológia miatt a jel függőlegesre fordult és ez a változat maradt meg napjainkig. Az ecsettel vagy írókával alkotó fazekasok számára azonban megfelelt a boltozatszerű eget ábrázoló forma is. Ilyen helyzetű nagy hieroglifát találunk például az őriszentpéteri tálon (2. ábra, a jobb oldali oszlop legfelső jele).
Irodalom
Fodor István: Vázlatok a finnugor őstörténet régészetéből, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1973.
Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei
Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei
P. D. Golgyina: Lomovatovszkaja kultura v verhnyem prikame
3. ábra. A lomovátovói csat rajzát közreadő kötet
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
A hunok nyomokat hagytak műveltségükkel az európai etnikumok vezető rétegeiben. Az orosz cár megnevezés és a hun szár hieroglifa is ezt juttatja eszembe, - és az is nyilvánvaló, hogy ki az átadó.
VálaszTörlésIgen, ez az összefüggés nyilvánvaló. Igaz, hogy a cár szót állítólag Ceasar nevéből alkották meg, de hogy a Ceasar név honnan van, azt te sejted jól. Ez egy igen régi, nemzetközi szó s mi ott voltunk a kezdeteknél, ráadásul máig értjük, hogy ez a szár szavunkkal rokon úr jelzővel (az Isten áállandó jelzőjével) azonos. Mert a magyar nyelv megőrízte az ősvallási szóhasználatot, összefüggésrendszert.
Törlés