Lassan harminc éve dolgozunk az egykori Tóth-porta, egy százhúsz éves parasztház és környezetének megőrzésén és hasznosításán. Ma itt működik a Cserépmadár szállás és Csinyálóház, egy ismert, de a folyamatos fejlesztések miatt sohasem nyereséges falusi magánszálláshely. Kétségtelen eredménye a munkánknak, hogy az épületeket - 25 év munka és 50 millió Ft. árán megmentettük a vételkor az eladó által alternatívaként tervezett lebontástól.
1. A veleméri Kultúrpajta télen, kívülről már késznek látszik, de például a csapadékvíz optimális elvezetése és a járda ekkor még nem volt megoldva
Sikernek és kudarcnak is tekinthetjük, hogy ezt az irdatlan nagy összeget, amekkorát sohasem láttam egy csomóban, jórészt a vendégek fizették ki, akik a házat kezdettől szállásként igénybe vették. Amit persze a családi költségvetésből állandóan ki kellett egészíteni. Ez a siker azért kudarc is egyben, mert ha az örököseim el fogják adni a házat, akkor aligha kapnak érte többet 20 milliónál. Persze ekkor is megmarad majd a jó érzés, hogy újabb száz évre megmenekült egy szép őrségi parasztház.
A folyamat végére maradt a pajta felújítása. Ez a munka már vagy húsz éve tart, mert egyszer már megmentettük az összeomlástól. Az éppen csak álló helyzetbe hozott pajtában a Körmendi Kulturális Egyesület segítségével tudományos konferenciákat is tartottunk, ahol olyan szakemberek adtak elő, mint Nagy Zoltán néprajzkutató és Bakay Kornél régész. Ideje megteremteni a további hasonló rendezvények méltó keretét is.
A folyamat végére maradt a pajta felújítása. Ez a munka már vagy húsz éve tart, mert egyszer már megmentettük az összeomlástól. Az éppen csak álló helyzetbe hozott pajtában a Körmendi Kulturális Egyesület segítségével tudományos konferenciákat is tartottunk, ahol olyan szakemberek adtak elő, mint Nagy Zoltán néprajzkutató és Bakay Kornél régész. Ideje megteremteni a további hasonló rendezvények méltó keretét is.
2. ábra. Így nézett ki a pajta az első (az összedőléstől való) megmentése után
3. ábra. A pajta belseje érdekes volt, de lomtárnál alig lehetett többre használni s ebben az állapotában (a tető beázott) előbb-utóbb mégis csak összedőlt volna
A munkálatokat a tetőcsere szükségessége tette elodázhatatlanná. Minden télen elfagyott néhány a régi parasztsindük közül és azt tapasztaltuk, hogy csak 3-4 év alatt sikerült tetőfedőt keríteni a sérült cserepek cseréjéhez. Ez persze azt is jelentette, hogy a százéves gerendákat évekig áztatta az eső és a hólé. Így csak idő kérdése volt, hogy mikor ereszkedik le a lábainkhoz az egész, egykor büszke épület. Eléggé el nem ítélhető módon betoncserépre cseréltem a régi parasztsindüket. Erre azért kényszerültem, mert egyébként nem lehetett garantálni a tető beázásmentességét, ami pedig fontos szempont. Nem számíthattam arra komolyan, hogy majd 95 évesen én mászok fel a tetőre, cserélgetni a sindüket - ha már most sem tudom magamat rávenni. Mentségemre szolgáljon, hogy magyar gyártótól vettem a betoncserepet és messziről úgy néz ki, mint a régi hódfarkú sindük.
4. ábra. A porta közepén, tehát a legértékesebb helyen lévő pajta lényegében lomtárként és műhelyként szolgált, ami luxus volt, az épület méltóbb hasznosítást kívánt
5. ábra. Helyreállítottuk a pajta bejáratát
6. ábra. A belső burkolat egy része ilyen tarkára van festve, ezt saját kezűleg készítettem el a maradék faanyagokból
Az épület a méreténél fogva alkalmassá tehető 15-30 fős előadások, kiállítások és akár szilveszteri táncmulatságok tartására is. A belső munka (fűtés, padlóburkolás, bútorozás) még nincs befejezve, ezért több lehetőség is nyitva áll, a ki sem tűzött határidő is eltolódhat a jövőbe. Feltehető azonban, hogy kiállítóteremként és előadóteremként is működik majd. A majd díjmentesen látogatható állandó kiállítás - természetesen és a reményeim szerint - a magyar hieroglif írás legszebb írásemlékeit fogja bemutatni (9-12. ábra). Ehhez azonban még igen sok munkát kell elvégeznünk.
7. ábra. A téglából épült, 20 éves Csinyálóház vénnek, a fából épült 120 éves pajta pedig ifjúnak tűnik
8. ábra. A pajta, a kút és a Sindümúzeumnak is helyet adó Boronaház
9. ábra. Talán ezt ki kellene állítani?
10. ábra. A kiállítás képeit így is elő lehetne adni: mellékelve a jelek magyarázatát és olvasatát
11. ábra. A meroving ékszer szép, de elolvasva érdekesebb lehet a látogató számára
12. ábra. A kercsi hun ékszertöredék is elolvasható mondatjelekből áll
13. ábra. Ez a pillanat és a pajtának ez a korszaka a paraszti kisgazdasággal és a hozzá kapcsolódó hasznosítással együtt - minden nosztalgiánk ellenére - végérvényesen elmúlni látszik és csak abban reménykedhetünk, hogy a pusztulás és a romok helyét minél hamarabb át fogja venni egy újabb, a kor által megengedett, vagy ránk kényszerített hasznosítási mód
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Garabonciális használati utasítás őrségi szállások kódisállásaihoz, gyanútlan szállóvendégeknek
Varga Géza: Őrségi látnivalók
Varga Géza: Őrségi tartalom
Varga Ákos: Imázsvideo (Cserépmadár szállás és Csinyálóház)
Varga Géza: Veleméri rajzos sindük
Varga Géza: Veleméri Sindümúzeum
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Aligha találna jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Balog Géza a fészbukon: "Na végre, ez hasznos tevékenység! A kiállítóteremmé alakítás, a képekkel való ellátás a megfejtések nélkül. Az én lakásom is tele van ilyesmikkel, mint egy múzeum, de valahogy nem szívesen nyitnám látogathatóvá."
VálaszTörlésGéza Varga: Ez a pajta sohasem volt a lakásom, csak egy parasztportából kialakított szálláshely közösségi tere. A gondnoki lakásom egy másik épületben van, a családi házunk meg ismét messzebb. Bár ez egyelőre még nem is közösségi tér, mert az elmúlt 20 évben lomtár volt s még nem fejeződött be az átalakítása. Közösségi térre van szükség és inkább arra a célra használom, mint felesleges kacatok tárolására. A megfejtéseket pedig elhelyezhetem külön szövegben is, meg a kép szélén is - még nincs döntés róla. Köszönöm a figyelmedet! Érdekessé kell tennem a portát, mert a szálláshely bevétele kell a nyugdíjam kiegészítéséhez. S egyébként is örülnék neki, ha a sok üres falfelületen lenne kép, ami a kutatási eredményeimről tájékoztatná a nagyérdeműt és amit nyilván sokan eljönnének megnézni. Engem nem zavarnak a látogatók. S egyébként is: bármikor kitehetem a zárva táblát. Az Őrségben néhány éve terjedtek el ezek a zárva/nyitva táblák, lehet ilyen nálam is - ha majd unom a látogatókat, akikkel egyébként érdekes beszélgetéseket folytatok. Rajtuk keresztül szinte mindenről értesülök első kézből. Köszönöm a figyelmedet!