A székely írás eredetével kapcsolatos kutatómunka egyik legszebb és legérdekesebb fejezete az volt, amikor a székely rovásbetűk akrofóniáját rekonstruáltuk. Azaz tisztáztuk azt, hogy például az X alakú "b" rovásjel a Bél (belső, középső) szójeléből rövidült le. Erre nem sok adatot tudtunk felhasználni, ám az feltűnt, hogy a világmodellek belsejében gyakran szerepel az X alakú jel. Mivel ott szokás szerint az Isten jelképének van a helye, ebből következett, hogy az X alakú jel egy istennév, amelyik "b" hanggal kezdődik. Végül sikerült azonosítanunk, hogy egy kőkori eredetű, de a hun korban is használatos Bél istennévről van szó (1).
1/a. ábra. Közép-Ázsia népei (például a szkíták) évezredek óta használták az X alakú istenjelképet s ahhoz hasonló vallási képzetet kapcsoltak
A gondolatmenetet megkoronázta, hogy ezt követően egyre-másra kerültek elő olyan bálványok és idolok, amelyeken jól látható egy X alakú jel. Ebben a cikkben egy párthus amulettet mutathatok be, amelyen szintén ott szerepel Bél fiúisten, a világ közepének jelképe. Lehetséges, hogy egy több néven ismert fiúisten egyik oldaláról, vagy szerepéről van csak szó, ám ennek fejtegetése meghaladná a cikk és a tudásunk keretét. Örömömre szolgál és természetesnek is tűnik, hogy az alább bemutatott jelek igazolják a hagyományt, amely szerint a szkíták (és a közéjük tartozó párthusok) a magyarok ősei. Nyilván ezért, az azonos kultúra miatt használták ugyanazt a jelet hasonló, vagy azonos ősvallási célokra.
1/b. ábra. Párthus amulett Bél fiúisten hieroglifájával, terpeszben lévő lábai a sar "úr" hieroglifát idézik (balra), a kiszombori honfoglalás kori veret jobb oldali emberalakján is megtalálható az X alakú Bél hieroglifa és szintén terpeszben és a ten jelnek megfelelő pózban áll, három jelének együttes olvasata: Bél ten sar, mai magyarsággal Bél ten úr (jobbra)
2. ábra. Fajansz sasmadár Bél fiúisten jelével (azaz turul) Türkmenisztánból, a Kr. e. III-II. évezredből
3. ábra. A hun utód kalasák istenszobra Bél hieroglifájával (Hindukus)
4. ábra. A hun csatokon Bél isten hieroglifája az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióban az égig érő fára van téve, igazolja ez Berze Nagy Jánost, aki szerint a magyar néphit (azaz a hun is - VG) az istent az égig érő fával azonosítja
5. ábra. Lapp bálvány Bél isten jelével
7. ábra. Szkíta bálvány a Minuszinszki medencéből X alakú jelekkel (amikor az X mellett pontok is vannak, akkor az Bél égi megjelenését, az Orion csillagképet ábrázolja és atya szójelként szolgál, az isten ősatyai szerepére utal)
8. ábra. Szkíta bálvány X alakú jellel, Bél isten hieroglifájával
9. ábra, Bél isten 11 ezer éves bálványa Szibériából, a jelek olvasata fentről lefelé: Bél sar (mai magyarsággal Bél úr)
5. ábra. Lapp bálvány Bél isten jelével
6. ábra. Sakkezi szkíta Föld jel, közepén Bél isten X alakú hieroglifájával, azt fejezi ki, hogy világ szakrális középpontja Bél fiúisten
7. ábra. Szkíta bálvány a Minuszinszki medencéből X alakú jelekkel (amikor az X mellett pontok is vannak, akkor az Bél égi megjelenését, az Orion csillagképet ábrázolja és atya szójelként szolgál, az isten ősatyai szerepére utal)
9. ábra, Bél isten 11 ezer éves bálványa Szibériából, a jelek olvasata fentről lefelé: Bél sar (mai magyarsággal Bél úr)
Jegyzet
(1) A különféle történeti forrásokban fel is tűnt Belus és Baál neve, amely istennévnek a magyar névanyagban a Béla személynév felel meg. A hun korból pedig ismerünk egy hun férfit, akinek Bél volt a neve. Anonymusnál fennmaradt Enedubelianus vezér neve, akitől Álmos és az Árpádház származott. Erről a névről Györffy György feltételezte, hogy valójában három névből áll. Az elsőt Enéh nevével, a további kettőt egy-egy földi uralkodóval (Dula és Belár) személyével azonosította. Az első gondolata (az Enedubelianus név felbontása és Enéh azonosítása) zseniális volt, a két halandó neve azonban nem illik az anyaistennő nevéhez. Az Enedubeliánus név nyilvánvalóan az ősvallás isteni triászának a neve volt egykor, vagyis Enéh anyaistennő nevéhez Du főisten és Bél fiúisten nevét kell társítani.
Ezt megerősítette, hogy az ugariti isteni triászban Bál a fiúisten, az Enéhnek megfelelő Anat az anyaistennő s Él főisten is a magyarok istenének élő jelzőjét viseli név gyanánt - vagyis az ugariti mitológia magyar mitológiához való kapcsolódása kétségtelen.
Ez az istennév szerepel a világ (egy penut indián nyelvben vilak) és a Balaton szavunk tövében, vagy az osztrák Villach (szlovénül Beljak) városnévben, a világos (oroszul Bjelüj) szóban is. A magyar nyelv fiú szava a Bél-Pel-pi-fiú hangváltozások során alakult ki.
Mindezek együttesen azt jelentik, hogy Arszakész és párthusai részei voltak az egykor a sztyeppét uraló szkíta-hun-magyar világnak. Az Iránt meghódító sztyeppi népcsoport az állítások szerint hamar elveszíthette az eredeti nyelvét, ám ez a nyelv-vesztés - a jelek szerint - nem lehetett teljeskörű. A rövid ősvallási szövegeket rögzítő jelvényszerű ékszerek mindvégig megőrizték a sztyeppén használt magyar nyelvet.
Ez a jelvényeken megmutatkozó hieroglifikus szövegállomány egyértelműen magyar, ezért a párthusok nyelvhasználatát illetően felvetődik az ellenőrzés igénye. Biztos, hogy a párthusok elveszítették az eredeti nyelvüket? Az iráninak minősített párthus nyelv nem csupán a párthusok egyik (az iráni alattvalók kedvéért megtanult és használt) nyelve, amely mellett - legalább a táltosaik - megőrizték az eredeti magyar nyelvüket is?
Mindezek együttesen azt jelentik, hogy Arszakész és párthusai részei voltak az egykor a sztyeppét uraló szkíta-hun-magyar világnak. Az Iránt meghódító sztyeppi népcsoport az állítások szerint hamar elveszíthette az eredeti nyelvét, ám ez a nyelv-vesztés - a jelek szerint - nem lehetett teljeskörű. A rövid ősvallási szövegeket rögzítő jelvényszerű ékszerek mindvégig megőrizték a sztyeppén használt magyar nyelvet.
Ez a jelvényeken megmutatkozó hieroglifikus szövegállomány egyértelműen magyar, ezért a párthusok nyelvhasználatát illetően felvetődik az ellenőrzés igénye. Biztos, hogy a párthusok elveszítették az eredeti nyelvüket? Az iráninak minősített párthus nyelv nem csupán a párthusok egyik (az iráni alattvalók kedvéért megtanult és használt) nyelve, amely mellett - legalább a táltosaik - megőrizték az eredeti magyar nyelvüket is?
10. ábra. Veleméri rajzos sindü, amelyet óvó-védő célzattal tettek a tetőbe, hogy a magyarok rovásírást ismerő Istene észrevegye, hogy ebben a házban az ő hívei élnek, akik érdemesek a kíméletére pl. vihar idején
11. ábra. Magyar hímes tojás Bél isten jelével
Irodalom
Varga Géza: Párthus tartalom
Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Isten szavunk eredete
Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás az igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.
A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése