2019. szeptember 15., vasárnap

A veleméri Sindümúzeum látogatói

A 2019-es kutatási és tájékoztatási szezon a végéhez közeledik. Visszatekintve az elmúlt hónapokra, kétségtelenül megállapítható, hogy a veleméri Sindümúzeum felkerült az őrségi látnivalók, sőt a tudományos témájú látnivalók sorába. Hálás vagyok az érdeklődésért, ami érzékelhetően elsősorban az írástörténeti mondanivalónak szól. Külföldről (Svédországból, az USA-ból, Olaszországból és máshonnan) is érkeznek egyetemi tanárok kifejezetten azzal a céllal, hogy az írástörténeti kutatások pillanatnyi helyzetéről tájékozódjanak. A látogatók többségét természetesen a téma iránt érdeklődő hazai értelmiség adja. Örülünk ennek, mert célunk - a Magyar hieroglif írás c. kötet kiadása után - már nem csupán a kutatás folytatása és további részlettanulmányok írása (például a párthus hieroglif szövegek feltárása és a párthusok eredeti nyelvének azonosítása érdekében), hanem a magyar közvélemény tájékoztatása, a szakmailag megalapozatlan finnugrista magyarázatok leleplezése. 



1. ábra. A Pilisből érkezett csoport tagjai sorban állnak a Sindümúzeum bejáratánál




2. ábra. A tégla- és cserépipar vezetői is megtiszteltek a látogatásukkal




3. ábra. Japánból érkezett látogatók, akikkel megbeszéltem a közös magyar-japán Jóma ligatúra témáját és az első japán császár, Jimmu tenno ezzel összefüggő nevét, vittek egy tiszteletpéldányt a Magyar hieroglif írás c. kötetemből egy japán egyetemnek



4. ábra. A magyarszombatfai tál peremén négyszer szerepel a Jóma ten olvasatú, az égig érő fát jelképező virág, a mondat rokon Jimmu tenno japán császár nevével





5. ábra. Japán jomon edény a Kr. előtti évezredekből, peremén - a Nagyságos Jóma mondat részeként - négyszer ismétlődik a Jóma ligatúra




6. ábra. Nem csak magyaráznom, hanem írnom is kell néha



7. ábra. A látogatóink között üdvözöhettük Szeibert András művelődésszervezőt is


8. ábra. Néhány fotógrafika a Sindümúzeumnak nevet adó sindükről


Látogatói javaslatra megpróbálunk elkészíteni egy videót, amely képet ad a Sindümúzeumban tartott tárlatvezetésekről. Ehhez vagy egy-két filmes szakember barátságát kell kiérdemelnem, vagy nekem kell megtanulnom és elvégeznem a videókészítést. 




 9. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor másolatai




10. ábra. Múzeum és múzeumlátogató




11. ábra. A részletek megbeszélése




12. ábra. A Sindümúzeum épülete virágok között




13. ábra. Beszélgetés sokszemközt (Joó Katalin és barátai)




14. ábra. Az Onogesius szobor megkoszorúzása


A Sindümúzeum előzetes egyeztetéssel és díjmentesen látogatható. 06(20)534-2780


Irodalom















Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás az igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.



A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése